A német sertésárak mérséklődése a piac eddigi működésétől idegen jelenség a grillszezon kezdetén. Megvallom, én sem számoltam vele előrejelzéseim során. De mi a fene történt Németországban? Ennek járok e héten utána.
Hogy miért fontos ez számunkra?
Azért, mert hosszú évtizedek óta a némethez árazódik a magyar sertéspiac. Pedig alig van kapcsolat a két piac között. Abban reménykedem, hogy most, amikor egy sor dolog változik ebben az országban, e téren is át tudjuk lépni árnyékunkat, és saját képletet alkotunk a nemzetközi sertésár mozgásokhoz való alkalmazkodás során! Ennek része lehet a német ár, de kell bele az EU átlag, a romániai, a horvát, a spanyol, és így tovább.
Fény gyúlt
Pedig már úgy tűnt, hogy a német sertéstartási kedv nem romlik tovább. Az állomány tavaly 1,9 százalékkal emelkedett, a kocalétszám stabilizálódott, és a kormányzat is mintha enyhülni látszott volna az állattartók ellehetetlenítését eredményező szigorításokban. Még a sertéstelepek számának csökkenése is megállt.

Forrás: Destatis
Derült égből fasírt
Nos, ebben a helyzetben – amikor az elmúlt év második feléből ismert árzuhanásból szépen elkezdtünk kilábalni – hirtelen a húsipar bedurcizott. A sertéstenyésztők kézzel-lábbal tiltakoznak.

Forrás: pig333
A húsipar legnagyobbjai, a Tönnies és a Westfleisch nyomására a sertésár a 20. héten 1,7-ről 1,6 euróra csökkent kilogrammonként. A sertéstartók nem értik az időzítést. Éppen kezdődik a grillszezon, amikor rendre megnő a kereslet. A sertéshús készletek nem nagyobbak, mint egy évvel ezelőtt, ami azt jelenti, hogy nincs szó a strukturális túlkínálatról. Ráadásul, az export is stabilizálódott, miután 2020 óta jelentősen visszaesett.
Ami a belső piacot illeti: a németek sertéshúsból esznek legtöbbet, tavaly 28,3 kilogrammot fejenként. Ez a szint stabil volt az elmúlt 4 évben. A tavaly összes húsfogyasztás növekedése a baromfihúsnak köszönhető, amiből 14,7 kilogrammot esznek mindössze fejenként. Bár sertéshús önellátásuk 139 százalékos, a főbb húsrészekből mindössze 80 százalék (mivel ezeket exportálják).
A helyzet különlegessége, hogy a német sertésszektorban évtizedek óta a tartók és a feldolgozók heti egyeztetése alapján alakulnak az árak. Ennek hatása a fenti ábra vízszintes szakaszaiban érzékelhető leginkább. Most a húsipar lépése azt jelzi, hogy komoly baj van a jövedelmezőségével, amit az alapanyagköltség csökkenésével akar orvosolni.
Eközben a sertéstartók is támogatásért könyörögnek. Az állatjóléti szabályok betartásához évente 200 millió eurót kérnek 2036-ig. 50 százalékos intenzitású beruházási támogatást szeretnének a kocatartók részére, az előírásoknak való megfelelés érdekében. Mivel e költségek kocánként mintegy 4 ezer euróra tehetők, ha nem kapnak hozzá támogatást, akkor sokan el fogják hagyni a szektort.
Bár a mostani vágósertés árcsökkenés nem tűnik jelentősnek (6%), de mivel közben a malacárak 10 százalékkal mentek lejjebb, az üzenet a sertés iránti igény csökkenése a német húsipar oldaláról. Ez az állomány-csökkenés ismételt felfutását vetíti előre. Ami viszont az import - aminek aránya a termeléshez képest most 14 százalék – növekedéshez vezet. Ezt nem tőlünk fogja megvásárolni, de talán középtávon nyomást vehet le exportpiacainkról. Mindenesetre, a sertésár csökkenések nálunk is fájnak.
a biztonságos befektetések
kedvelőinek.
Címlapkép: Canva