A recessziós kockázatok fokozatosan nőnek, így továbbra is fokozatosan, több részletben célszerű befektetni a részvénypiacba, és érdemes alacsony kockázatú alapokat is tartani – véli Varga Zalán, az Erste Alapkezelő értékesítési és termékfejlesztési igazgatója, akit a világgazdaság legégetőbb kérdéseiről és a befektetési lehetőségekről kérdeztünk.
Év elején a fő téma az infláció volt, most pedig egyre többet beszélünk a recessziós veszélyekről. Van összefüggés a kettő között?
Igen, a magas infláció sok esetben recesszióba torkollik. Az árak emelkedése automatikusan csökkenti a keresletet, a jegybankok pedig emelik az alapkamatot, így próbálják hűteni a keresleti oldalt. Az egyre magasabb kamatszint következtében magasabb lesz a törlesztőrészlet, drágább lesz a hitel, így csökken a lakossági fogyasztás. A vállalatok pedig csökkentik a beruházásaikat, és a növekvő munkabérek miatt a profitjuk is csökkenhet. A gazdasági növekedés lassul, aztán recesszióba csaphat át.
Az Egyesült Államokban most is ez a fő oka a recessziós félelmeknek. Az infláció már 9% felett áll, a piac pedig egyre nagyobb mértékű kamatemelést áraz. Amíg az év elején az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed 0-0,25% kamatsávot tartott, és összesen 0,5% emelést vártak idénre, addig mára már 4% közelébe emelkedtek az év végi várakozások. Ilyen mértékű és gyorsaságú kamatemelés már jelentősen lassítja a gazdaságot. A hitelkamatok emelkedését már most érzékeli a lakosság. A munkaerőpiac még nagyon erős, de a lakossági bizalmi indexek, vagy a vállalati beszerzési menedzser indexek már sokkal pesszimistább képet festenek az év elejéhez képest, jelentősen nőtt a recesszió esélye a következő évre. Fontos megjegyezni, hogy itt a recessziót úgy értelmezzük, mint a gazdasági aktivitás jelentős és széleskörű visszaesését. Technikai értelemben - ha a negyedéves GDP növekedés két, egymást követő negyedévben is negatív - az Egyesült Állomok valószínűleg már most is recesszióban van.
Európában is magas az infláció, de itt a gázellátási bizonytalanság a fő kockázat. Az idei évben már ezidáig is csökkent az Oroszországból érkező gáz mennyisége, az árak az egekben, és azzal is kell számolni, hogy Oroszország akár teljesen elzárja a gázcsapokat. Számítások szerint a kieső mennyiséget Európa nem tudná teljes mértékben pótolni, még a takarékossági intézkedésekkel sem, így a téli hónapokban kialakuló gázhiány az ipari termelés egy részének kényszerű leállásával járna. Ez azonnal recesszióba taszítaná a gazdaságot.
Amíg korábban a soft landing, vagyis a puha földetérés volt a fő forgatókönyv a világgazdaságra, az utóbbi hetekben már a hard landing, a recessziós forgatókönyv is hasonló valószínűséget kap.
Év eleje óta sokat estek a részvénypiacok. Beárazódtak már a fő kockázatok, érdemes lehet vásárolni?
Év eleje óta nagyságrendileg 20%-ot estek a főbb részvénypiaci indexek. A zuhanás hátterében az egyik fő tényező a kötvényhozamok erőteljes emelkedése, amely az emelkedő infláció és ennek következtében szigorodó jegybanki politikák következménye. Például az USA 10 éves államkötvény hozama 1,5%-ról 3%-ra emelkedett. A magasabb állampapírhozamok növelik a részvények értékeléséhez használt diszkontrátát, tehát a részvények által biztosított cash-flow jelenértéke kisebb lett. A hozamemelkedés különösen érzékenyen érintette a nagy növekedési potenciállal bíró részvényeket, ahol a vállalt értékének jelentős részét az időben távol eső profitok adják. Az orosz-ukrán háború tovább fokozta az inflációs félelmeket, ráadásul a kockázatvállalási kedvet is csökkentette, így hozzájárult a részvénypiaci eséshez.
Az utóbbi időszakban a hangsúly az inflációs kockázatokról a recesszióra helyeződött át. Az árupiaci árcsökkenésben is jól tükröződik ez a tendencia: amíg az inflációs félelmek felfelé hajtották az árupiaci termékek árát, addig a recessziós félelmek esést okoztak. Azonban az elemzők még nem csökkentették a vállalatok eredménykilátásait, egy mély gazdasági recesszió még nincs beárazva a részvénypiacba. Az év második felében többet látunk ezzel kapcsolatban.
Tehát az inflációs, a hozamemelési hatások és a gazdasági lassulás nagyrészt beárazódtak, egy mély recesszió nem. Mit jelent ez? Ha az amerikai jegybanknak végül sikerül elérnie a puha földetérést - vagyis az infláció lefaragását anélkül, hogy recessziót okozna -, akkor a részvénypiacnak van egy jó bázisa, ahonnan újra emelkedni kezdhet. Historikusan a jelenlegi értékeltségi szintek megfelelőek. Recesszió esetében azonban még további esés várható. Ezek alapján még korai lenne a részvények mélypontját kijelenteni, de a hosszabb távra tervező befektetők számára a jelenlegi szinteken érdemes elkezdeni a részvények hozzáadását a portfóliójukhoz. A magas kockázati szint miatt most kimondottan előnyös lehet több lépésben beszállni a részvénypiacra, például egy rendszeres megtakarítási program keretében.
Mit várhatunk a kisebb kockázatú eszközöktől az inflációval szemben?
Magas infláció mellett mindenkinek érdemes befektetnie a szabad pénzeszközeit, hiszen az áremelkedés következtében megtakarításai vásárlóértéke folyamatosan csökken. Jó hír az óvatosabb befektetőknek, hogy a kisebb kockázatú, főként pénzpiaci eszközöket tartó alapok hozampotenciálja sokat növekedett a hazai kamatszintek emelkedése okán. Jelenleg a rövid kötvény alapok már 10% feletti hozamot biztosító eszközökbe tudják fektetni vagyonukat.
Ha több éves távon nélkülözni tudjuk pénzünket, akkor a közép- és hosszútávú kötvényekbe fektető alapokat is érdemes mérlegelni. A középtávú inflációs előrejelzésekhez képest jelentős prémiumot kínálnak a 3-10 éves szegmensben befektető alapok. Itt azonban mérlegelni kell, hogy pár hónapos távon jelentős ingadozással számolhatunk.
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: Getty Images
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
