Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök Pekingben tartott találkozója jelentős eredmények nélkül zárult az amerikai gazdák számára, akik új megállapodásokat reméltek a Kína mezőgazdasági ellátásáról. A tárgyalások után kevés részlet jelent meg, bár Bessant amerikai pénzügyminiszter azt mondta, hogy "a szója kérdését figyelembe vették." Az mindenesetre sokat mond, hogy a szója-, kukorica- és búza árfolyamok Chicagóban élesen csökkentek az új kínai exportmegállapodások hiánya miatt.
Konkrétan a júliusi lejáratok:
- az amerikai szójabab esetében 3,2%-kal csökkent az ár, 438,2 dollár/t;
- a téli búza esetében 2,7%-kal 241,8 dollár/t;
- a kukorica ár 2,9%-kal 184 dollár/t-ra.
Persze Trump sikerekről számolt be közösségi oldalán, de ezt talán már senki sem veszi komolyan, (legkevésbé a Kínaiak). Nyilván „nagyszerű” megbeszélés volt, bár formálisan semmiben sem állapodtak meg. Ígéretet persze ismét kapott arra, hogy Kína nagy mennyiségben vesz amerikai mezőgazdasági terméket, de ennek súlyát már régen látjuk. Emlékezzünk arra, hogy ősszel Trump elnök megállapodott Hszi kínai elnökkel, hogy 12 millió tonna amerikai szójababot exportál, majd később Kína vállalásait az amerikai szójabab vásárlására a jelenlegi szezonban 20 millió tonnára növeli. Azonban tavasszal Kína ismét a brazil szóját vásárlolt. A 2025/26-os év kezdete óta az Egyesült Államok 34,04 millió tonna szójababot exportált összesen, szemben a 2024/25-ös év szeptember-áprilisi 44,08 millió tonnával, amelyből csak 10,78 millió tonna érkezett Kínába, szemben az előző évi 22,49 millió tonnával.
Ugyanakkor a brazil szója-export áprilisban elérte a történelmi maximumot, 16,75 millió tonnát, ami 2,2 millió tonna több, mint márciusban és 1,5 millió tonna több, mint 2025 áprilisában. Kína továbbra is a legnagyobb brazil szójavásárló maradt áprilisban – 11,6 millió tonna a márciusi 9,85 millió tonnához képest, ami 0,8 millió tonnával több, mint az előző év azonos hónapjában.
Összesen 2026 eleje óta Brazília 40,24 millió tonna szójababot exportált, szemben 2025 január-áprilisi 37,43 millió tonnával, amelyből 27,61 millió tonna érkezett Kínába, szemben az előző évi 27,69 millió tonnával.
A helyzet történelmi fordulatot jelez a világgazdaságban. Trump hiába vonult fel a legnagyobb amerikai cégek vezetőivel, Kína ismét csak ígéretekkel tömte.
Az USÁ-nak inkább kezelnie kellene azt a nehezen visszafordítható piacvesztést, amit a kínai-brazil folyamatosan bővülő együttműködési rendszere miatt elszenved. Ennek keretében az utóbbi években (különösen 2024–2025-ben) több tucat megállapodást írtak alá. E stratégiai partnerség keretében az agrárpiacokat illetően Kína elkötelezte magát a brazil agrártermékek vásárlása mellett. Lássuk be, ebben Trump szinte belekényszerítette őket a vámpolitikájával. Amikor tehát nyersanyagokért könyörög Pekingben, az agrártermelőit csak ámítja az idő kerekének visszafordításával. Amerikának sokkal inkább szövetségesekre lenne szüksége, mint mindenkit maga ellen fordítani. Ahogy az EU-val bánik, az jó példa arra, hogy világhatalmi pozíciójára hivatkozva mennyire rossz úton jár. Hisz ez a pozíció már csak illúzió. Mindenesetre, Kína egyre kevesebb amerikai és európai élelmiszert vásárol. Nagy ütemben növeli önellátását, a lyukakat pedig brazil és orosz termékkel tömi be.
Eközben folyamatosak a befektetési Dél-Amerikában, ahogy – többek között – raktárakat, kikötőket, szállítmányozási cégeket zsebelt már be. Olybá tűnik, hogy a brazil termék még el sem éri a kikötőket, már Kínának hajt hasznot. Ezt a nyomást a brazil kormány már érzékeli, és próbál neki ellenállni, kevés sikerrel.
Forrás: worldtradeflows
A jövőt illetően a BRICS országok világpiaci potenciáljának emelkedését várom. E 10 ország közül máris keményen kiemelkedik Kína, aki szorosan tartja kezében a gyeplőt, de nem fogja vissza a lovakat.
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
Címlapkép: Canva
