Milyen befektetéseken keresztül részesülhetünk a fellendülő nukleáris gazdaságból?

Több jel is arra mutat, hogy a nukleáris energia nyertese a mostani változásoknak, annak ellenére, hogy többen már végleg leírtak ezt az energiaforrást.

• Több nyugati és keleti cég is a moduláris erőművi technológiafejlesztésben fektet. Ezek a vállalatok olyan kis és közepes méretű atomreaktorokat gyártanának, amelyek egy adott körzet vagy város áramellátását tennék lehetővé. Fontos kiemelni, hogy nemcsak állami tőke, de jelentős privát pénz is elindult ebbe az irányba. Érdemes megjegyezni pár nevet, mind az amerikai NuScale, TerraPower vagy a brit Rolls-Royce, akik teljesen új szereplők az alapvetően nagy állami mamutok, mint az amerikai Westinghouse, a francia EDF vagy a kínai CNNC mellett.
  
  
• A moduláris reaktorok 2030-tól jelenhetnek meg, az első helyszínek között van Románia és Lengyelország is. A technológiában is jelentős fejlesztések vannak: ilyen például a folyékony nátriumos hűtés, ami megbízhatóbb és olcsóbb megoldást lehet, mint a víz használata. A másik érdekes fejlesztési irány a magasabb 20-25%-os dúsítású fűtőanyag, a HEU használata a szokásos alacsony sűrűségű üzemanyag (LEU) helyett. Ez lehetővé teszi, hogy az üzemanyag fűtőelemeket 7-10 évente cseréljék csak ki a vállalatok a most szokásos éves ciklus helyett. Korábban katonai okok miatt nem engedtek 3-5%-nál nagyobb mértékben dúsított uránt polgári erőművekbe használni (90% feletti dúsítás szükséges az atomfegyverekhez).
  
  
• Kína pont egy éve, 2021 novemberében jelentette be, hogy a következő 35 évben 440 milliárd dollárért 150 új reaktort épít fel. 2022-ben az ország 53 reaktort üzemeltetett. Az ország nukleáris fejlesztési programja nagyobb, mint a rajta kívül álló világé együttesen.
  
  
• Európában is egyre aktuálisabb a meglévő nukleáris flotta cseréje. A nagy üzemeltető országok közül Franciaország egyértelműen a nukleáris energia mellé tette le a voksát, de Belgium, az Egyesült Királyság és a Közép-Kelet Európa jelentős része is ezen energiaforrás mellett van.
  
  
• Az USA-ban, ahol a teljes áramtermelés 20%-a származik atomenergiából, szintén változás van a megítélésben. Kaliforniában működő egyetlen atomerőmű, a Diablo Canyon például most kapott 1,1 milliárd dolláros föderális támogatást, hogy a 2025-ös tervezett bezárás helyett még 10 évig működjön az egység, mely az állam áramigényének 8%-át adja. Az amerikai városok komolyan érdeklődnek a moduláris megoldások iránt, különösen ott, ahol nagyon drága az áramelosztó rendszerek fenntartási és kiépítése.

Természetesen nem szabad elhallgatni a kockázatokat sem. A beruházók és működtető cégek és államok oldaláról a legnagyobb kockázat továbbra is a beruházások idő és tőketúllépése, a biztonsági kockázatok és a kiégett fűtőelemek hosszútávú tárolása, illetve újrahasznosítás. Illetve talán még egy kevésbé említett tényező: ha egy fegyveres konfliktusban atomfegyvert használna valamelyik fél, az szintén katasztrofális hatással lenne az iparág megítélésére.

(Forrás: shutterstock.com)

Befektetési szempontból nagyon szűk az a választék, amelyen keresztül elérhető ez az iparág. Talán összesen 30-40 részvény/ETF van világszerte, amely nukleáris energialánc valamelyik szegmensében éríntett, ez is főleg a fűtőelemek gyártására és újrahasznosítására korlátozódik. Érdemes röviden felvázolni, hogy miként történik ez a folyamat. Először az uránércet bányásszák, amiből különböző vegyi folyamatok során uránium-oxid pogácsát (angolul yellowcake) gyártanak. Ezt követően kerül sor a dúsításra, melynek során az uránium-oxidból gáznemű anyagot, az ún. uránium-hexaflouridet állítanak elő. Ezt az anyagot centrifugák segítségével választják szét összetevőkre.

Itt érdemes egy kis kitérőt tenni, hogy mit értünk dúsítás alatt. Az urán a természetben két féle formában van jelen: 0,7%-ban Urán-235-ös izotópként, míg a 99,3%-ban főleg Urán-238-as fordul elő. A nukleáris láncreakcióért az előbbi forma felel leginkább: ennek arányát növeli kell ahhoz, hogy fenntartható nukleáris folyamat indulhasson el az atomreaktorokban.

A dúsított uránból készülnek különböző formájú és összetételű fűtőelemek – a világban Oroszország, Egyesült Államokban, Kína és az Európai Unió egyes államai (Németország, Franciaország, Hollandia, Egyesült Királyság) rendelkeznek a kapacitások zömével. A világ urándúsításának 40%-a Oroszországban zajlik, de komoly állami erőfeszítések vannak jelenleg, hogy az USA és az Európai Unió komolyabb kapacitásokat építsenek ki, amivel csökkenteni lehet a függést.

Befektetési szempontból a legnagyobb arányt az uránérc bányászatával és urán-pogácsa készítésével foglalkozó cégek teszik ki. De mielőtt rátérnénk a konkrét részvényekre, érdemes egy pillantást venni az uránérc áralakulására, melynek jegyzett ára 1993 óta létezik. Az urán ára a 2000-es évek elejéig stabil volt a 15 dollár/lbs szinten, majd egy jelentős ártüskét látunk 2008-ban, amikor is 140 dollár/lbs szinten tetőzött az árfolyam. Ez követően lejmenet kezdődött, majd 2021-től kezdve a 30 dollár/lbs körüli ár ismét stabilan emelkedni kezdett egészen 50 dollár/lbs szintig.

Az uránérc áralakulása az elmúlt 20 évben (USD/lbs) (Forrás: tradeeconomics.com)

Az uránérc áralakulása az elmúlt 5 évben (USD/lbs) (Forrás: tradeeconomics.com)

Az előrejelzések egyébként az évtized végére legalább 75 dollár/lbs uránérc árat jelölnek meg, a piac szereplők jelentős ár nyomásról adtak az utóbbi számot, mivel az utóbbi években felhalmozott dúsított uránkészletek elfogyóban vannak az atomerőműveket üzemeltető szolgáltató cégeknél. A Sprott Uránium Alap megjelenése (erről a befektetések között írok a későbbiekben) pedig kiszívta a felesleges urán készleteket a termelőktől. Érdemes megjegyezni, hogy a fűtőelem költség egy nukleáris létesítménynél a teljes költség 3-5%-át jelentik a mostani árszint mellett (a fő költségelem a tőke költsége az építés során), így az iparág egy 2-3x uránérc árat is el tud viselni könnyedén. Nem szabad elfelejteni, hogy az uránérc bányászatának a költsége csak egy része a fűtőelem előállításának, mivel más folyamatok, különösen a dúsítás, is drága eljárás.

Cameco (CCJ US) – kanadai és USA uránérc bányászati cég, a világ második legnagyobb termelője, a teljes globális uránbányászat 18%-át adja. A részvény nagy likviditású, a piaci kapitalizációja a vállalatnak 10,5 milliárd dollár. A legnagyobb nyílt részvénytársaság a nukleáris iparban. A befektetői elsősorban amerikai befektetési alapok, nincs benne állami tulajdon.

Kazatomprom (KAPq.L) – Kazahsztán állami uránérc bányászati vállalata és urán-pogácsa gyártója. A világ legnagyobb uránbányász cége a globális kínálat 40%-át adja. A cég tőzsdei részvényei Londonban forognak. A Kazatomprom tradicionálisan az orosz atomipart szolgálta ki, de az utóbbi időszakban a kapcsolat lazulni kezdett. Egyrészt az oroszok nem engedik, hogy a társaság a korábbi orosz útvonalon szállítson urán-pogácsát a cég nyugati vevők felé, ezért a Kazatomprom jelenleg alternatív úton (Azerbajdzsán, Örményország, Törökország) szállítja nyugatra a termékeit, aminek viszont komoly fizikai és politikai kockázata van. Az utóbbi időben erősödő kínai kapcsolat tűnik még jelentős növekedési tényezőnek: úgy tűnik, hogy Kazahsztán lesz a legnagyobb urán szállítója a kínai atomiparnak.

Sprott Physical Uranium Trust (SRUUF US) – A Sprott Uranium Trust kb. egy éve jött létre és fizikai uránércbe fektet kizárólag. Az alap kiváló lehetőség a spot uránérc árak lekövetésére. Az alap jelenleg 59,3 millió font (lbs) uránércet birtokol.

Sprott Uranium Miners ETF (U308 GY) – A Xetrán forgó, UCITS típusú ETF (UCITS= az EU kisbefektetőknek is vásárolható) kizárólag nukleáris részvényekben fektet. A 30 részvényből és alapból álló portfolióban a legnagyobb súlyt a Kazatomprom, a Cameco és a Sprott Physical Uranium Trust teszi ki, kb. 41% jelenleg ennek a három eszköznek a súlya. Emellett az alapban kanadai, ausztrál, USA és brit nukleáris cégek részvényei vannak. Egy jól diverzifikált portfolió, széles palettával.

Centrus Energy (LEU US) – Az USA-ban forgó vállalat, mely nem a bányászatban, hanem az uránérc dúsításában érdekelt. A vállalat fő eszköze a 440 ezer négyzetláb területen található üzeme Oak Ridge, Tennessee államban, amely nukleáris fűtőelemeket állít elő urán dúsítást követően. A vállalatnak nagy tapasztalata van a nukleáris fűtőelemek termelésében és szállításában, illetve az urán dúsításban és kezelésben. A vállalat elsősorban alacsony dúsítású urániumot állít elő (ezért a tőzsdei kód a LEU, azaz alacsony dúsítású urán).

És két részvény, akik nagyobb kockázatot szeretnének, s amelyről, mint legígéretesebb fejlődő vállalatokról olvastam:

Denison Mines (DNN US) – Észak-Kanadában, Athabasca régióban (Saskatchewan) működő vállalat urán kutatással és bányafejlesztéssel foglalkozik. A cég legnagyobb projektje a Wheeler River, melyben a Denison 90%-os tulajdonos és operátor. A projekt még nem termel, a korábbi tervek 2021-es bányanyitásról szóltak, de a cég környezetvédelmi engedélyezés során bizonyos kérdésekben nem felelt meg. A Denison 22,5%-os tulajdonos a McLean Lake urán malomban, amely a környék legnagyobb uránérc feldolgozója és urán-pogácsa termelője. A Denison Kanadán kívül Zambiában és Mongoliában is tevékenykedik.

NexGen Energy (NXE US) – szintén kanadai (Saskatchewan tartomány) uránérc kutatással és termeléssel rendelkező vállalat. A cég fő projektje a Rook I nevet viseli és globálisan a legkisebb költséggel termelő uránérc kitermelő vállalkozás lehet. A projekt megkapta az előzetes környezetvédelmi engedélyt és jelenleg az előzetes fejlesztési fázisban (angolul Front End Engineering Design – FEED) van.