Nem is igazán a kőolaj, hanem leginkább a gáz áremelkedése az aggasztó – továbbra is felvásárlási célpontokat keres az OTP Bank
A kőolaj ára 80 dollár fölé emelkedett, nagyjából 10 százalékot erősödve. Már ez sem kevés, de az Európában jegyezett földgáz árának 60 százalékos emelkedése, 50 euró fölé, még drámaibb mértékű. Az ok természetesen az Irán elleni háború, illetve a Hormuzi-tengerszoros fenyegetése. Itt megy a világ kőolaj- és földgázszállítmányainak jelentős része, ráadásul az iráni rakéta- és dróntámadások miatt az arab országok kénytelenek visszafogni vagy teljesen leállítani a termeléseiket.
„Az európai dízelárak tonnánkénti 750 dolláros szintről bőven 1000 dollár fölé emelkedtek az utóbbi 24 órában. Az európai idő szerint éjjel napvilágot látott hírek mérséklik az árakat, mivel Donald Trump a Vörös-tengert és a Hormuzi-szorost használó hajók számára katonai védelmet ígért, illetve azt, hogy az Egyesült Államok egyik szervezete biztosítási fedezetet is kínál a rakományokra rakéta- és dróntámadás esetére” – mondta el az elmúlt pár óra hírforgatagának legfontosabb gazdasági fejleményeit Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője.
Az egyik legnagyobb probléma, ami miatt nem indulnak el a tankerhajók a szoroson, hogy a jelenlegi biztosítási szerződések vagy nem tartalmaznak háborús záradékot, vagyis emiatt nem fizetnének, vagy ha tartalmaznak, akkor ez olyan mértékű díjemeléssel jár, hogy gyakorlatilag nem éri meg áthajózni a Hormuzi-szoroson.
„Ezt akarják az amerikaiak áthidalni azzal, hogy költségvetési pénzen keresztül ajánlanak fel biztosítási fedezetet a hajótársaságok számára. Elég nagy szkepticizmusról árulkodnak a ma reggeli hírek, nem vagyok meggyőződve arról, hogy ez ráveszi a hajósokat, hogy elinduljanak” – mondta el meglátásait Pletser Tamás.
A probléma az, hogy viszonylag olcsó drónokkal meg lehet támadni ezeket a tankerhajókat.
„Itt a Hormuzi-szoros olyan szűk, hogy csak libasorban tudnak haladni a hajók, és ha egyikük megakad, az az egész sort megfogja, ez nem egyszerű kérdés. Az amerikaiak megpróbálják felszámolni az összes iráni rakéta kilövőrendszert” – közölte az Erste olaj- és gázipari elemzője.
Elmondása szerint rövid távon annyit lehet tenni, hogy az olajtermelő országok visszavágják a termelésüket. A szaúdiak és az irakiak már most csökkentették a termelésüket.
„Létezik egy Szaúd-Arábián átmenő vezeték, 5 millió hordó/nap kapacitással. Viszont rögtön ütközünk egy másik problémába, hogy az így a tengerpartra vitt, és ott berakodott kőolajat a Vörös-tenger másik kijáratán, a Báb el-Mandeb szoroson keresztül kéne kivinni. Ezt viszont a huszi lázadók tudják elérni drónokkal. Nem egyszerű kérdés. Valódi megoldást az iráni rezsimváltás jelentené, de ehelyett inkább úgy tűnik, hogy a szélsőségesebb Forradalmi Gárda veheti át az ország irányítását, ami egy elhúzódó konfliktust vetít előre” – mondta el geopolitikai és piaci meglátásait az olaj- és gázipari elemző.
A 3 dolláros gallononkénti benzinár fontos érték az Egyesült Államok középső államaiban, ha ez alatti az ár, akkor szívesen szavaznak a meglévő kormányra és képviselőire.
Jön az OTP-gyorsjelentése – nagy piaci esés miatt vonzóak lehetnek a magyar részvények
„Jó nagyot, több mint 10 százalékot esett az elmúlt napokban az OTP részvényárfolyam, ilyenkor pedig mindig felébrednek a későn kelők. Ez vonzó tud lenni. Ekkor pedig felmerül, hogy most lesz a bank gyorsjelentése. Javuló eredményt várunk nagyjából 300 milliárd forint adózott nyereséggel a tavalyi 4. negyedévre” – közölte Miró József, az Erste vezető elemzője.
A kiadás a banknál annyival emelkedett, mint az összbevétel.
„Az összkiadásban egy 20 milliárd forintos többlet jelenik meg azért, mert az OTP ezt a pénzt felajánlotta a Gödöllői Kastély felújítására. Tavalyelőtt 50 milliárd forinttal nagyobb volt a céltartalék, tavaly a 4. negyedévben ez kisebb lehetett” – részletezte a profitvárakozásait Miró József.
Az OTP tőkehelyzete lehetővé teszi nagyjából 3 milliárd euró értékben, hogy bankokat vásároljon fel külföldön.
„Van egy komoly akvizíciós csapata is a banknak, akik komolyan figyelik a lehetőséget. Volt, hogy sikerült felvásárolni versenytársat, volt, hogy nem. A bank nem zárja ki a Nyugat-Európában történő vásárlást sem” – mondta el várakozásait az Erste vezető elemzője.
Most már nemcsak pár hetet, hanem néhány hónapot is igénybe vehet a lakáshitelek folyósítása, ezek közül pedig jó néhány átcsúszott az idei évre.
„A BUX az évet 111 ezer pont környékén kezdte, felment 131-132 ezer pontra, most lejött 121 ezerre. 10 ezer pontot visszaadott, ez nagyjából 10 százalékos visszaesés, főleg az OTP zuhanása miatt. Ez nem feltétlenül a háborúval magyarázható, de emiatt attraktívabbá vált is a magyar piac. A Richter és a Magyar Telekom azért viszonylag tartotta magát az árát” – összegzett a vezető elemző.
Az interjúkban elhangzott még:
- Az oroszok járnak a legjobban a jelenlegi olaj-áremelkedéssel
- Az Egyesült Államok vezetése az iráni háborúból politikailag kevésbé profitál a magas amerikai üzemanyagárak miatt
- A 10 dollár helyett már 20-25 dollár a geopolitikai prémium a kőolaj árában
- Az olajfinomítók légvédelme túl drága lenne
- Az egész európai szektorra nagy nyomást helyezett az iráni háború, főleg a várható infláció miatt
Pletser Tamást, az Erste olaj- és gázipari elemzőjét és Miró Józsefet, az Erste vezető elemzőjét Nagy Károly kérdezte a Trend FM Reggeli Monitor című adásában.

Az erstemarket.hu a Reggeli Monitor, a Trend FM reggeli hírműsorának kiemelt szakmai támogatója.
Szakértőink rendszeresen tájékoztatják a hallgatókat a legfontosabb gazdasági és piaci eseményekről és információkról, a folyamatok hátteréről, hogy megalapozottabb befektetési döntéseket hozhassanak.
A podcastban foglaltak kizárólag az előadó személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.