Az Afrikai Sertéspestis (ASP) spanyolországi megjelenése egy újabb fordulat a sertéspiaci turbulenciában. Abban a harminc évben, amíg távol tudták tartani az országtól a kórokozót, a spanyol sertésszektor a legnagyobb exportőrök közé küzdötte fel magát a világon. Konkrétan az USA mögött ezüstérmes, az EU sertéshús termelésének negyedét adja, így a kivitelét sújtó korlátozás komoly hatással lesz a mi piacunkra is. Nézzük hogyan!
Először két elhullott vaddisznóról szóltak a hírek a múlt héten, amit gyorsan tovább tucatnyi követett Katalóniában. Emiatt sok EU-n kívüli ország azonnal lezárta határait a spanyol sertéshús előtt. A dilemma a szokásos: csak a vadállományban van ugyan jelen a betegség, a telepeken nincs, és emberre ugyebár nem veszélyes, de minden importőr egyből elzárkózik a vásárlástól. Nehéz mást elképzelni, mint a turizmus hatását az újbóli megjelenésben, de a szankciók ettől függetlenek. Meggyőződésem, hogy a spanyol telepek üzemi higiéniája megfelelő színvonalú ahhoz, hogy ne is jusson be a járvány, de így is jónéhány hónapig beszűkülnek az értékesítési lehetőségeik, amíg vissza nem szerzik ASP-mentes státuszukat.
Az ASP-vel immár évtizedes távlatban kell számolni. Az ASP 2014-ben Oroszország felől jelent meg újra az Európai Unióban. Először a balti országokban és Lengyelországban. Azóta az ASP már 13 tagállamban érinti a vaddisznóállományt (Olaszország, Németország, Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovákia, Csehország, Magyarország, Görögország, Románia, Bulgária és Horvátország), több helyen a házi sertéseket is, és jelen van több, az EU-val szomszédos országban (például Szerbiában, Ukrajnában) is. Az utóbbi években többször is előfordult, hogy a betegség „ugrásszerűen”, nagy földrajzi távolságot áthidalva jelent meg új területeken – korábban Belgiumban, Svédországban, Csehországban, most pedig Spanyolországban. Mióta a betegség belépett az EU-ba, Belgium, Svédország és Csehország sikeresen felszámolta a betegséget azzal, hogy szigorú kontroll- és megfigyelési intézkedéseket alkalmaztak a vaddisznópopulációkon egy időnkénti, hosszú távú ugrás után, ahogy azt Spanyolországban is kimutatták.
Globálisan, csak 2022 eleje óta 69 országból jelentettek kitöréseket, 25 ezret vaddisznóban, közel 15 ezret házi állományokban. A vaddisznóban csaknem mind Európában történt, míg a haszonállatoknál kevesebb, mint a kitörések fele európai, a többség ázsiai. A vírus nálunk is folyamatosan jelen van a vadállományban. Legutóbb a napokban találtak elhullott állatot a Szentendrei-szigeten, egy héttel korábban pedig a horvát határt közelében, Baranyában.
Az ASP kitörése jelentős következményekkel jár Spanyolország sertéshús-exportlehetőségeire. Az utolsó ASP-esetet 1994 novemberében regisztrálták az országban. A két vaddisznót egymástól mintegy egy kilométerre találták meg. A Reuters hírügynökség idézte Luis Planast, Spanyolország mezőgazdasági, halászati és élelmiszerügyi miniszterét. Egy sajtótájékoztatón azt mondta: " A 104 országból származó 400 exportengedély harmada kerül blokkolásra. Dolgozunk azon, hogy minél gyorsabban nyissak." Elmondta, hogy Spanyolország sertéshús-exportjának teljes értéke 8,8 milliárd euró.
Összesen közel 40 ország zárta le határait a spanyol sertéshús és sertéshús termékek előtt. Ezek között szerepel például Brazília, Kanada, Chile, Kolumbia, Costa Rica, Kuba, Ecuador, az Egyesült Államok, a Fülöp-szigetek, Japán, Mexikó, Peru, Oroszország, Dél-Afrika, Thaiföld, Uruguay és Venezuela.
Összességében az EU importálja a spanyolországi sertéshús 58 százalékát (az értéke 5,1 millió euró, Planas miniszter szerint). Az EU-n belül regionalizációs megállapodások érvényesek, vagyis csak a járványok körüli 20 km-es körzetben lévő gazdaságoknak kell abbahagyniuk tevékenységüket – a fennmaradó rész számára a kereskedelem a szokásos módon folytatódhat.
Ezen túlmenően Kína és Dél-Korea is megállapodott a regionalizációs elvekben Spanyolországgal, ami azt jelenti, hogy csak az érintett tartományból származó exportot tiltják. Ez még mindig jelentős, hiszen a járványok Katalóniában történtek, Spanyolország legnagyobb sertéstermelő területén, ahol körülbelül ötezer sertésfarm található.
Spanyolország 2024-ben 540 ezer tonna sertéshúst exportált Kínába. Ehhez pedig tudni kell, hogy ennek jelentős része olyan „sertésalkatrész”, ami csak ott adható el, például, belsőség, láb.
A számunkra is érzékelhető következmény az lesz, hogy hónapokig több spanyol sertéshús kerül az EU belső piacára, nyomás alá helyezve az árakat. Mindez egy olyan időszakban, ami egyébként az évvégi ünnepek utáni alacsony keresletű hónapokat jelenti. Az amúgy máris jelentősen lecsökkent sertésárakra is hatással lesz. Az, hogy ezekből az alacsony sertésárakból a fogyasztónak is jut-e, hát az a nagy kérdés. Akció biztosan több lesz, de az évnek ezen időszakában ez megszokott. Figyeljük az ütemezést, mert abban bújik meg a profit.
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: Shutterstock Inc.
Higgy magadban és indíts Erste Future befektetést!
