Elég néhány számot mondanom ahhoz, hogy értsük, mekkora súlyú kérdés az agrárium számára a Közös Agrárpolitika napjainkban élesbe forduló átalakítási folyamata. Az összes mezőgazdasági üzem átlagában az első pilléres (területalapú) támogatások aránya az adózás előtti eredményből 2020 és 2023 között 48 százalék volt, de ezen belül a húsmarha és juhtartóknál 103 százalék, a tejtermelőknél 69 százalék, és immár a szántóföldi növénytermesztőknél is 53 százalék.
A jelenlegi költségvetésben az EU 1,2 billió eurós összeggel rendelkezik, amelyet nagyrészt a tagállamok, de vámokból vagy saját forrásokból származó bevételekből is finanszíroznak. A kiadások már kevesebb mint egyharmada irányul a mezőgazdaságra, de ez még mindig a legmagasabb arány a szakpolitikák között.
Az Európai Bizottság szokásához híven magasra tette a lécet, amikor a következő pénzügyi-kifizetési ciklus agrártámogatási rendszerével kapcsolatos első elképzeléseit publikálta. Így van tere engedni, gesztusokat tenni a tárgyalások során. A tervek ellen tiltakozik az Európai Parlament, a tagállamok, és azok agrár érdekképviseleti szervezetei is. Nem túlzás tehát állítani, hogy a „brüsszeli vízfej” túl lőtt a célon, amikor például meg akarja szüntetni az agrár költségvetés önállóságát. A csörték egymást érik. A múlt hónapban például 70 uniós agrár érdekképviselet tartott Brüsszelben demonstrációt a tervek ellen.
Az Agrarheute adott hírt arról, hogy most a német kormány adott írásos javaslatot, amit illik komolyan venni, hiszen az uniós költségvetés mintegy negyedét ők biztosítják. A németek szerint is független szakpolitikai területnek kell maradnia a Közös Agrárpolitikának, és elutasít minden forrás-csökkentést. A német kormány az uniós költségvetés átalakítását támogatja, ahelyett, hogy további pénzügyi injekciókkal fedezné a védelem bővítésének többletszükségleteit.
Néhány héten belül az Európai Bizottság előterjeszti a többéves pénzügyi keretre (MFF) vonatkozó javaslatát. Ettől függ, hogy Brüsszel milyen mozgásteret engedhet meg magának politikai fellépésében a következő hét évben, 2027-től.
Berlin egy háromoldalas levélben közölte a többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos elképzeléseit Brüsszelben. A javaslat azt mutatja, hogy Berlin meg akarja könnyíteni a pénzügyi források átcsoportosítását a különböző szakpolitikai területek és a bővítési lehetőségek között. Ily módon Európa szükséges újrafegyverzése nem szakíthat adósságlyukat az EU költségvetésében.
Berlin azonban tartózkodik a radikális reformoktól: az egyes szakpolitikai területek teljes alapjainak egyetlen nagy edénybe történő egyesítését elutasítják – legalábbis a mezőgazdasági ágazat esetében. Május végén már volt ugye egy tüntetés a gazdálkodói szövetségek részéről Brüsszelben emiatt. Attól tartanak, hogy a mezőgazdasági költségvetés összeolvad más területekkel, és így a mezőgazdaságra szánt források más területekre áramlanak.
Az EU agrárpolitikájának "független szakpolitikai területnek" kell maradnia, és szilárdan fel kell szerelni. Az élelmezésbiztonságnak a napirend élén kell állnia, de a német kormány szerint jelentősen ki kell terjeszteni az éghajlati, környezetvédelmi és állatjóléti szolgáltatások jövedelmi ösztönzőit is.
Ahhoz, hogy a többéves pénzügyi keret az Európai Unió esetleges bővítése esetén is pénzügyileg életképes maradjon, a német kormány úgy véli, hogy meg kell reformálni a KAP-ot, a közös halászati politikát (KHP) és a kohéziós politikát.
A német javaslatnak is vannak kritikusai. Martin Häusling, az Európai Parlament képviselője és a Zöldek/EFA frakció agrárpolitikai szóvivője bírálta a német javaslatot, mint "csak üres szavakat". "Szó esik a felelősségről és a jövőbeni életképességről, de nem hajlandóak több pénzt biztosítani, vagy strukturális reformokat végrehajtani Európa növekvő feladatainak kezelése érdekében. Röviden, mindennek úgy kell maradnia, ahogy van" – mondta. Szerinte a javaslat inkább súlyosbítaná a mezőgazdasági ágazat problémáit, például a gazdaságok pusztulását és a környezetvédelmi és éghajlati normák első pillérének kizsigerelését.
A reformfolyamatot szorosan nyomon kell követnünk, és megfelelően széles partneri kört kialakítani ahhoz, hogy érdekeink érvényesülni tudjanak a következő ciklusban is. Ez a meglehetősen politikai hangzású kijelentés a magyar agrárium jövőjének egyik kulcsa. Ha a Bizottság elképzelései megvalósulnak, akkor nem csak az agrárbüdzsé önállósága és mérete kerül veszélybe, hanem az egyes pillér is. Bár van még idő a tárgyalásokra - és akár a következő pénzügyi-kifizetési ciklus is kezdődhet átmeneti évvel – a gazdáknak is el kell kezdeni stratégiájukat mozdítani az erős támogatás-függéstől. Ez rendkívül nehéz egy olyan időszakban, amikor gyakorlatilag az összes termelési tényező kihívás elé állítja őket. Legyen az klíma, munkaerő, piaci ár, költségek, a válaszok csak azok számára léteznek, akik tanulnak, együttműködnek, fejlesztenek. Ezeket az akadályokat, sajnos nem mindenki fogja megugrani.
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: Shutterstock Inc.
Higgy magadban és indíts Erste Future befektetést!
