Akár 1 százalékponttal növelhetik a magyar gazdaság teljesítményét az uniós pénzek – élénk izgalom a kötvényhozam-emelkedés miatt

„A részletes GDP-adat megjelenése nem okozott meglepetést. Az uniós forrásokra égetően szüksége van a beruházások miatt a magyar gazdaságnak. Bár 2025 végén és 2026 elején úgy tűnt, hogy a fokozatos felívelés folytatódhat, és a beruházás beléphet a pozitív tartományba éves összehasonlításban, ezt a remény lelombozta a 2. negyedéves adat” – közölte Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője.

Úgy látja, hogy a belső keresleti motorok közül csak a fogyasztásra számíthatott az első félévben a magyar gazdaság.

„Ahhoz, hogy a növekedés javuljon, és minél fenntarthatóbb legyen, mindenképpen szükség lenne a beruházási mutató javulására. Csak így lehetnek nyereségesebbek és megújulóbbak, versenyképesek a hazai vállalkozások” – részletezte meglátásait az Erste makrogazdasági elemzője.

A bérnövekedés csak így maradhat magasan. Az RRF-pénzek egy robusztus részét a magyar kis- és középvállalkozások támogatására lehetne fordítani.

„A pénzek beérkezése október-december környékére várható. Van egy kis kétely, hogy nem feltétlenül mutatkozik a 10 milliárd eurónak a teljes felhasználása. Minden bizonnyal a jövő év elején, közepén indulhatnak el az új beruházások” – közölte meglátásait Nagy János.

Terveknek nem leszünk híján sem a cégek, sem a kormány részéről. Az uniós pénzek felhasználása jelentős devizabeáramlást hoz magával. Attól függően váltják majd át akár a bankközi devizapiacon, akár azon kívül, hogy melyik felhasználásra van inkább szükség.

„Éves szinten 1 százalékponttal lökheti meg átlagban az uniós pénzek érkezése a magyar gazdaság teljesítményét” – mondta el a piaci várakozásokat a makrogazdasági elemző.

Az Európai Bizottság jelenlegi előrejelzése szerint a magyar infláció 2026-ban 3,2 százalék, 2027-ben 3,1 százalék lehet. 

Az uniós pénzek beáramlása javíthatja az ország külső finanszírozási helyzetét, és növelheti a devizabeáramlást. Ez elvileg erősítheti a forintot.

30 éves csúcson a japán kötvénypiac

A Reuters információi szerint a globális kötvénypiacokon újabb eladási hullám alakult ki. Az amerikai 10 éves hozam 4,79% környékére, a német 10 éves Bund hozama 3,35% fölé emelkedett, a japán 10 éves pedig 3%-ot ért el, amire 1996 óta nem volt példa. Az infláció 3,3 százalékra emelkedett a korábbi 2,9 százalékról az Egyesült Államokban.

„Folyamatosan 6 százalék felett maradhat az államháztartási hiány az Egyesült Államokban. Ezt és ennek elszívó hatását kereskedik le most a pénzpiacokon. Az elszívó hatás érvényesül a tőzsdéken, amelyek inkább lefelé mennek. Az állampapírok és vállalati kötvények komoly versenytársai a részvényeknek” – mondta el meglátásait Miró József, az Erste vezető elemzője.

A jó gyorsjelentési szezon miatt nem esnek egyelőre jelentősen az amerikai részvények.

„A befektetők óvatosak azzal kapcsolatban, hogy a jelentős profitok mennyire lesznek fenntarthatók. A várakozás az, hogy még jó ideig” – zárta gondolatait Miró József.

Az interjúkban elhangzott még:   

• Minél hatékonyabb lesz az uniós pénzek felhasználása, annyival emelkedhet a külkereskedelmi többlete Magyarországnak
• Az uniós pénzek miatt a keresleti oldalon alakulhat ki inflációs lába idehaza
• Amerikában tartanak a tartós, 5 százalék feletti hozamszinttől
• A Mesterséges Intelligencia és a chipgyártás terén azért csökkenhetnek a nyereségráták
• A kormányváltás és a megváltozott gazdaságpolitika csökkentette a magyar kötvényhozamokat, de az 5 százalék körüli szint túlzás volt

Nagy Jánost, az Erste makrogazdasági elemzőjét és Miró Józsefet, az Erste vezető elemzőjét Nagy Károly kérdezte a Trend FM Reggeli Monitor című adásában.