MOL: Gyenge első negyedév a romló külső környezet és a különadók miatt

A MOL május 12-én hozza nyilvánosságra első negyedéves gyorsjelentését.

A cégtől gyengébb tisztított CCS-alapú EBITDA-t várunk év/év és negyedév/negyedév alapon is a romló környezet, illetve a különadók és az állami szabályozás miatt.

A kutatás-termelés üzletág 120 milliárd forintos EBITDA-t jelenthet, mivel mind a kőolaj, mind a földgáz ára csökkent év/év alapon (2023. első negyedéves Brent átlagár 81,1 dollár/hordó volt, míg a CEGH bécsi gázár 55,9 euró/MWh szintre esett vissza). Emellett a magyar kormány jelentősen megemelte a szénhidrogén termelés bányajáradékát, míg Horvátországban csökkent korábban a gáz átvételi ára.

A feldolgozás-kereskedelem erős finomítói marzzsal szembesült: a 32,6 dollár/hordó Ural Med Komplex marzs meghaladta az előző negyedév 29 dolláros hordónkénti marzsát. Másrészt a forgalom jelentősen visszaesett a gazdasági növekedés lassulása és az ársapka rendelet kivonása miatt. A magyar kormány 95%-os adóval sújtja az Ural és a Brent típusú kőolaj közti árkülönbséget. Mi 25 milliárd forint negatív CCS hatással is számolunk.

A fogyasztói szolgáltatások várhatóan javította eredményeit a magyar ársapka 2022. decemberi kivonását követően. Az üzletágat ugyanakkor 4,1%-os forgalomarányos különadó sújtja Magyarországon. A gázüzletág erős eredményt produkálhat az előző negyedévhez hasonlóan. A pénzügyi soron zéró eredményre számítunk, mivel a MOL jelentős árfolyamnyereséget ért el a dollár alapú hitelein. A vállalati nyereségadó kulcs emelkedhetett a szlovák iparági különadó miatt.

Összességében 2023 első negyedéve jelentősen alulmarad az előző negyedévekhez képest, főleg a gyengébb környezet és a jelentős különadó teher miatt. A következő negyedévek enyhén jobbak lehetnek, viszont a dízel árrések közelmúltban történt gyengülése ezt a hatást tompíthatja. A MOL eredményessége 30-40%-kal alacsonyabb lehet 2023-ban, mint a tavalyi esztendőben.