Erste kommentár A várakozásokat (81,3 milliárd forint) jelentősen meghaladó 89,5 milliárd forintos eredményt tett közé a második negyedév vonatkozásában az OTP. A jobb eredmény elsősorban a...
A várakozásokat (81,3 milliárd forint) jelentősen meghaladó 89,5 milliárd forintos eredményt tett közé a második negyedév vonatkozásában az OTP. A jobb eredmény elsősorban a vártnál kisebb kockázati költségeknek és a piac által vártnál nagyobb egyedi eredménynek (MOL osztalék) köszönhető. Összegségében egy erős eredményt láthattunk, hiszen a hitelállomány dinamikusan növekszik, ami ellen hat a tovább csökkenő kamatmarzs (-10bps negyedév/negyedév). A kétes kintlévőségek aránya tovább csökken 8,1 százalékra a korábbi 8,9 százalékról, miközben a fedezettség 110 százalékra emelkedett. Annak ellenére, hogy ez egy jó eredmény, az elmúlt napok jelentős áremelkedéseinek köszönhetően ma már inkább a a profit realizálók lehetnek urak a részvény piacán.
A mai kereskedést amúgy is a negatív nemzetközi hangulat határozhatja meg a magyar piacon. Azaz mind a DAX, mind a BUX index esetében csökkenésre számítunk ma.
A kezdeti kisebb emelkedést követően lecsorgás jellemezte tegnap az amerikai kereskedést. Az S&P500 0,1%-kal, a Dow 0,3%-kal esett, míg a Nasdaq stagnált.
Az ügyhöz közel álló források szerint Elon Musk a szaúdi állami vagyonalappal is egyeztetett arról, hogy meg tudnák-e finanszírozni a Tesla tőzsdéről való kivezetését. Az, hogy mi volt a vagyonalap válasza, egyelőre nem tudni. Emellett már nemcsak az Amerikai Tőzsdefelügyelet (SEC), hanem a Tesla Igazgatósága is vizsgálódik Musk kijelentése miatt. Sőt meg nem erősített források szerint azt is kérhetik tőle, hogy vonja ki magát az esetleges tőzsdei kivezetési folyamatból és tanácsadókat küldjön maga helyett. Ezzel pedig nőtt annak az esélye, hogy Musk tervéből nem lesz semmi. Tegnap a részvények 5%-ot estek a bizonytalanságok közepette, ebből 1,5%-ot piaczárást követően ledolgoztak.
Meglepően agresszíven nyilatkozott a chicagói Fed elnöke, Charles Evans a tegnapi nap folyamán. Véleménye szerint a Fednek az alapkamatot valamelyest szigorúbb tartományba kéne emelni, amivel az ellensúlyozná a fiskális stimulus hatásait a gazdaságra. Szerinte ha az infláció 2-2,2% környékén marad, akkor elég csupán kicsivel az egyensúlyinak gondolt kamatszint (3%) fölé menni. Evans nyilatkozata azért meglepő, mert 2017 decemberében még az akkori kamatemelés ellen szavazott.
Az eladók uralták az ázsiai piacokat. A Shanghai index 0,4%-ot, a Hang Seng 0,9%-ot, a Nikkei pedig 1,3%-ot csökkent.
A második negyedéves előzetes adatok szerint a japán GDP évesítve 1,9%-kal bővült, messze felülmúlva az 1,4%-os várakozást. A GDP deflátor, ami az infláció mérésének egyik lehetséges módja, továbbra is elenyésző, mindössze 0,1%. Vagyis a növekedés ellenére továbbra sincs inflációs nyomás.
Júliusban a japán termelői árak 3,1%-kal emelkedtek, ami szintén felülmúlta a 2,9%-os várakozást.
Negatív hangulat uralkodott a határidős piacokon ma reggel.