Az eddigi 3 százalékról 2,5 százalékra csökkenti inflációs célját a Magyar Nemzeti Bank, igaz, csak 2028-tól. Az alapkamat maradt 5,5 százalékon. A jegybank arról is döntött, hogy a havi döntés helyett, a jövő évtől csak évi 8 alkalommal lesz majd a Monetáris Tanácsnak kamatdöntő ülése. Az infláció 2026-ban 1,8 százalék lehet, míg a GDP-növekedés szintén 1,8 százalék körül alakulhat a jegybanki előrejelzés szerint. Csütörtökön amerikai-kínai csúcstalálkozó lesz a két elnök között, amelyen az üzleti elit is ott lesz.
A Magyar Nemzeti Bank a keddi ülésén változatlanul, 5,5 százalékon tartotta az alapkamatot.
„Elég egyöntetű volt a piaci várakozások és az előzetes árazások alapján is, hogy a nyáron látott mini kamatvágási ciklus véget érhet szeptemberben. Ezt irányozta elő a világpiacon tapasztalt energia-áremelkedés és az iráni konfliktussal lezárásával kapcsolatos vélelmek eloszlása is” – közölte a Trend FM Reggeli Monitor című adásában meglátásait Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője.
Ami izgalmasabbá tette a jegybanki ülést viszont a további bejelentések sorozata.
„Egyrészt a jegybanki inflációs cél változtatásának bejelentése miatt alakult így. Most előálltak a farbával, és 3 százalékról 2,5 százalékra csökkentették az inflációs célt 2028-tól. 20 év után lesz változás. Bejelentették azt is, hogy ritkábban fog kamatdöntő ülést tartani a Monetáris Tanács, az évi 12 helyett csak 8 kamatdöntő ülés lesz” – részletezte a jegybanki döntéseket Nagy János.
Az Erste makrogazdasági elemzője szerint egy újabb konkrétum, egy újabb lépcsőfok az eurózóna felé, hogy az ott használt 2 százalékos cél felé közelíti saját inflációs célját a Magyar Nemzeti Bank.
„Amit a jegybank oldalán megoldható és előmozdítható, az megtörtént. Úgyhogy ebből a szempontból most már a kormány térfelén fog pattogni a labda, hogy a nagyon is szükséges költségvetési konszolidációs tervet ismertessék majd a piaccal. A korábbi bejelentés alapján ez október közepére várható, tehát pár hét múlva ismerhetjük meg ennek a részleteit” – összegzett Nagy János.
A szakértő szerint harmonikus az együttműködés az új Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank vezetése között. A 2030-as évek közepére várható az euró bevezetése Magyarországon.
Az üzleti elit is jelen lesz a Trump–Hszi találkozón
Sajtóértesülések szerint a két vezető a találkozóján a több vezető amerikai vállalat vezérigazgatója is részt vesz. A meghívottak között szerepel Satya Nadella (Microsoft), Jensen Huang (Nvidia), Sam Altman (OpenAI), Sundar Pichai (Alphabet), Elon Musk (Tesla és SpaceX), Jane Fraser (Citigroup), Jeff Bezos (Amazon), Tim Cook (Apple) és Michael Dell (Dell Technologies). A mesterséges intelligencia már nem csupán technológiai kérdés, hanem az amerikai-kínai gazdasági és geopolitikai kapcsolatok egyik központi témájává vált.
„Az üzleti elit azért is lesz ott, mert a két ország konfliktusában a mesterséges intelligencia az egyik legfontosabb témává vált. Az előző évben is voltak exportkorlátozások az Egyesült Államok részéről. A mesterséges intelligenciához szükséges Nvidia és AMD chipek kivitelét például nem engedték Kínába, hogy az Egyesült Államok meg tudja őrizni az előnyét a versenyben. Kína pedig a ritkaföldfémek kivitelét tiltotta Amerikába, pedig ezek a chipek gyártásához is szükségesek” – közölte Péntek Ádám, az Erste részvényelemzője.
A kínai nagycégek vezetői, úgy tűnik, mégsem lesznek majd ott a washingtoni találkozón.
„Ez csökkenti a nagyobb megállapodás lehetőségét. Ettől függetlenül a mesterséges intelligencia kiemelt témája lehet a tárgyalásoknak, és a biztonsági kockázatok kezelése is előtérbe kerülhet a megbeszélésen” – mondta el meglátásait Péntek Ádám.
Az AI-költések jövőre elérhetik az 1000 milliárd dollárt
„Tavaly 300 milliárd dollár volt, idén ezt 700 milliárdra saccolják, tehát az, hogy jövőre 1000 milliárd dollár legyen, ilyen ütemben nem is tűnik olyan hatalmas nagy ugrásnak. Persze elképesztően sok pénzről van szó, de ez csak az Amazon, az Alphabet és a Microsoft fejlesztéseihez kapcsolódik, a kisebb és közepes cégek költéseit még nem is számolják bele. Az adatközpontok építése viszi a költségeket, de a chipek is elképesztően drágulnak. Ezek a kiadások ezt tükrözik. A negyedéves gyorsjelentésekből viszont az derül ki, hogy a nagy szolgáltatók így is jelentősen tudják növelni a bevételeiket és a nyereségeiket. Van gazdasági alapja is mindennek” – vonta le a következtéseit az elmúlt időszak AI-beruházási hullámából az Erste részvényelemzője.
Aki nem költ nagyon sokat erre, az hátrányba kerül. Sőt, a JP Morgan szerint aki kevesebbet költ, az kockáztat igazán.
Kína bemutatta legerősebb Mesterséges Intelligencia chipjét.
Az interjúkban elhangzott még:
- A kínai chip brutális és nagy számítási kapacitással rendelkezik
- Egyre okosabbak és gyorsabbak a Mesterséges Intelligencia robotok
- Az MI már képeket generál, összefoglalókat ír, pedig ez még csak az egyszeri felhasználóknak szolgál
- Most már az MI szoftvereket is generálhat, ami azt vetíti előre, hogy jó néhány iparág jövőjét megkérdőjelezheti
Nagy Jánost, az Erste makrogazdasági elemzőjét és Péntek Ádámot, az Erste részvényelemzőjét Németh László kérdezte a Trend FM Reggeli Monitor című adásában.
Higgy magadban és indíts Erste Future befektetést!
