Immár senki sem vitatja: a klíma megváltozott, az aszály állandósuló tényező. Hatása a szántóföldi és kertészeti hozamok csökkenésében kézzel fogható és tartós nem csak nálunk, a térségünkben, hanem világszerte. Ebből emelkedő terményáraknak kellene következni, de a képlet ennél sokkal bonyolultabb.
A világ gabona és olajnövény termelése még mindig évről-évre csúcsokat döntöget. Ennek alapja azonban egyre kevésbé a növekvő átlaghozamokban, mint a terület növekedésében keresendő. A klímaváltozás hatására ugyanis jelentős északi területek kerülnek bevetésre, másrészt a régi reflex a gazdálkodókban a termelés növelésére világszerte megállíthatatlanul működik. A kínálati oldal tehát általánosan erős, amit a nemzetközi piacon a politikai tényezők (pl. vámok, embargók) azért rendre torzítanak. Mindezt azért kell elővezetni, mert a hazai agrárpiac köztudottan erős árfüggésben van a nemzetközi, a régiós piacoktól.
Az aszály állandósulása, a kedvezőtlen csapadékeloszlás és a nemzetközi piacok erre való érzéketlensége a gazdálkodók jelentős részénél jelentős jövedelmezőség-romlást eredményez, ami viszont a technológiai spórolásokon keresztül szintén a termés mennyiségének és minőségének sérülését eredményezi. A téma komplexitása itt azonban még messze nem ér véget.
A bolti, tehát a fogyasztói árak alakulására az aszály hatásainak jelenleg nem látom hatását. Azt egy sor tényező állandóan változó súlyozásban alakítja ki. A beszállítói kondíció mellett a kereskedelem üzletpolitikája, az adózási, szabályozási környezet, a keresleti viszonyok, költségalakulások, pszichés hatások, fogyasztói ismeretekre és tudatosságra való reagálás, és még hosszan sorolhatnám. Mindezek eredőjeként a gabona-olajnövény értéklánc végén nem érzékelek aszályhatást. Látható viszont, hogy a friss gyümölcs kínálat a fagyok, a hőstressz, a vízhiány miatti szűkülése nagyon erősen érződik a fogyasztói árakon, hangsúlyozottan az előbbi sokktényezős modell eredményeképpen. Holott, véleményem és tapasztalatom szerint, a nemzetközi kiskereskedelmi hálózatok számára nem jelent kihívást az, hogy a hazai kínálat szűkössége esetén importtal ellensúlyozzák ki a kínálati hullámvölgyeket. A világbajnok magyarországi élelmiszeráremelkedésekről - amelyekről a minap a Financial Times is megemlékezett – nehéz érzelmek nélkül beszélni.
Forrás: KSH
Az élelmiszer értékláncon belüli ármozgások hűen tükrözik az agrárárak nemzetközi függését és a láncon belüli erőviszonyokat is. Ha fenti ábrában elmerülünk kissé, látjuk (i) a mezőgazdasági és fogyasztó árak közötti nem épp szoros összefüggést; (ii) azt, hogy az élelmiszeripar ütközőként nyeli el az agrárárak hullámait; (iii) és hogy idén az élelmiszerárak felfelé húzzák az inflációt (ami azért az elmúlt tíz évben nyolcszor történt már meg).
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: Shutterstock Inc.
Higgy magadban és indíts Erste Future befektetést!
