A hétvégén felröppent a hír, hogy az OTP esteleg bankot venne Kazahsztánban. Ezt az ország magyarországi nagykövete, Abzal Szaparbekulij mondta még a múlt héten az asztanai elnöki palotában a kazah hírügynökség szerint, a magyar elnöki vizit kapcsán. Az OTP nem...
A hétvégén felröppent a hír, hogy az OTP esteleg bankot venne Kazahsztánban. Ezt az ország magyarországi nagykövete, Abzal Szaparbekulij mondta még a múlt héten az asztanai elnöki palotában a kazah hírügynökség szerint, a magyar elnöki vizit kapcsán. Az OTP nem erősítette meg a hírt, de azért a Világgazdaságnak elmondta, hogy az akvizíciós törekvései Kelet-Közép-Európában valamint más, nagy növekedési potenciállal rendelkező országokban vannak.
Kazahsztán a második pontot teljesíti, hiszen a gazdasága a 2020-as visszaesést követően 3-5 százalékkal növekedett az elmúlt években, s a Bloomberg konszenzusa szerint idén 5,4 az azutáni néhány évben pedig 4 százalék fölötti növekedést fog majd tudni felmutatni. Ugyanakkor az infláció magas. Idén 11,3 lehet, azután 10,5, majd 2027-ben 7 százalékra csökkenhet. S az is igaz, hogy miközben a világ a negatív inflációval küzdött, Kazahsztánban az árak 6-7 százalékkal emelkedtek az elmúlt évtized végén. Különben annak ellenére, hogy nagy területű ország, s Közép-Ázsia legnagyobb gazdasága, a GDP-je kicsivel, cirka 20 százalékkal nagyobb, mint a magyar, 288 milliárd dollár volt tavaly, miközben mintegy kétszer annyian, 20 millióan lakják az országot, mint hazánkat. Szóval egy ilyen lépés beleillene az OTP által elmondottakba.
Ugyanakkor van egy kis probléma az országgal. Nevezetesen az, hogy a Freedom House szerint az országban a választások sem nem szabadok, sem nem korrektek. Hasonló civil diktatúra van, mint Oroszországban (Wikipedia). Ezt pedig azért probléma, mert nem biztos, hogy az OTP befektetői szeretnének egy ilyen közvetett tulajdont szerezni. S ez még talán akkor is igaz, ha az elmúlt években valamiféle demokratizálódási folyamatok elindultak az elnöki köztársaságban, ahol Nurszultán Nazarbajev gyakorlatilag 40 évig „uralkodott” 2019-es lemondásáig, s most is az ő pártja van a hatalmon (70%).
Ha az „állami” bejelentést nézzük, akkor a legvalószínűbbnek tűnő célpont a negyedik legnagyobb, 6,2 milliárd eurós mérlegfőösszeggel rendelkező, Otbasy bank lehet, amely építési hitelekre specializálódott. Ez a bank a National Managing Holding (Baiterek), állami holding tulajdonában van, s az idei első féléves eredmények alapján (65,7 milliárd tenge) 18-19 százalék körüli megtérülést tud felmutatni az 1,1 milliárd eurós alaptőkéjén. Mindeközben az Erste metodológia szerint számított tőkeköltség 23,5 százalék, mivel az ország az S&P-nál – hasonlóan Magyarországhoz – BBB- hitelminősítésen áll, miközben a 10 éves hozamszint 16,8 százalék. S persze 1-es bétát feltételezve. Szóval ez alapján – hüvelykujj szabály szerint – a vételárnak valahol 800-900 millió euró körül kellene lennie (BV*ROE/COE). Ezt az OTP könnyedén ki tudná fizetni, hiszen 3 milliárd euróig könnyedén elér a takarója.
Nyilván ez lenne a fair érték. Miközben a kockázatok a szokásosnál magasabbak, s a vételárat valószínűleg nem is hoznák nyilvánosságra. Szóval vegyesek lennének az érzelmeink az OTP mélyebb közép-ázsiai elköteleződése esetén.
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
A jelen dokumentumban foglalt információk az Erste Befektetési Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.; tev. eng. szám: E-III/324/2008 és III/75.005-19/2002; tőzsdetagság: BÉT Zrt.; a továbbiakban: Társaság) által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, de azokért a Társaság szavatosságot vagy felelősséget nem vállal. A jelen dokumentumban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a múltbeli teljesítmények, illetve jövőbeli becslések nem nyújtanak garanciát a jövőbeli teljesítményre nézve. A tőkepiaci és makrogazdasági helyzetet, a befektetések és azok hozamai alakulását olyan tényezők alakítják, melyre a Társaságnak nincs befolyása, a befektető által hozott döntés következményei a Társaságra nem háríthatók át. A jelen dokumentumban foglaltak – teljes vagy részleges – felhasználása, többszörözése, publikálása, átdolgozása, terjesztése kizárólag a Társaság előzetes írásos engedélyével lehetséges. A jelen dokumentumban foglaltak kiadásuk időpontjában érvényesek. További részletek: Erste Market Dokumentumok – Erste Market oldalon, illetve a Társaság ügyletek előtti tájékoztatásról szóló hirdetményében. A jelen dokumentumban foglaltak kizárólag a szerző személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Befektetési Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának
