Korábbi munkahelyem, a Rabobank elemző kollégái legfrissebb anyagukban arra hívják fel a figyelmet, hogy a gabonafélék és olajnövények globális kereskedelme tovább bővül. Ez önmagában nem újdonság. Az érdekesség az, hogy ez nem fog a világ végéig így maradni. Ennek pedig komoly befolyása van a magyar mezőgazdaság hosszú távú kilátásaira is. E rovat olvasóinak már képe van arról, hogy agráriumunk sorsdöntő időket él. Stratégiai irányváltásra van szükség, méghozzá sürgősen. A gyakorlatban viszont csak nagyon kis és lassú lépések történnek. Az Erste saját agrárszakmai műhelye, amely a jövőkutatás és az agrár előrejelzések honi fellegvára, mutatja az irányt.
A gabonafélék és olajos magvak globális kereskedelme továbbra is folyamatosan növekszik, 2023/24-ben elérte a 880 millió tonnát, értéket pedig 330 milliárd dollárra becsülte a RaboResearch.
A kereskedelmi volumen az elmúlt öt évben a gabonafélék esetében 3,2 százalékos, az olajos magvak esetében pedig 2,4 százalékos éves átlagos növekedési ütemben (CAGR) nőtt, de lassabban, mint az előző évtizedben tapasztalt 7 százalék. Amióta a Rabobank 2003-ban elkezdte közzétenni a gabonafélék és olajos magvak térképét, a világ teljesen megváltozott, és új dinamika alakul ki.
Búza
A búza továbbra is a legforgalmasabb gabona világszerte, de a piac széttagolt, sokkal több exportőr és importőr van. 2023/24-ben a 10 legnagyobb búzaimportőr a globális búzakereskedelem 44 százalékát tette ki, szemben a pálmaolaj 65 százalékával, a kukorica 67 százalékával és a szójabab 89 százalékával. Összességében a búzapiac tehát tagoltabb a termelés, az import és az export, valamint a szereplők száma tekintetében, mint a többi tömegcikké.
A búza a legszélesebb körben fogyasztott és termelt alapvető növény, betakarítás szinte minden hónapban történik valahol a világon. A globális búzaimport lassabb ütemben nőtt, mint más növények, mindössze 3 százalék CAGR, szemben a kukorica 4 százalékával, a pálmaolaj 4 százalékával és a szójabab 6 százalékával.
Oroszország a világ vezető búzaexportőrévé vált immár hat éve, jelentősen megelőzve versenytársait. A legnagyobb importőrök közül Egyiptom továbbra is Afrika legnagyobb búzaimportőre, Törökország egyre inkább a búzaimport és -reexport központjaként szolgál, Kína pedig növelte importját a belföldi fogyasztás növekedése miatt az elmúlt öt évben.
Kukorica
A kukorica a második legtöbbet forgalmazott gabona világszerte, 2021 és 2023 között átlagosan 193 millió tonnával kereskedtek. A búzával ellentétben a kukoricatermelés és -export négy országban koncentrálódik - az Egyesült Államokban, Brazíliában, Argentínában és Ukrajnában -, amelyek együttesen a globális kukoricakereskedelem 90 százalékát teszik ki.
A 10 legnagyobb importőr 2003 óta megváltozott, a feltörekvő piacok részesedése nőtt, jelenleg a kukoricaimport 70 százalékát teszi ki. A fejlett országok 30 százalékot tesznek ki. A Rabobank első térképén a feltörekvő piacok esetében 55, a fejlett piacok esetében pedig 45 százalék volt az arány.
Az Egyesült Államok továbbra is a legnagyobb kukoricaexportőr, de Brazília felzárkózik. A brazil export 11 százalékos CAGR-rel nőtt 2001/02 óta, szemben az Egyesült Államok 1 százalékával.
Szójabab
A szójabab a világszerte a legforgalmasabb olajos mag, 2021 és 2023 között átlagosan 168 millió tonnával. Nem ott állítják elő, ahol fogyasztják. A termelés Brazíliában, az Egyesült Államokban és Dél-Amerika más országaiban koncentrálódik. A legnagyobb importőrök Ázsia és az EU. Az olyan fejlett országok, mint az EU és Japán - amelyek 2002-ben a legnagyobb importőrök voltak - most csökkentik bevitelüket, az étrendi változások és az állati fehérjefogyasztás csökkenése miatt. Kína a globális szójabab-kereskedelem és feldolgozás fő hajtóerejévé vált, és exponenciális növekedésről számolt be mind a fogyasztás, mind az import terén. Brazília a világ legnagyobb termelőjévé és exportőrévé vált.
A következő évtizedben várhatóan több tényező befolyásolja a gabonafélék és olajos magvak globális kereskedelmi forgalmát. A keresleti oldalon a szubszaharai Afrika növekvő népessége növeli a búzaimportot, míg Kínában a szójabab importja lassulhat - vagy akár csökkenhet.
A bioüzemanyag-politikák változásai valószínűleg hatással lesznek az olajos magvak feldolgozásának dinamikájára, és az EU erdőirtási rendeletének (EUDR) végrehajtása már most is átalakítja a kereskedők üzleti modelljeit. Ezenkívül az időjárás mindig jelentős hatással lesz a terméshozamokra és az áringadozásra, míg a világgazdasági erőviszonyok egyre látványosabb változása átalakítja a kereskedelmi kapcsolatokat és a stratégiai prioritásokat az értékláncban.
Ami a népesség alakulását illeti. A régi rigmus, mi szerint 2050-re 10 milliárd embert kell etetni, már megbukott, illetve sosem volt reális előrejelzés. A népesség növekedése (Afrika kivételével) látványosan lassul, sőt az évezred második felében gyorsuló csökkenésbe kezd.
A gabonafélék és olajos növények világpiaca számos tényező miatt egyre instabilabb. Az időjárás változása, a geopolitikai feszültségek, a gazdasági átrendeződés, az önellátásra való törekvés, néhány olyan példa, ami miatt arra kell készülnünk, hogy a világpiac átrendeződik. Ebben a magyar agrárium szerepe növekedni nem fog. Viszont esélyünk van olyan szegmensekben való részvételünk erősítésére, amelyek kedvező adottságinkból és földrajzi elhelyezkedésünkből adódik. Hogy melyek ezek? Arról majd legközelebb.
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: Shutterstock Inc.
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
