Nincs megállás

Tegnap az MNB a vártnak megfelelően 100 bázisponttal emelte az alapkamatot, s várhatónan ugyan ennyivel emeli az egyhetes betéti rátát holnap, azaz az effektív kamatszint is 10,75 százalékra fog emelkedni. Azt ugyan továbbra sem tudjuk, hol fog tetőzni a jegybanki kamatszint, de a piaci szereplők továbbra is 12 százalék környékére vízionálják, annak ellenére is, hogy az inflációs pálya augusztustól 3 százalék ponttal eltolódik fölfelé a rezsicsökkentés részleges kivezetésnek köszönhetően. Így a szeptember-októberben várható inflációs csúcs valószínűleg 15 százalék fölött fog alakulni, de magát a lefutást nem érinti. Arra az árfolyam stopok (élelmiszer üzemanyag árak) esetleges felszabadítása fog hatni. Arra számítunk, hogy ezek úgy fognak megvalósulni, hogy inkább az inflációs lecsengést fogják elnyújtani.

Ma pedig a Fed fog várhatóan 75 bázispontot emelni az alapkamaton, amely így 2,5 százalékra emelkedhet, miközben a piac 3,3 százalék körüli kamatcsúcsot vár december-február hónapokra. Utána csökkenésbe kezdhet az irányadó ráta. A piac kíváncsian várja a Fed közleményét, amely alapján a folytatásra lehet majd következtetni.

S sajnos nincs megállás a gázárakban sem, ma reggel újabb 10 százalékos áremelkedést láthatunk, amely újra kihatással van a forint árfolyamára is. Egyesek szerint a Gazprom által még áprilisban belengetett orosz gáztározók feltöltése zajlik (~73 Mrd köbméter), ezért érkezik kevesebb gáz Európába. 2021-ben Oroszország 210 Mrd köbméter földgázt exportált a több mint 700 Mrd köbméter éves termeléséből, amelyből Európa 150 Mrd köbméterrel részesült. Mindenestre a héten elvileg ennek a feltöltésnek be kellene fejeződnie, s az elkövetkező hetekben vissza kellene állni a normál szállításra, de a piac – legalábbis az árak viselkedése alapján – nem ezt gondolja. Különben az alacsony mennyiségű szállítások ellenére, Oroszország köszöni jól van. Idén eddig a kevesebb szállított mennyiség ellenére a tavalyi kétszeresét mintegy 90 Mrd dollárt keresett Európán. Ha pedig az Unicredit eredményérre nézünk, amely jól teljesített Oroszországban, akkor egyelőre nem úgy néz ki, hogy sikerült megfektetnünk az oroszokat. Sőt egyre rosszabbul állunk! Rettegünk a téltől, s megpróbálunk úgy felkészülni az esetleges gázhiányra ahogy tudunk. Így nem csoda hogy a szén és a tűzifa ára is elszállt!

A jó vállalti eredményeknek köszönhetően a DAX emelkedéssel próbálkozik, de elég halvány ahhoz képest, hogy technikailag is rendben van a dolog. A BUX pedig újra szenved, amely azért meglepő, mert az OTP tegnapi jelnetős esését követően, s a ma reggeli figyelem felhívó Unicredit eredményt követően igazán emelkedésbe kellet volna kapcsolnia.

Az Euro Stoxx50 0,8%-ot, a DAX 0,9%-ot csökkent tegnap, míg a FTSE100 értéke nem változott. A szektorok többsége csökkent, főleg az IT és a nem alapvető fogyasztási termékek gyártói estek. Az egészségügy, energia és közmű pedig emelkedett, ami a defenzív papírok felé fordulást mutatja.
A tengerentúlon a Dow 0,7%-ot, az S&P 1,2%-ot, a Nasdaq 1,9%-ot csökkent. A tengerentúlon is a közmű és egészségügyi cégeket keresték a befektetők. A legnagyobb esést az IT, kommunikációs szolgáltatók és a nem alapvető fogyasztási cikkek szektora szenvedte el.
Ázsiában a Nikkei széllel szemben 0,3%-ot emelkedett, miközben a CSI300 0,7%-ot, a Hang Seng 1,5%-ot csökkent.

Pozitív meglepetést okozott a Mercedes-Benz ma reggeli gyorsjelentése. Az árbevétel 36,4 milliárd euró lett a várt 35,2 milliárddal szemben. A korrigált EBIT 4,94 milliárd eurós értéke szintén felülmúlta a 4,2 milliárd eurós várakozást. A csoport jól pozícionálja magát a gyártási nehézségek közepette, továbbra is működik a stratégiája, hogy a drágább, nagyobb marzsú autók gyártására koncentrál. A személyautókon árbevétel arányosan 14,2% volt a korrigált nyereség hányadosa, ami kiemelkedően magasnak számít. Ennek hatására az idei profitmarzs kilátásait és ezzel áttételesen profit várakozásait is megemelte. Az eddigi szinten maradó profit helyett már a nyereség enyhe emelkedésével kalkulálnak. A korábbi 11,5-13% helyett 12-14%-os árbevétel arányos nyereséget vár a személyautók esetében. Továbbra is úgy látják, hogy a kereslet megfogja haladni a szűkös gyártási kapacitásokat.

A várt 1 milliárd euró helyett 2 milliárd eurós profitot ért el a negyedévben az UniCredit. Ez elsősorban az alacsony céltartalékképzésnek és a magas orosz nyereségnek volt köszönhető. Az orosz operáció 346 millió eurós nyereséggel járult hozzá a negyedévhez, a csökkenő hitelállományhoz kapcsolódóan pedig céltartalék feloldások is történtek. Csoportszinten mindössze 2 millió eurónyi céltartalékot képeztek a várt csaknem 500 millió euróval szemben. A társaság a jó eredményt követően fel is emelte idei évi várakozását, a korábbi 3,3 milliárd euró helyett 4 milliárd eurós profitra számítanak Oroszország nélkül. A kilátásokat tekintve az EKB kamatemelései várhatóan pozitívan fogják befolyásolni a nettó kamatjövedelmet és így a profitot is.

A DeutscheBank közleménye szerint az inflációs környezetben nehezebb lesz elérni költségcsökkentési céljait, akárcsak a várt profitot és a kitűzött 8%-os saját tőke arányos jövedelmezőséget. A kötvény üzletág ugyanakkor 32%-kal növekedett, ami megfelel az iparági tendenciáknak. A második negyedév jól sikerült 1,7 milliárd adózás előtti profitot ért el a társaság a várt 1,4 milliárd euróval szemben, azonban a kedvezőtlen kilátások beárnyékolják a kedvező negyedéves eredményt.

A korábbi 11-13%-os éves, devizahatástól tisztított árbevétel növekedési célját 5-9% környékére vágta vissza az Adidas. Ennek fő oka, hogy a nyugat-európai növekedés nem képes ellensúlyozni a kínai visszaesést, ahol a lezárások mellett bojkott is nehezíti az eladásokat, így Kínában kétszámjegyű visszaesésre számítanak. A kínai visszaesés az üzemi marzsokra is hatással lesz a készletek értékesítése miatt, így a profit marzs előrejelzést 9,4%-ról 7% környékére vágták vissza. Így az operatív profitra vonatkozó előrejelzést a korábbi 1,8-1,9 milliárd euróról 1,3 milliárd euróra vágták vissza.

Gyenge negyedévet zárt a Wizz Air. A 2023-as pénzügyi év első három hónapjában a fapados légitársaság 452,5 millió eurós veszteséget könyvelhetett el, a negatív eredmény jócskán meghaladta a tavalyi 114,4 millió eurós veszteséget, és csak minimálisan lett jobb a 459,8 milliós várt negatív eredménynél. A vállalat 808,8 millió eurós bevétele némiképp elmaradt a 825,3 milliós várakozástól. Az eredményt nagyban rontották a magas üzemanyagköltségek. A vállalat magas keresletet vár az év további részében, és a járatain 90% fölötti kihasználtságra számít.

Miután még június 11-én közzétette az előzetes második negyedéves eredményét a BASF, a ma reggel közzétett gyorsjelentésében növelte az idei évre vonatkozó kilátását. A cég bevétele 23 milliárd euró volt a várt 21,4 milliárddal szemben, míg 2,34 milliárdos EBIT eredményt ért el, az elemzők 1,96 milliárdos várakozásával szemben. Az éves bevétel a vállalat becslése alapján 86 és 89 milliárd euró között lehet, ezt korábban 74-77 milliárdra becsülték, a Bloomberg konszenzus pedig 84,66 milliárd. Az EBIT-eredmény 6,8-7,2 milliárd euró lehet, mely becslésnek alsó élét emelték meg 6,6 milliárdról. A vegyipari vállalat úgy látja, hogy a növekvő költségek nagy részét képes lesz áthárítani a vevőire.

Tegnap este a piac zárása után tette közzé második negyedéves eredményét a „Google-anyacég”, Alphabet. A cég bevétele 69,69 milliárd dollár lett, amely szinte megegyezik a 70 milliárdos Bloomberg-konszenzussal, ugyanez mondható el a reklám és szolgáltatás szegmens bevételeiről is. Az egy részvényre jutó nyereség 1,21 dollár lett a várt 1,32-vel szemben. A Google-t is sújtja a reklám-piac visszalassulása, melyet a vállalatok költség-visszavágásai okoznak. A jelentés arra mutat rá, hogy a Google jobban képes értékesíteni reklámfelületeit, amely megnyugtatta a befektetőket a cég stabilitásával kapcsolatban. Az Alphabet papírok közel 5%-os pluszban állnak a zárás utáni kereskedésben.

A várttól valamelyest elmaradó bevételt ért el a Microsoft a tegnapi zárást követően közzétett 2022-es pénzügyi évének negyedik negyedéves gyorsjelentésében. A tényadat 51,87 milliárd dollár lett, míg az elemzői becslés 52,45 milliárd dollár volt, a részvényenkénti profit pedig 2,23 dollár lett, amely elmaradt a várt 2,29 dollártól. A cég 2023-as pénzügyi évére mutató előrejelzésében kétszámjegyű növekedést vár a bevételt és a működési eredményt illetően is, annak ellenére, hogy az erős dollár körülbelül 4-5%-kal csökkenti a bevételt. Az elemzők nagyon optimistán fogadták az előrejelzést, így a cég részvényei 4%-kal emelkedtek.

Pozitív meglepetést okozott a Visa harmadik fiskális negyedéve, ugyanis a kártyatársaság 1,98 dolláros részvényenkénti nyereségről számolt be, ami jócskán meghaladta az egy évvel ezelőtti 1,49 dolláros eredményt és az 1,75 dolláros várakozást. A bevétel 19%-ot emelkedve 7,3 milliárd dollár lett, ami szintén felülmúlta a 7,09 milliárdos várakozást. A Visa által feldolgozott tranzakciók volumene 16%-kal 49,3 milliárd dollárra nőtt. Az utazási kedv élénkülése kedvezett a vállaltnak, ugyanis a határon túli költések 40%-kal nőttek éves szinten.

Az öt legnagyobb PayPal részvényes között lehet az Elliott Investment Management miután a Bloomberg értesülései alapján folyamatosan halmozza fel a cég részvényeit. A PayPal elbocsátásokkal és iroda bezárásokkal tervezi csökkenteni kiadásait, melyeknek felgyorsítását szorgalmazza az Elliott is. A PayPal nehézségekkel küzd, miután a fogyasztók visszatértek a fizikális térbe, így egyre kevesebbet használva a cég pénzügyi szolgáltatásait. A hír hallatára már 7,5%-os pluszban állnak a PayPal részvényei a zárás utáni kereskedésben.

A magyar deviza kedden vissza gyengült a 400-as határ fölé. Az MNB az előzetes várakozásoknak megfelelően 100 bázisponttal 10,75%-ra emelte az alapkamatot, ugyanakkor a délutáni háttérbeszélgetésen kifejezetten erős hangot ütött meg Virág Barnabás alelnök. A kurzust leginkább ismét az egekbe szökkenő gázárak okozta bizonytalanságok mozgatják. Ma reggel a forint 401-nél kezdte a napot az euró ellenében.

Kedden sokáig a nyitó, 1,022-es szint közelében oldalazott az EURUSD kurzusa, majd a délelőtti óráktól kezdődően rákapcsolt a dollár és egészen 1,014-ig jutott a jegyzés. Az uniós országok elfogadták a gázfogyasztás mérsékléséről szóló tervezetet, aminek lehetnek növekedést fékező kihatásai. A Fed-től továbbra is 75 bázispontos emelést vár a piac. Ma este közlik a döntést és annak hátterét.

A WTI 95,5, a Brent 104,6 dollár volt a szeptemberi lejáratra, míg az Ural azonnali leszállítású ára 79,4 dollár volt. A nyersolaj árak stabilak maradtak a mai FED döntés előtt, miközben az API jelentése szerint 4,04 millió hordóval csökkent az USA nyersolaj készlete a múlt héten, ami segítette az árak stabilizálódását. A WTI és a Brent közti árkülönbség rekordméretűre, 9,5 dollár/hordóra nőtt. Ennek az oka, hogy a Brent iránti kereslet nő az orosz olaj elleni embargóval, míg az USA-ban gyengül a benzinkereslet, ami visszavetette a WTI iránti igényt. Emellett az USA-ban a stratégiai készletek egy részének piacra dobása is hűti a hangulatot és csökkenti az árakat.

Az arany 1.719 dollár volt ma reggel. A FED mai döntése, ami várhatóan 75 bázispontos kamatemelés lesz, fogja meghatározni a hangulatot. A piac arra is figyel, hogy a jegybank ad-e bármilyen indikációt, hogy a szeptemberi ülésen mekkora kamatemelés lesz. A várakozás, hogy ezen a találkozón is 75 bázisponttal emel a jegybank, ennél kisebb szigorítást kedvezően fogadna az arany piaca. A befektetők egy része a gyenge részvénypiac elleni fedezeti eszközként is veszi a nemesfémet, az elemzők szerint az 1.700 dolláros szint erős támaszt nyújt.