Világpiaci és európai kacsahús-termelési tendenciák
A világ kacsahús-termelése a kétezres évek óta közel 40 százalékkal emelkedett, és ezt a tendenciát a madárinfluenza-járványok sem tudták tartósan megtörni. A globális piac meghatározó szereplője Kína, amely jelenleg a világ kacsahústermelésének mintegy 80 százalékát adja. A kiemelkedő termeléshez ugyanakkor rendkívül magas, 80–90 százalékos belső felhasználás társul, ezért a kínai export a teljes termeléshez képest korlátozott.
Forrás: FAO
A kínai kacsahús európai térnyerése 2017-ben gyorsult fel, mikor madárinfluenza-járvány következtében kialakult, mintegy 13 százalékos termeléskiesést pótolni kellett. Európa legfontosabb termelői Franciaország, Lengyelország, Németország és Magyarország, amelyek együttesen az európai termelés 85–90 százalékát adják. Franciaország termelése az elmúlt években elsősorban a madárinfluenza-járványok, a tömeges állatleölések és a termelési ciklusok megszakadása miatt esett vissza. A fordulatot a 2023-ban bevezetett országos vakcinázási program hozta el, amely jelentősen mérsékelte a járványok hatását, stabilizálta a termelést és fokozatosan visszaállította a gazdálkodók bizalmát. Ennek eredményeként a francia kacsahús termelés ismét növekedési pályára állt.
Forrás: FAO
Németországban ezzel szemben nem átmeneti, hanem strukturális visszaesés figyelhető meg. A szigorodó állatjóléti és környezetvédelmi szabályozás, a kötelező beruházások, valamint a rendszeresen visszatérő madárinfluenza jelentősen megdrágította és kiszámíthatatlanná tette a termelést. Mivel Németország nem vezetett be országos vakcinázási programot, a járványkezelés továbbra is elsősorban az állományok leölésére épül. Emiatt számos termelő kivonult az ágazatból, miközben az ország importfüggősége 2024-re megközelítette a 70 százalékot.
Forrás: FAO
A német fogyasztást egyre nagyobb részben francia, lengyel és magyar beszállítás fedezi. Franciaországban, Kínához hasonlóan, a magas termeléshez jelentős belső fogyasztás társul. Magyarországon és Lengyelországban ugyanakkor a termelés alapvetően exportorientált. Exportvolumen alapján továbbra is Magyarország és Franciaország számít vezető szereplőnek, azonban a francia export értéke magasabb a magyar és a lengyel termékekénél. Ez magasabb értékesítési árat, egyúttal gyengébb árverseny-képességet is jelent a magyar és lengyel kacsahússal szemben.
A francia termelés 2017 és 2023 közötti, mintegy 44 százalékos visszaesése lehetőséget teremtett Lengyelország számára. A lengyel termelők opportunista módon, a francia kínálat kiesésére reagálva jelentősen növelték kapacitásaikat. A termelés mára megközelítette a magyar szintet, miközben az exportpiac bővülése még nem követte teljes mértékben a kibocsátás növekedését. A többlettermelés egy részét ezért a növekvő belső fogyasztás veszi fel. A következő időszakban Lengyelország jelentheti a legnagyobb közvetlen versenytársat a magyar kacsahús számára.
Magyarország továbbra is vezető szerepet tölt be az európai piacon. A hazai termelés jelentős kilengéseit elsősorban a madárinfluenza okozta, azonban ezeket az ágazat gyorsan képes korrigálni, ezért nem alakult ki a francia vagy német piachoz hasonló tartós csökkenő tendencia. A zárt tartás arányának növekedése tovább mérsékelheti a járványügyi kockázatokat, erősítve a magyar termelés stabilitását.
Összességében az Európai Unió kacsahúsból gyakorlatilag önellátó. A kínai termelés alacsony költségekre és feldolgozóipari alapanyagokra optimalizált, míg az európai, különösen a magyar kacsahús szigorú minőségi, állatjóléti és élelmiszer-biztonsági követelmények mellett készül, elsősorban a prémium HoReCa-piacok számára. A kínai és az európai termékek ezért eltérő minőségi és piaci szegmensben helyezkednek el, így a prémium piacon nem tekinthetők közvetlen helyettesítő termékeknek.
Higgy magadban és indíts Erste Future befektetést!
Címlapkép: Canva
