Csökkentettük a MOL célárunkat

Az Erste olaj- és gázipari elemzője frissítette az olajpiacra és az olajvállalatokra vonatkozó előrejelzését, és nem túl örvendetes eredményre jutott. Például az olajkereslet a jövő évben jelentősen növekedhet, de továbbra is elmaradhat a válság előtt látott napi 100 millió hordótól. Így az olaj árfolyama inkább csak 2023 környékén térhet vissza a korábbi 60 dollár körüli szintre, míg a finomítói árrés jövőre ugyan javulhat picit, de a régebbi várakozások közelébe csak 2024 környékén térhet vissza, de akkor is mintegy 25 százalékos elmaradást fog mutatni a korábbi várakozáshoz képest. Ez pedig a finomítói árrésre érzékeny MOL számára kedvezőtlen forgatókönyv. Így az idei évben az eredmény átfordulhat a negatív tartományba, és az elkövetkező években is még messze le lesz maradva a korábbi nagyszerű évek teljesítményétől. Így a DCF modell által meghatározott célárfolyam 1.760 forintra csökkent, Tartás ajánlással.

Mindeközben a forint jelentősen gyengül tovább annak ellenére, hogy az MNB megjegyzése a hetes betéti kamatráták potenciális megemeléséről szóbeli intervenciónak fogható fel. A piac nem tolerálja a jelenlegi laza monetáris kondíciókat. Ennek köszönhetően az MNB akár léphet is a közeljövőben, s az alapkamat változtatása nélkül szigoríthat a monetáris kondíciókon, ami csökkentheti a jelenlegi forint bőséget a piacon, s így a forintot is erősítheti. A másik fontos kérdés, ami izgatja a befektetőket, a belengetett nulla százalékos zöld lakáshitel. Sokan úgy értelmezik, hogy a jegybank elvenné a bankok kenyerét a hitel bevezetésével (szerintünk valószínűleg nem ilyesmiben gondolkozik az MNB). Mindenesetre ma az online közgazdász vándorgyűlést Matolcsy elnök úr nyitja meg, s talán több információt is megtudhatunk erről a dologról. Ha esteleg mégsem az egyszintű bankrendszer újbóli bevezetésének irányába mutatna az elképzelés, az megnyugvást hozhatna az OTP részvények piacán. Ugyanakkor jelenleg megint áll a bál a nemzetközi piacokon. A Tesla beleadással a technológiai részvényeken újra profitot realizálnak, elég magas vérmérséklettel. De eközben a figyelem újra arra irányul, hogy egyelőre kilátástalannak tűnik az újabb amerikai fiskális csomag elfogadása, bevezetése, amire amúgy nagy szükség lenne a gazdaság elfogadható állapotának megtartása miatt. Ez is egy lélegeztetőgép.

A mai napon csökkenéssel kezdett a DAX index, de úgy tűnik, hogy moderáltabb az esés, mint amit a határidős piacok a nyitás előtt mutattak. Itthon pedig pici negatív elmozdulást láthatunk. Fontos megjegyezni, hogy Magyarországon a részvény értékeltség kimondottan attraktívnak mondható a nagy nyugat-európai és amerikai részvényekhez képest.

Hevesen folytatódott tegnap a korrekció az amerikai részvénypiacon. A Nasdaq 3%-kal, az S&P500 2,4%-kal, a Dow 1,9%-kal esett.

Tegnapi kongresszusi meghallgatásán Jerome Powell Fed elnök megerősítette, hogy nagy valószínűséggel újabb fiskális stimulusra lesz szükség az USA-ban. Powell mellett Richard Clarida Fed elnökhelyettes, Eric Rosengren bostoni Fed elnök és Charles Evans chicagói Fed elnök is a fiskális stimulus fontosságát hangsúlyozta tegnap nyilvános felszólalásában. Evans legutóbb adott gazdasági előrejelzésénél például abból indult ki, hogy érkezik egy újabb 1.000 milliárd dolláros fiskális stimulus, ami nélkül érdemben rosszabbnak látja a gazdasági képet. Rosengren szerint a stimulus késlekedése sok ideiglenes gazdasági problémából tartósat csinálhat.

Végül 1 milliárd dollár körüli bírságot fizethet a J.P. Morgan piaci manipuláció miatt, aminek keretében az ajánlati könyv manipulálásával igyekeztek a bank trader-ei extraprofitra szert tenni.

A klímaváltozás elleni küzdelem jegyében Kalifornia 2035-től az amerikai államok közül elsőként tiltja be az új benzin- és gázüzemű autók forgalmazását.

Tovább folytatódik a korrekció az ázsiai piacokon. A gyenge amerikai kereskedést követően nem meglepő, hogy a Nikkei 1,2%-ot esik a mai nap. A Hang Seng és CSI 300 indexek 2,0% és 1,8%-os csökkenést mutatnak a nap végéhez közeledve.

A kínai renminbi május közepe óta szinte töretlen emelkedésbe kezdett a dollárral szemben, ami részben a szigorúbb monetáris politikának, a magasabb állampapír hozamoknak, és a gyorsabb gazdasági felépülésnek volt köszönhető. Az emelkedést tovább segítette a dollár gyengülése, a renminbi ugyanis a többi devizával együtt emelkedett a dollárral szemben, így a kínai export továbbra is versenyképes maradt.

Negatív hangulat uralkodott a határidős piacokon ma reggel.

Egy új, regionális olaj- és gázipari elemzéssel jelentünk meg ma reggel, melynek fő üzenete, hogy a szénhidrogén termelők viszonylag gyorsan alkalmazkodtak a Covid okozta keresletcsökkenéshez kapacitásaik bezárásával, illetve a kínálat csökkentésével. Ugyanez nem következett be a globális finomítói és petrolkémiai iparban. Ezért az utóbbi esetében 2-3 évig alacsony árrésekre számítunk, mivel ennyi idő szükséges ahhoz, hogy a cégek végleg bezárják felesleges kapacitásaikat, ami a történelmi tapasztalatok szerint lassan, csak jelentős késéssel következik be. Ennek megfelelően mi az olajipar kutatás-termelési részét jobb befektetési területnek tartjuk most, mint a kőolaj feldolgozás-kereskedelmet. Ez alapvetően rossz hír az utóbbi tevékenységben túlsúlyos közép-kelet-európai olajipar számára.

A MOL-t Vételről Tartásra minősítettük le, a célár 1.760 forint a korábbi 2.640 helyett. A magyar olajcég esetében hiányzik az igazi részvényár felhajtó katalizátor. A washingtoni döntőbírósági döntés még mindig nem született meg a MOL kárpótlásáról. A cég korábban beperelte a horvát államot, mert az szerintük megszegte a cég 2009-es privatizációs szerződését, miután többek között csökkentette a helyi termelésű földgáz átvételi árát a korábbi privatizációs megállapodásban szereplővel szemben. Egy kedvező döntés akár több száz millió euró kompenzációt is jelenthet a MOL számára. A cég nyereségességére negatívan hatnak az alacsony finomítói és petrolkémiai árrések, amit részben kompenzálnak a jobb termelési és kiskereskedelmi számok. Ezzel együtt a következő 3 évben a korábbi időszakhoz képest alacsonyabb profitot várunk a cégtől, mint 2018-19-ben. Az vállalat egyelőre nem döntött a 2019-es osztalék kifizetéséről, annak ellenére, hogy az igazgatóság szeptemberre ígérte a döntést. Számunkra ez azt jelenti, hogy a vállalat várhatóan nem fog osztalékot fizetni a tavalyi év után. Az általunk elemzett vállalatok és az európai olaj- és gázipari cégek közül csak a török Tupras döntött arról, hogy nem fizet osztalékot a 2019-es év után.