Az elmúlt két évtizedben Kína Brazília legnagyobb mezőgazdasági kereskedelmi partnerévé vált, Brazília teljes mezőgazdasági exportjának egyharmadát adva. A legutóbbi vámemelésekkel Brazília várhatóan tovább erősíti kereskedelmi kapcsolatait Kínával. 2024-ben Brazília szójababexportjának 73, a cellulóz 49, a marhahús 46, a gyapot 33, a cukor 29, a sertéshús 19 és a baromfi 11 százaléka került a kínai piacra. Az elmúlt két évtizedben Brazília teljes exportja éves átlagban 6 százalékkal (CAGR) nőtt, míg a Kínába irányuló export lényegesen gyorsabban, 15 százalékos CAGR-rel nőtt.
Az eheti témaválasztást két dolog is indokolja: (i) Kína tudatos agrárstratégiai építkezése példa lehet számunkra, és (ii) nemzetközi földszerző és politikai-gazdasági befolyásszerző lépései is tanulságosak.
Kína agrárstratégiája
Kína a globális élelmiszerforgalom legnagyobb szereplői közé tartozik. Jelenleg pozíciója leginkább az import oldalán erős, de az utóbbi években jól látható módon elindult az önellátás növelésének irányába. Mivel Kína jelenleg a világ népességének 22 százalékát táplálja, a szántóföld mindössze 7 százalékával, ezt határain belül nehezen tudja megoldani, ezért szoros nemzetközi együttműködéseket alakít ki az élelmezésbiztonság növelése érdekében. A nemrégiben napvilágot látott stratégiai dokumentuma gyakorlatilag az összes agrártermék tekintetében az előállítás hatékonyságának növelésével összefüggő kibocsátás-emelkedést vízionál. Kína önellátóvá kíván válni gabonafélék és olajos magvak terén. Olyan hazai támogatási programokat hajt végre, amelyek a hozam javítására összpontosítanak az összetétel vagy a minőség javítása helyett. Ez egy figyelemre méltó kitétel. A mennyiségi szemlélet előtérbe helyezése jól érzékelhető például a génmódosított növények, különösen a kukorica és a szójabab termesztésében.
Kínai térnyerés Brazíliában
A kínai tőke eközben gyors ütemben szivárog be a brazil gazdaságba. 2007 és 2023 között 264 projektbe 73 milliárd dollárt fektettek be ott a kínaiak. Ennek szerkezete az alábbi tortadiagrammon látható. A mezőgazdasági befektetések a külföldi termőföldtulajdonra vonatkozó jogi korlátozások miatt alacsonyabbak, de mivel a beszállítói és az értékesítési oldalon (pl. kikötők, tárolók) a kínai befolyás folyamatosan erősödik, hatásuk a mezőgazdaságban is erős. Jó példa, hogy a kínai mezőgazdasági kereskedelmi óriás, a Cofco 285 millió dollárt fektet be Kínán kívüli legnagyobb termináljába, Santos kikötőjébe. A terminál 2026-ig évente akár 14,5 millió tonna rakományt is kezelhet majd. A másik példa, hogy április óta új hajózási útvonal köti össze a zhuhaii Gaolan kikötőjét a brazil Santana (Amapá) és Salvador (Bahia) kikötőkkel. Ez a folyosó 30 nappal csökkenti a szállítási időt és 30 százalékkal a logisztikai költségeket.
Forrás: China-Brazil Business Council
Kína egyébként már 2013 óta Brazília legnagyobb agrárpartnere. Az elmúlt húsz évben Kína részesedése a brazil mezőgazdasági exportból a 2005-ös 7 százalékról 2024-re 30 százalékra nőtt (forrás: Secex) szerint. Ugyanebben az időszakban az Európai Unió és az USA részesedése megfeleződött (EU: 30%-ról 14%-ra; USA 14%-ról 7%-ra). Ennek egyik mellékhatása, hogy a brazil földárak tartósan emelkednek.
Fentebb már citáltam, hogy a kínai függés a szójabab piacán a legnagyobb, nyilván az erősödő állati termék előállítás takarmányigénye, és a helyi termelési korlátok miatt. Tavaly az ország szójabab-ellátásának mintegy 84 százalékát az import tette ki, amelynek 67 százaléka Brazíliából származott. Ez az időszak egybeesik azzal, hogy Brazília átvette az USÁ-tól a világ legnagyobb szójaexportőre címet. Azóta Brazília részesedése a globális szójabab-kereskedelemben folyamatosan növekszik.
Az elmúlt húsz év Kína szójapiacán, millió tonna
Brazília elkezdte a fejét vakarni az erős kínai függés miatt. Terveket dolgoznak ki, amelyek a belföldi piac megerősítését, az export súlyának csökkentését, és a kínai piac alternatíváinak keresését tűzi ki célul. Ezek között szerepel a szójabab liszt és olaj céljából történő hazai feldolgozásának növelése, valamint a biodízel és a fenntartható repülőgép-üzemanyag termelésének bővítése, de több erőforrást fektetnek Afrika és Délkelet-Ázsia növekvő fehérjeigényének kielégítésére is. Eközben nem kétséges, hogy Brazília az elkövetkező években még nagyobb szerepet játszik majd Kína agrárimportjában
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: Shutterstock Inc.
a biztonságos befektetések
kedvelőinek.
