Nyeste Orsolya és Nagy János, az Erste elemzőinek negyedéves makrogazdasági összefoglalója letölthető az alábbi linken.
A közel-keleti háború kitörése és az ennek kapcsán bekövetkező energiaár-emelkedés ismét átírta az idei évi kilátásokat a fejlett gazdaságokban. Mostanra már nyilvánvalóvá válhatott, hogy a háborúnak nem lesz gyors lezárása, és a tartós patthelyzet kockázata magas. Bár az év későbbi részében valószínűnek tűnik valamilyen enyhülés a Hormuzi-szoros újranyitása kapcsán, az energiaárak így is várhatóan magasabban stabilizálódnak az év elején látott szinteknél, érdemben növelve a stagflációs kockázatokat a gazdaságokban.
Az alacsonyabb növekedés - magasabb infláció várt kombinációja újabb kihívás elé állítja a jegybankokat. Kérdéses, hogy az USA Fed-je el tudja-e kerülni a kamatemelést, mindenesetre a kamatcsökkentések folytatása egyelőre nem tűnik valószínűnek. Az egymástól gyökeresen eltérő monetáris politikát igénylő kockázatok a döntéshozók között erősödő véleménykülönbségekben is megjelennek. A kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságokat fokozza a jegybankelnök-váltás is május közepén.
Az eurózóna jegybankja – miután csak inflációs mandátuma van - júniusban várhatóan emeli az irányadó betéti kamatot a mostani 2 százalékról. A további szigorító lépések az esetleges másodlagos inflációs hatások intenzitásától függenek. Kedvező, hogy ennek egyelőre nincsenek komoly jelei, ami összefüggésbe hozható az európai gazdaságok még mindig visszafogott teljesítményével.
Itthon a közel-keleti háború kitörése után lefelé módosítottuk az idei évre várt növekedési előrejelzésünket, 2 százalékról 1,4 százalékra. Az év eleji növekedési adat azonban kellemes meglepetést hozott: az első negyedévben a GDP éves alapon 1,7, negyedéves alapon pedig 0,8 százalékkal nőtt. Az idén a háztartási fogyasztás maradhat a növekedés elsődleges motorja, miközben a beruházási aktivitás mérsékelten élénkülhet. Legfontosabb felvevőpiacainkról érkező keresletélénkülés kapcsán azonban továbbra is sok a bizonytalanság.
Az infláció jól alakult az év első harmadában, áprilisban 2,1 százalékos volt az éves inflációs mutató. Előretekintve azonban az inflációs kép kifejezetten bizonytalan. Az iráni háború hatásai a magyar inflációban egyelőre nem jelentek meg, leginkább a járműüzemanyagárak árstopjának köszönhetően, miközben az új kormány kommunikációja alapján még nem jött el a különböző – egyes élelmiszeripari és drogériai termékekre vonatkozó - árréstopok kivezetésének ideje sem. Ez azt sugallja, hogy idei évi infláció alacsonyabb, a jövő évi viszont magasabb lehet az általunk korábban gondoltnál. Eközben a forint látványosan gyors felértékelődése mérsékelheti a várhatóan magasabb élelmiszer- és energiaárakból fakadó felfelé mutató kockázatokat.
Az MNB februárban 25 bázisponttal, 6,25 százalékra csökkentette az alapkamatot, a további enyhítések lehetőségének azonban véget vetett a február végén kitörő iráni háború. A bizonytalan külső környezet, az EKB-tól várt kamatemelések és az iráni háború okozta inflációs kockázatok a tartós szigor irányába mutatnak, azonban a választásokat követő gyors forintfelértékelődés és kockázati prémium csökkenés növelheti a jegybank mozgásterét a kamatcsökkentéseket illetően.
Az áprilisi parlamenti választásokat követően a forint jelentősen erősödött, miután a piac arra számít, hogy az új kormány piacorientáltabb gazdaságpolitikát folytat és normalizálja az EU-val való kapcsolatokat. A gyors felértékelődés után azonban a felfelé mutató inflációs kockázatok, valamint a főként a közel-keleti háborúból fakadó várhatóan romló külső egyensúly inkább a korrekció irányába mutatnak. Középtávon azonban látunk teret további nominális forinterősödésre, hiszen a reálárfolyam szintjén a forint a régiós versenytársakhoz képest továbbra is alulértékelt. A kulcstényező a konvergenciaprogram hitelessége lesz, mivel az új kormány vállalta, hogy négyéves időtávon belül teljesíti az euró bevezetésének feltételeit.
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
A jelen dokumentumban foglalt információk az Erste Befektetési Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.; tev. eng. szám: E-III/324/2008 és III/75.005-19/2002; tőzsdetagság: BÉT Zrt.; a továbbiakban: Társaság) által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, de azokért a Társaság szavatosságot vagy felelősséget nem vállal. A jelen dokumentumban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a múltbeli teljesítmények, illetve jövőbeli becslések nem nyújtanak garanciát a jövőbeli teljesítményre nézve. A tőkepiaci és makrogazdasági helyzetet, a befektetések és azok hozamai alakulását olyan tényezők alakítják, melyre a Társaságnak nincs befolyása, a befektető által hozott döntés következményei a Társaságra nem háríthatók át. A jelen dokumentumban foglaltak – teljes vagy részleges – felhasználása, többszörözése, publikálása, átdolgozása, terjesztése kizárólag a Társaság előzetes írásos engedélyével lehetséges. A jelen dokumentumban foglaltak kiadásuk időpontjában érvényesek. További részletek: Erste Market Dokumentumok – Erste Market oldalon, illetve a Társaság ügyletek előtti tájékoztatásról szóló hirdetményében.
