Az orosz–ukrán háború lezárása lenne a legjobb hír a magyar piacnak. A BUX-ban még hatalmas potenciál van, amit a béke hívhatna elő.
Év eleje óta 38 százalékkal emelkedett a BUX-index, ezzel a világ 15. legjobban teljesítő tőzsdeindexe. Ha viszont a jobb nemzetközi összehasonlíthatóság jegyében euróban vizsgáljuk a hozamokat, akkor a BUX mintegy 49 százalékkal emelkedett, amivel a rendkívül előkelő ötödik helyet foglalja el globális összehasonlításban.
Két éven át világbajnoki teljesítményt nyújtott a BUX
Picit távolabbról, 2023 elejétől nézve pedig már 160 százalékos emelkedésnél tart euróban számolva, amivel ismét csak a ranglista ötödik helyét foglalja el.
Ilyen előzmények után adja magát a kérdés, hogy hova tovább, még mindig olcsónak számít-e a BUX index.
Ennek megválaszolásához első körben az elemzői konszenzus szerinti célárakat hívtuk segítségül. A négy nagy blue chip cég – amelyek az index 90 százalékát lefedik – kellő elemzői lefedettséggel rendelkezik ehhez, a fennmaradó 10 százalékra pedig feltételeztük, hogy fair értékeltségen forognak, így a felértékelődési potenciál a tőkeköltséggel egyezik meg, amit 12 százaléknak vettünk.
Így a BUX indexre 9 százalékos emelkedési potenciált kaptunk. Mivel a 12 hónapos célárakat vettük alapul, így ez is 12 hónapos távra vonatkozik, vagyis picivel tőkeköltség alatti hozam várható a BUX-tól. Így leginkább jól értékeltnek tekinthető az index, legalábbis az alappálya mellett.
Ha kitörne a béke, hatalmas lendületet kapna a BUX
De játsszunk el a gondolattal, hogy belátható időn belül lezárul az orosz–ukrán háború, és ezáltal egy optimista forgatókönyv valósul meg!
Ebben az esetben nem lenne túlzás feltételezni, hogy a magyar piacot jelenleg jellemző 8-as előretekintő P/E értékeltség a hosszú távú 10,5-es értékre térne vissza, ami 33 százalékos felértékelődési potenciált és ezzel 140 ezer feletti BUX-indexet jelentene.
Az aggregált szintű számítás után nézzük meg, hogy mi történhetne az OTP és a Mol értékeltségével egy ilyen kedvező szcenárió esetében, hiszen ezeknél a részvényeknél lenne a legszembetűnőbb a változás.
OTP, Mol: a béke nyertesei lennének
Az OTP esetében a legjelentősebb hatás a részvények átértékelődése lehetne. Eltűnhetne, vagy legalábbis jelentősen csökkenhetne az a 20 százalékos értékeltségi diszkont, amely jelenleg P/E alapon jellemzi az OTP-t. Ráadásul a kedvezőbb gazdasági környezet pozitívan hatna a hitelezési folyamatokra is. Különösen igaz ez Ukrajna esetében, ahol az újjáépítés nagyszabású hitelprogramokat igényelhet majd.
A Mol esetében a potenciális béke egymással ellentétes hatásokat váltana ki. Az Oroszországgal szembeni szankciók fokozatos megszűnése csökkentené az urali kőolaj rendkívül magas diszkontját, ami jelenleg olcsó beszerzési forrást jelent a Mol számára.
Másrészt idővel az Európába irányuló orosz dízelexport is újraindulhatna, lenyomva ezzel a finomítói marzsokat. Ezek időbeli lefutása nagyban függ attól, hogy milyen ütemben oldják fel az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókat, de ezek a változások a Mol esetében akár 15-20 százalékkal is visszavethetik az EBITDA-termelő képességet.
Ezzel szemben áll, hogy az ellátási kockázatok miatt jelenleg 43 százalékos diszkonttal forog EV/EBITDA alapon a Mol a régiós szektortársakhoz képest. Ez az elmúlt öt év legnagyobb mértékű diszkontja, ami jelentősen csökkenhetne a béke hatására.
Az átértékelés jóval erősebb pozitív hatással járna, mint a profit várható visszaesése, így az eredő értékelési szempontból határozottan pozitív lenne, és összességében elképzelhetőnek tartanánk egy 25 százalékos felértékelődést is a részvényben.
Fair értékeltségen forog a BUX, de lehet még benne lendület
A fenti hatásokat figyelembe véve viszont már 20 százalék fölötti felértékelődési potenciál látható a BUX index esetében, pedig a kisebb pozitív hatásokat – amelyek a Richtert érnék, vagy amelyek az általánosan jobb gazdasági környezetből fakadnának – még figyelembe sem vettük.
Összefoglalásképpen elmondható, hogy az alappálya mentén fair értékeltségen forog a BUX index, jelentős további felértékelődéshez pozitív változásokra van szükség, mint amilyen az orosz–ukrán háború lezárása. Ebben az esetben viszont további 20 százalék vagy efeletti emelkedés még mindig könnyen elképzelhető.
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
A jelen dokumentumban foglalt információk az Erste Befektetési Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.; tev. eng. szám: E-III/324/2008 és III/75.005-19/2002; tőzsdetagság: BÉT Zrt.; a továbbiakban: Társaság) által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, de azokért a Társaság szavatosságot vagy felelősséget nem vállal. A jelen dokumentumban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a múltbeli teljesítmények, illetve jövőbeli becslések nem nyújtanak garanciát a jövőbeli teljesítményre nézve. A tőkepiaci és makrogazdasági helyzetet, a befektetések és azok hozamai alakulását olyan tényezők alakítják, melyre a Társaságnak nincs befolyása, a befektető által hozott döntés következményei a Társaságra nem háríthatók át. A jelen dokumentumban foglaltak – teljes vagy részleges – felhasználása, többszörözése, publikálása, átdolgozása, terjesztése kizárólag a Társaság előzetes írásos engedélyével lehetséges. A jelen dokumentumban foglaltak kiadásuk időpontjában érvényesek. További részletek: Erste Market Dokumentumok – Erste Market oldalon, illetve a Társaság ügyletek előtti tájékoztatásról szóló hirdetményében.
