Tovább gombolyítva a múlt héten elindított fonalat, most Románia agrárpotenciálját tekintem át. Röviden: hatalmas, de csak közepesen kihasznált. Hogy miért kell erről beszélni? Mert a magyar agrárium irányváltásra kényszerül. Az irányokat pedig úgy kell meghatározni, hogy hazai adottságaink mellett a térségiekkel is tisztába vagyunk. Márpedig Ukrajna mellett Románia is igen erős versenytársunk a jelenlegi kibocsátási szerkezetben.
Adatszerűen: közel 13 millió hektár mezőgazdasági terület, amiből 8,4 millió hektár a szántó. Az ország területének éppen fele mezőgazdasági hasznosítású. A talajadottságok kiválóak, de komoly strukturális és technológiai problémáik vannak. Termelési szerkezetük a miénkhez hasonló, de több a hegyi, állattartásra és erdészetre alkalmas területük. Románia az EU 7. legnagyobb mezőgazdasági termelője, a teljes uniós agrártermelés mintegy 6 százalékát adja. Fontos információ, hogy az EU-ban náluk a legmagasabb (20 %) a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya. Az átlagos birtokméret igen kicsi, alig 4,5 ha (nálunk 30 ha, EU átlag 17 ha). Közel 3 millió gazdaságuk van, ami az EU összes farmjának harmada! Nagyon sok a kis, félig önellátó birtok, és kevés a nemzetközi piacokat elérő nagyüzem. A romániai élelmiszer-feldolgozó szektorban a termelékenység háromszor alacsonyabb, mint az európai átlag.
Románia az Európai Unió harmadik legnagyobb gabonaexportőre, valamint az EU vezető napraforgó- és kukoricatermesztője. Az agrárexport 2024-ben meghaladta az 13 milliárd eurót. Ennek ellenére az agrár-élelmiszer-kereskedelmi mérleg 3,3 milliárd eurós hiányt mutatott, az importmennyiség meghaladta a 15 milliárd eurót. Ez a paradoxon határozza meg a román mezőgazdaság szerkezetét: sokat exportálnak, de olcsón, kevesebbet importálnak, de magasabb áron. Az exportok összetétele egyértelműen szemlélteti a problémát. A gabonafélék a teljes érték 50 százalékát teszik ki, míg a növényi olajok további 18 százalékot adnak hozzá. Milyen ismerős érzés!
Mint mindenkiről, róluk is sokat elárul az önellátás szintje
- magas: búza, kukorica (50-65% többlet – export alap)
olajos növény, növényi olaj - önellátó: juh és kecskehús
- közel az önellátáshoz (80-90%): baromfihús, marhahús, tejtermék
- messze nem: sertéshús (önellátás 40-45%)
Ami a lényeg
- Problémáik, kihívásaik a mieinkhez hasonlóak, de a modernizáció sokkal gyorsabb. Sokkal gyorsabban reagálnak a kihívásokra, például a terménydiverzifikáció terén. Amikor mi a tömegcikkektől való elfordulásról és a kínálati koncentráció növelésének igényéről még csak beszélgetünk, addig ők már előre haladtak benne.
- A digitalizáció gyorsan halad, a precíziós mezőgazdaság egyre inkább meghatározóvá válik, és egyre nagyobb az érdeklődés a fenntarthatóság és az organikus termékek iránt. Ez utóbbi arány például az elmúlt három évben 15 százalékkal nőtt. Idén meghaladja az 500 ezer hektárt. Bio-exportjuk dinamikusan nő, tavaly meghaladta a 250 millió eurót.
- A mennyiségről a fókusz átkerült a minőségre, a hatékonyságra és a fenntarthatóságra. Egy másik kézzel fogható tendencia a magas hozzáadott értékű növények felé való fordulás: pl. levendula, feketeribizli, csipkebogyó, mogyoró vagy GMO-mentes szója. Ugyanakkor a szuperintenzív gyümölcsösök és az ellenálló szőlők is egyre nagyobb területet foglalnak el.
- Támogatásban sem maradnak el a térség többi országától. Románia 2023 és 2027 között több mint 5,2 milliárd euróból részesül a Nemzeti Stratégiai Terv (NSP) keretében, amelyet nemzeti alapok és állami segélyprogramok egészítenek ki.
- Agrárexportjuk több mint 80 százalékban a kontinensen belül marad. Fő partnereik sorrendben: Németország (20%) Olaszország (9%) Franciaország, Magyarország, Bulgária, Hollandia, Lengyelország, Törökország. Tengeri kapcsolata révén jelentős világpiaci szereplő.
Ami a kilátásokat illeti, Romániában a növénytermesztés növekedési potenciája akár az évtized végére 25 százalékos kibocsátás-bővülést hozhat, termelékenységi, technológiai fejlesztési alapon. Eközben az állattartó szektorok kilátásai nem fényesek. Előbbi veszély, utóbbi lehetőség a számunkra. Sok a kérdőjel az élelmiszeripar fejlődési ütemével kapcsolatban. Ott is az értéklánc leggyengébb tagja a feldolgozó szektor. Egy stratégiai fejlesztési program azonban sokat tudna ezen változtatni, ahogy nálunk is.
|
Románia idén várhatóan 28,6 millió tonna gabonát és olajos magot fog termelni, ami kissé elmarad a tavalyi szinttől. A kukorica várhatóan két év szárazság után feltámaszkodik, becslések szerint 8,8 millió tonnás terméssel. Azonban a búzatermelést a fagy és árvíz miatt 11 millió tonnára csökkentheti. A magas input költségek várhatóan 10-15 százalékkal az optimális szint alatt tartják a hozamot. Eközben az új román burgonya rekordárakon kerül a piacra, a gazdák 20-25 lei-ért adják el kilogrammonként, míg a kiskereskedelmi ár akár 40 leit is elérhet kilogrammonként, mivel a zord tél miatt 50 százalékos termeléscsökkenés volt. |
Higgy magadban és indíts Erste Future befektetést!
Címlapkép: Canva
