Annak kapcsán, hogy a Rabobank elemzői szerint idén megáll a brazil szójaterület két évtizedes növekedése, érdemes a hazai helyzetet is áttekinteni.
Persze, előbb-utóbb minden rally véget ér, de a brazilok szójapiaci dominanciája fényében figyelmet, megértést igényel az, hogy miért torpant meg a területi bővülés. Az elmúlt húsz évben 20-ról 49 millió hektárra nőtt a szójaterületük, amivel területi alapon harmadát, termelésben több mint 40 százalékát képviselik a globális szójauniverzumnak. A globális export mintegy 60 százalékát adja. A brazil szója legnagyobb vásárlója Kína, amely a brazil export döntő részét felszívja. Nem árt megjegyezni, hogy ez GMO-s szója. Idei termésüket 178 millió tonnára várják, ami a hozamnövekedés terén is megtorpanásra utal. A szója utáni másodvetésű kukorica (safrinha) hátán a kukorica világpiacán is a legnagyobb exportőrré avanzsált Brazília.
A dinamikus növekedést a legelők feltörése, az infrastrukturális beruházások, a technológiai fejlődés, valamint a kedvező piaci feltételek hajtották.
Forrás: USDA
Brazília vetésszerkezete az elmúlt két évtizedben a szója-kukorica-gyapot irányába tolódott el. A legnagyobb nyertes a szója, amelynek területe több mint megháromszorozódott, miközben a rizs és több hagyományos élelmiszernövény visszaszorult.
Az elemzők szerint, a szűkülő jövedelmezőség, a műtrágyaárak emelkedése, az erős reál és a dráguló finanszírozás állhat a helyzet hátterében. A növekedés lassulását már 2022 óta lehet érzékelni. Az ötéves árgörbe a kétéves áresést, majd az erős ingadozást szemlélteti. A termelők fókusza a terület-bővítésről átkerült a hatékonyságra.
Chicagói szójaár, Forrás: ft.com
S most jön a lényeg: ha a jövőben nem nő tovább a brazil kínálat, akkor a világpiaci szójaárak emelkedni fognak, a készletek pedig csökkenni. Ez már stratégiai kérdés a magyar szójatermelés jövőjét illetően is. Ebben a képletben pedig még nincs is benne El Nino, aki még akár komolyabb terméskiesést is okozhat. Persze a geopolitikai kockázatokat se becsüljük alá, hiszen a kőolaj és a szállítás drágulás hamar megjelenik a szójaárban.
Idén még a szokásos helyzetről tudok beszámolni: brazil rekordtermés, exportbővülés, nyomás alatt lévő árak. Eközben az USÁ-ban éppen virágzik a szója. Ez a fázis nagy befolyással van a várható hozamokra. Augusztus elején az állományok 63 százaléka jó vagy kiváló minősítésű, a virágzás 92 százalékon, a hüvelyképződés 70 százalékon állt. Láttuk a tőzsdei görbén, hogy a júliusi esők hogyan vitték le az árat.
A vevői oldalon Kína a domináns. Importigényük tovább emelkedik, akár 114 millió tonnára ebben a szezonban. E blogban már többször írtam Brazília és Kína államközi egyezményéről, a kínai tőke brazíliai hódításairól, illetve az USA öngóljáról, ahogy a vámokkal elvesztette a legnagyobb szójavevőjét. Az év első hónapjaiban Brazília részesedése meghaladta az 50 százalékot.
A jelenlegi árcsökkenések mögött a már említett időjárás mellett a rekord brazil kínálat és a bőséges készletek is ott vannak.
Itthon a GMO mentes szója 70 ezer hektáron került elvetésre. Ingadozó, de trendszerűen emelkedő pálya jellemzi a magyar szójatermelést. Az árak a fenti nemzetközi nyomás alatt sínylődnek, a növények pedig a klímaváltozás hatásait nyögik. A növekedést a fehérjenövény-támogatások, valamint a GMO-mentes takarmány iránti kereslet ösztönzi.
Forrás: KSH, AKI
Árrobbanásra jelenleg kevés az esély. A betakarításkor nagy valószínűséggel jelentős kínálati nyomás lesz. Aki minőségi, magas fehérjetartalmú, GMO-mentes árut tud előállítani, annál a prémium fontosabb lehet, mint maga a tőzsdei ármozgás. 2027-re pedig a kulcskérdés az lesz, hogy az EU mennyire növeli a saját fehérjenövény-önellátását, miközben Brazília tovább növeli a kibocsátását.
Az EU továbbra is jelentősen függ az importált szójától, elsősorban Brazíliából, Argentínából és az USA-ból. Az unió célja ennek csökkentése és a saját fehérjenövény-termelés növelése. Az Európai Parlament és a Bizottság egyaránt támogatja a hazai fehérjenövények, köztük a szója, a borsó és a lóbab termelésének bővítését. A 2026-ban bemutatott EU Protein Action Plan célja, hogy az állati takarmányozásban felhasznált növényi fehérje nagyobb része uniós termelésből származzon. Támogatási oldalról tehát stabil a gazdálkodási környezet. Ezt erősíti, hogy az EU pár hete erősítette meg, hogy a szója nem tartozik a magas kockázatú kultúrák közé. Ennek jelentősége abban áll, hogy a termelőknek továbbra sem kell további szabályozási szigorításra számítaniuk.
Ugyanakkor a magyar termésátlagok erősen időjárásfüggők. Az öntözés hiánya korlátozza a hozamstabilitást. Külkereskedelmünkben a dara játssza a főszerepet. A magforgalom is jelentős persze, de ott nincs nagy különbség a szállítási irányok között.
Forrás: KSH
Higgy magadban és indíts Erste Future befektetést!
Címlapkép: Canva
