Ma reggel az Erste bankelemzője a korábbi 13.000 forintról 15.300 forintra emelete az OTP részvényekre vonatkozó 12 hónapos célárat, s megtartotta a felhalmozási ajánlást. Ennek a legfontosabb oka a várható magasabb eredmények, amelyeknek köszönhetően az...
Ma reggel az Erste bankelemzője a korábbi 13.000 forintról 15.300 forintra emelete az OTP részvényekre vonatkozó 12 hónapos célárat, s megtartotta a felhalmozási ajánlást. Ennek a legfontosabb oka a várható magasabb eredmények, amelyeknek köszönhetően az osztalékvárakozás is növekedett. Ráadásul nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a pozitív tényt sem, hogy az OTP osztalékot hozhatott ki Oroszországból, míg ezt más bankok vagy cégek nem feltétlenül tehették meg (pl. Raiffeisen). Ez a mintegy 40 milliárd forint a saját tőkét igen, de az eredményt nem változtatja meg. Az engedély pedig valószínűleg annak köszönhető, hogy az OTP Oroszországban relatíve kicsi, s az összeg is kicsi mind Oroszországhoz, mind pedig az OTP csoporthoz képest. A lépés egyes befektetőket elmozdíthat abba az irányba, hogy figyelembe vegyék az orosz operációt is, amikor az OTP részvények értékét próbálják meghatározni.
Forrás: Erste Group
Mint a fenti táblázatból is jól látható. Az idei évben beért az OTP akvizíciós stratégiája. Az egyszeri vagy egyszerinek tekinthető tételeknek köszönhetően nagyot ugrik az eredmény idén, s meghaladhatja a 900 milliárd forintot is, a tavalyi 345 milliárdot követően. Viszont az olcsó pénz kora véget érni látszik, így annak ellenére sem számítunk akvizícióra a közeljövőben, hogy a hírek szerint az OTP is szeretne bankot venni Lengyelországban (Velobank, kb. 93 milliárd forint saját tőke, kicsi). Ennek megfelelően az esetleges akvizíciókból származó hatásokkal sem kalkulálunk. Ráadásul az idei év speciális abban az értelemben, hogy még a számviteli változások is segítettek a céltartalékképzést alacsonyan tartani. Vagyis abban is emelkedésre számítunk az elkövetkező években annak ellenére, hogy nem számítunk számottevő portfólió romlásra. Ráadásul számos országban, Szlovéniában (árvíz), Szerbiában és Romániában is különadót vetettek ki a bankokra vagy kamatsapkát vezettek be. Ezek együttes negatív eredményhatása évente mintegy 20 milliárd forint lehet az elkövetkező néhány évben.
Mindent összevetve, a tisztított eredmény ugyan bővülhet jövőre és utána is, de a dinamika lassulni fog, míg az egyszeri tételek miatt a számviteli eredmény az idei kiugró év után visszaeshet, majd néhány év távlatában visszakapaszkodhat az idén várhatóan elérendő szintre.
Egyrészt ennek köszönhető, hogy az OTP részvénye nem a régen megszokott 10-es, hanem a 4-5-ös P/E rátán forog, na meg azért is, mert gyakorlatilag az összes bank árazása nyomott. Ugyanis általában a felívelő időszakokban pl. a P/E mérőszámokban nem szokta lekövetni az árfolyam a változásokat. Ezt szoktuk lefelé is látni. A befektetők általában a hosszútávú eredményhez igazítják az értékelésüket. S van még egy nagyon fontos dolog is. A tőkeköltség az elmúlt időszakban nagyon megemelkedett, az emelkedő hozamok és a növekvő részvénykockázati prémium miatt is. S egyelőre úgy tűnik, hogy legalább az első tényezőben, amely talán nagyobb hatás is, nem lesz visszatérés a korábbi szintekre. Ez pedig szintén alacsonyabb árazást jelent.
Hát ezért nem látunk 10-es P/E szorzókat és az ennek megfelelő 26.000-30.000 forintos célárfolyamokat jelen pillanatban. Miért éppen 10-es? Mert a múltban ez az értékelési szint volt jellemző az OTP részvényekre.
S akkor beszéljünk másról.
A minap a Bank Term Funding Program keretében lehívott, banki likviditást növelő pénzeket hívtuk segítségül ahhoz, hogy legyen valami sejtésünk arról, hogy az emelkedő hosszú hozamok okoznak-e valami problémát az amerikai bankrendszerben. Tegnap este megérkezett a heti adat. Ez alapján pedig a heti átlagos állomány néhány 10 millió dollárral növekedett, míg a szerda esti állomány még csökkent is az előző héthez képest cirka 100 millió dollárral. Így továbbra is 108 milliárd dollár alatt van a likviditást segítő „jegybanki” állomány. Vagyis továbbra sem látszik probléma az amerikai bakrendszerben a hozam emelkedések miatt, ami amúgy meg is állt az elmúlt két napban.
Különben a hosszú hozamok emelkedése „ceteris paribus” szigorította a monetáris kondíciókat, s akkor még az üzemanyagok árának korábbi száguldásáról nem is beszéltünk. Úgy tűnik, hogy ennek meg is lett az ára, a visszaeső kereslet képében.
S még valami. A magyar ipari termelés továbbra sem talál magára. Habár a jegybank szerint a magasfrekvenciás adatok alapján megindult valamiféle fellendülés a magyar gazdaságban, viszont az augusztusi ipari termelés újra mélyebbre merült a ma napvilágot látott 6,1 százalékos csökkenés szerint. Így januártól augusztus végéig csökkenést mérhettünk az ipari kibocsátásban.
Forrás: Bloomberg
a biztonságos befektetések
kedvelőinek.
