Mekkora veszély Ukrajna?

Szóval, 41 millió hektár, amiből mintegy 33 millió csernozjom. A mezőgazdasági terület az ország területének 69 százaléka. Persze a határok a háború miatt bizonytalanok. Ezt az az adat szemlélteti legjobban, hogy csak alig több mint felét tudják jelenleg használni. De ez nem most került oda, mindig is a szomszédunk volt. Nem szabad tehát rácsodálkozni. Inkább intézményileg tisztába tenni a térség agrárpotenciálját és versenyképességét. Éppen emiatt a következő hetekben – ha csak nem lesz forróbb téma – futunk egy kört a határaink mentán e témában.

Ukrajna globális léptékben is kiemelkedő agrártermelő. Földrajzi elhelyezkedése, adottságai arra predesztinálják, hogy a világpiac egyik mozgatója legyen. A világ legtermékenyebb csernozjom (feketeföld) készletének mintegy harmada itt található. Ebben akár a háború egyik okát is tetten érhetjük, hiszen Oroszország immár negyed évszázada dolgozik élelmiszer-önellátásának felépítésén, nem kis sikerrel.

A mezőgazdaság Ukrajna GDP-jének 20 százalékát, kivitelének több mint felét adja. Nem kérdés az exportorientáció. Mint ahogy az sem, hogy az a tengeren a leggazdaságosabb. Mit ad Isten, éppen azokból a növényekből exportál legtöbbet, amelyekre mi is hosszú évtizedek óta építünk: gabonafélék és olajos növények. Évente mintegy 60 millió tonna gabonát és 15-18 millió tonna olajost termel. Napraforgóból egészen az előző évekig a világ legnagyobbja volt, kukoricából a kontinens legnagyobbja, gabonából a második.

Gabonatermelésük 50-70 százaléka kerül exportra. A kivitel súlya az olajosokból alacsonyabb. a napraforgót olaj formájában viszik külföldre, a magból mindössze 5-10 százalékot. Szójából nagyjából a termés fele kerül exportra, repcéből 60-80 százalék.

Forrás: USDA

A hozamok tekintetében a búzánál beértek minket, kukoricánál pedig elrobogtak mellettünk. Ez is jelzi, mekkora potenciállal állunk szemben. Ha véget ér a háború, és „a világ összes befektetője” ráomlik az ukrajnai piacara, akkor a mezőgazdaság technológiai fejlettsége is dimenzióugrást fog végrehajtani. A jelenlegi kibocsátás akár felével is bővülhet, termelékenységi alapon. A nagybirtokrendszer – együtt művelési szempontból – már adott. Ez nagy mennyiségű, egységes árualapot jelent, amit a tengeren keresztül, kialakult piaci kapcsolatrendszerben értékesítenek, beágyazottak.

A háború okozta agrárkárok 100 milliárd dolláros nagyságrendűek, de az infrastruktúra pusztulása, a munkaerőhiány, az aláaknázott területek és a kikötők bizonytalanságai is komoly károk, amelyek megingatták e pozíciók egy részét. Persze, őket sem kerüli el a talajok degradációja és a klímaváltozás.

Sok információ kering az ukrajnai földterületekről, tulajdonosokról. A ’90-es évek elejétől kezdve mintegy 7 millió lakos jutott kis méretű birtokokhoz, összesen 27 millió hektárhoz. 2019-ben Ukrajna mezőgazdasági földjeinek mintegy 73 százaléka magántulajdonban volt (31,1 millió ha, ebből 27,7 millió magán földterület) és van ma is. 10,5 millió hektár állami vagy községi tulajdonban volt. 2001 elejétől 2021 júliusáig eladási moratóriumot vezetett be. Ez alatt nem tudtak hitelt felvenni, így a legtöbben alacsony áron bérbe adták, hivatali káosz volt, főként a bérlőknek kedveztek. A 2020-as földtörvény életbe lépése két évtized után először tette lehetővé a mezőgazdasági földek vásárlását és eladását. Az új rendszer szerinti első tranzakciók 2021 júliusában történtek, átlagára 95 700 ukrán hrivna volt hektáronként. 2021 végére azonban ez az átlag 33 700 hrivnára csökkent hektáronként. 2026 márciusának végére az országos átlagár hektáronként körülbelül 69 800 hrivnánál tart, ami 485 ezer forint. Az ukrán állampolgárok és 2024 óta már cégek is, akár 10 000 hektár mezőgazdasági földet vásárolhatnak. Az elmúlt évben mindössze egy cég közelítette meg ezt a határt. Külföldiek nem vehetnek, csak bérelhetnek földet. Egy tucatnyi óriás agrárholding bérli a földek nagy részét, nem ritkán 50 évre. A földpiac liberalizációja óta csak 2-3 százalék cserélt gazdát.

Netes források szerint, az alábbi 6 cégcsoport bérli a területek mintegy 10 százalékát. Ebből csak egy (Agroprosperis) van tisztán külföldi tulajdonban, bár többet jegyeztek be adóparadicsomokban.

1. UkrLandFarming: 670.000 hektár;
2. Kernel: kb. 600.000 hektár;
3. Agroprosperis (tulajdonosa az amerikai NCH Capital): 410.000 hektár;
4. MHP: 370.000 hektár;
5. Astarta Holding: 220.000 hektár;
6. IMC (Industrial Milk Company): 120.000 hektár.

Ukrajna klasszikus nyersanyag és tömegcikk exportőr. Ennél fogva kibocsátása koncentrált, nem túlságosan diverzifikált. 2024-ben az agrárexport 29 százaléka napraforgóolaj, 13 százaléka repce, 11 százaléka kukorica, és 8 százaléka búza volt. A célok közül Spanyolország, Kína (kukorica) és Románia emelkedik ki. Étolajuk legnagyobb vevője Törökország. A korábbi ázsiai és afrikai fókusz átkerült Európára.

2022-23-ban a Duna szerepe erősödött meg a kiszállításban, de mára tengeri irány visszanyerte dominanciáját (90% felett).

Az élelmiszer-biztonsági kérdések mellett nem mehetünk el szó nélkül. Ukrajnában ugyanis még mindig vannak használatban olyan növényvédőszerek, amelyek nálunk már régen tiltottak, és nem véletlenül. Ráadásul, a nyomon-követhetőséggel hadilábon állnak. Sokat mond a gondolkodásukról az, hogy most, amikor az EU hitelét megkapja, nagyjából ugyanekkora értékben mondana le agrártámogatásokról Ukrajna, csak minél előbb tag legyen. Neki nyilván biztonság és piac kell. A trükk ebben az, hogy olyan tag akar lenni, aki nem akar az EU agrárpiaci feltételeinek, szabályainak megfelelni. Hosszú átmeneti időszakot kér a felkészülésre.

A kezdeményezést rendkívül ügyesen időzítették. (i) Meg van a pénz, megkapják a hadikölcsönt. (ii) A magyar választások kapcsán könnyülnek az ilyen jellegű brüsszeli döntések. (iii) A KAP-reform körüli vitákban egy ekkora összeg „felszabadulása” erős érv lehet.

A következő pénzügyi-kifizetési ciklust – a gyors taggá válás mellett – Ukrajna a KAP-on kívül szeretné tölteni. Vagyis, nem akar megfelelni az EU előírásainak, ami egyik oldalról beismerése annak, hogy most sem felel meg, tehát valójában kétes minőségű élelmiszert szállít a közösség piacára, másrészt, erre nem is törekszik. A pénzt választják az élet helyett. Nem mondom, ez korunk egyik legpusztítóbb szemlélete, és igen elterjedt, de fáj ilyen durván szembesülni vele.

Mindenesetre, Ukrajna 2034-ig oly mértékben fog az európai mezőny fölé emelkedni szántóföldi hatékonyságban, hogy terményeivel nem tudunk majd versenyezni. Hogy e lemondást, a mögötte rejlő trükkel együtt beveszi-e az EU? Az kétséges. Fontos üzenete van ugyanis annak, hogy az EU szeptembertől megtiltja a brazil állati eredetű termékek behozatalát piacára, antibiotikum szennyezettségre hivatkozva. Ez nem csak az éppen csak életbe lépett Mercosur megállapodásra, hanem Ukrajna taggá válási törekvéseire nézve is jelzés. Mégpedig azt mondja, hogy nem fogjuk még sem feláldozni élelmiszerpiacunkat az ipari termékek exportja érdekében. Ha az EU ezen átmeneti ciklus alatt nem engedi be piacára az ukrajnai termékeket, akkor van időnk az átállásra, ha emeli a kvótákat, várhatóan progresszíven, akkor már el is fogyott.

Néhány szó még az állati termékekről: baromfihúsból Ukrajna nagy exportőr, igen koncentrált szektorral. Tejből és sertéshúsból nem önellátóak: előbbi 80, utóbbi 93 százalékos. A potenciál viszont hatalmas. Amint a beruházások belendülnek, akkor Ukrajna állati termék termelése és exportja a baromfihúshoz hasonló dimenziókba fog emelkedni.

Összegezve:

Agrárgazdaságunk jelenlegi helyzetében nagyon súlyos stratégiai üzenete van Ukrajna közelgő EU-tagságának. A fenti kép azt vetíti előre, hogy az elkövetkező mintegy tíz évben az ukrajnai agrárium dimenzióugrást fog végrehajtani. Óriási tőke vár tűkön ülve arra, hogy elzáruljon a konfliktus fegyveres szakasza, és elkezdődjön az újjáépítés. Olyan viharos gazdasági növekedés várható, amikre még nem volt példa. Több generációt fognak egyszerűen átugrani a technikai fejlődésben. Mi még a sebeink nyalogatásával leszünk elfoglalva, amikor lesöpörnek minket a piacról. A már most is kiemelkedő termelési koncentráció, üzemméret tovább fog növekedni, és a minket fékező szabályok nem fogják őt ebben gátolni. Övé minden jó, miénk meg a béklyó.