Augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 1,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, júliushoz képest pedig 0,2 százalékos volt az emelkedés. Egy év alatt az élelmiszerek ára ugyanakkor 1,4 százalékkal csökkent. Az Erste szakértői szerint az év második felében sem fogják ezeknek a termékeknek az árai felfelé húzni az inflációt. Az elmúlt 10 évben mindössze kétszer – 2021-ben és 2024-ben – volt arra példa, hogy az élelmiszerek lefelé mozdították el a mutatót, várhatóan 2026-ban is ez fog történni. Az idei évben júliusban állt a legalacsonyabb szinten az infláció, és innen az elemzők várakozásai szerint egy nagyon visszafogott mértékű emelkedés következhet az elkövetkező hónapokban.
„Az elmúlt években hozzászoktunk, hogy viszonylag magas élelmiszerdrágulást tapasztaltunk a boltokat járva. Miközben halljuk mindenfelől a gazdák panaszait az aszályra, az időjárás megváltozására, a gyengébb termésre, a KSH augusztusi számai mégis azt mutatják, hogy az élelmiszerárak 1,4%-kal csökkentek az egy évvel korábbihoz képest. Ha pedig ebből a vendéglátást kivesszük, akkor 4,8%-os csökkenést tapasztalunk” – mondta Fórián Zoltán, az Erste vezető agrárszakértője a Trend FM Reggeli Monitor műsorában.
Hozzátette: az élelmiszer-értéklánc a nemzetközi agrárpiacokhoz árazódik, és van egy bizonyos átfutási ideje is annak, hogy a konkrét termelési problémák – mint például az aszály – hatásai kigyűrűzzenek a fogyasztóhoz.
„A nemzetközi ármozgásokat tekintve az látható, hogy éves viszonylatban immár hatodik éve emelkednek az élelmiszerárak a világon, de még mindig 17%-kal alacsonyabbak annál, mint 2022-ben, amikor extrém magas volt az infláció” – részletezte.
A szeptemberi várakozásokkal kapcsolatban elmondta: várhatóan az élelmiszerek fogyasztói árindexe az első 9 hónapot tekintve is nullába vagy mínuszba fog átcsapni. Néhány mezőgazdasági terméknek ugyan emelkedhet lassan az ára, ilyen lesz a kukorica, a tej és a sertéshús, de ezek nem fognak olyan érdemi ármozgásokat okozni, ami a második félévben emelkedő élelmiszerárakra utalna.
„Az első félévben mindössze 1,4%-kal járult hozzá a mezőgazdaság a GDP-hez, ami történelmi mélypontot jelent. A nyári aszály hatásai – így például a kukorica és napraforgó terméskiesései – majd csak a harmadik-negyedik negyedévi adatokban jelennek meg. Az egész évet tekintve tehát úgy néz ki, hogy 2026-ban az agrárium kibocsátása érdemben mérséklődni fog – vetítette előre Fórián Zoltán.
A forint stabilitása fékezheti az inflációt, de kockázatok is vannak
„Az augusztusi 1,3%-os éves szintű infláció picike gyorsulást jelentett a júliusi mélypontról, ami 1,2%-os volt. Megerősödött ezzel az a várakozás, hogy 2026-ban júliusban állt a legalacsonyabb szinten a fogyasztói árindex, és innen már nagyon visszafogott mértékű emelkedés következhet. Ami pedig magát a tényadatot, az 1,3%-ot illeti, egy picit alacsonyabb volt a piaci konszenzusnál, ami 1,4% volt. Viszont a mi várakozásainknak megfelelt” – részletezte Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője.
A szolgáltatások a júliusinál 0,3 százalékponttal gyorsabban, 5 százalékkal drágultak augusztusban. A szolgáltatások esetében egyszeri tételek is kiemelhetők a drágulás mögött, például a távolsági úti céllal történő utazás havi szinten közel 10%-kal drágult, a taxizás ára is emelkedett 8%-kal. Szezonális okok miatt a külföldi és belföldi üdülések drágulása is kiemelhető, és a teherszállítás esetében is viszonylag kiugró volt a havi szintű áremelkedés mértéke.
A bértárgyalásokon múlhat, mi jön ezután
Nyeste Orsolya kiemelte, hogy az elmúlt hónapokban nagyon erőteljes dezinfláció volt tapasztalható a magyar gazdaságban, és a forintárfolyamnak is sikerült viszonylag stabil szinten megmaradnia. „Annak ellenére így történt, hogy továbbra sem egy könnyű és magas kockázati étvággyal jellemezhető környezetben operálunk, hanem a kockázati környezet nagyon volatilis a geopolitikai feszültségek miatt. A viszonylag stabil forintárfolyam pozitívan hathat a szolgáltatóknak az árazási magatartására is. A következő hónapokban a döntő tényező az lesz, hogy a bértárgyalások hogyan alakulnak, hiszen a szolgáltatás árait alapvetően az határozza meg, hogy mekkora a bérkiáramlás a gazdaságban” – fejtette ki az Erste vezető makrogazdasági elemzője. A Reggeli Monitor műsorvezetője Németh László.
Az erstemarket.hu a Reggeli Monitor, a Trend FM reggeli hírműsorának kiemelt szakmai támogatója.
Szakértőink rendszeresen tájékoztatják a hallgatókat a legfontosabb gazdasági és piaci eseményekről és információkról, a folyamatok hátteréről, hogy megalapozottabb befektetési döntéseket hozhassanak.
A podcastban foglaltak kizárólag az előadó személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
a biztonságos befektetések
kedvelőinek.
