A négy nagy cég, a MOL, az OTP, a Richter és a Magyar Telekom is jelezte már, hogy mekkora osztalékot kíván kifizetni. A magyar tőzsdei vállalatok többsége májusban fizeti ki a tavalyi üzleti év után járó osztalékot. Sőt, az OTP több év után is fizet majd a részvényeseknek, de azért visszafogott lesz a kifizetés a tavalyi üzleti év után. Nagy András, az Erste részvényelemzője beszélt arról is, hogy az európai cégek milyen osztalékhozamokkal rukkoltak elő.
429 forint részvényenként, ez az OTP ajánlata, 3 százalék fölötti osztalékhozam. „Idén végre fizethetnek a 2019-es és 2020-as év után osztalékot a koronavírus-járvány után. Az OTP visszamenőleg fizet ezekre az évekre. 2021-re viszont csak jelképes osztalékot adnak. Az orosz-ukrán háború ugyanis mindkét ország pénzpiacán érinti az OTP-t, vélhetően ezért óvatosak” – világította meg a furcsa osztalékfizetési politika hátterét Nagy András, az Erste Befektetési Zrt. részvényelemzője.
Beszélt arról is, hogy a MOL viszont részvényenként 300 forintos osztalékajánlattal rukkolt elő a közgyűlésére. Több mint 10 százalékos osztalékhozamot fizetnek. „100 forint a rendes osztalék 2021 után a további 200 forint pedig egy rendkívüli kifizetés a részvényesek felé. Azért ez a megkülönböztetés, hogy a részvényesek ne számítsanak erre automatikusan, minden évben” – említett meg egy másik blue chipet Nagy András. Az Erste elemzője megemlítette azt is, hogy a Richternél 225 forintos osztalék az ajánlat részvényenként, ami 3,1 százalékos osztalékhozamnak felel meg. A Richterre nem vonatkoznak az Oroszország elleni szankciók, de az ukrán piac szinte teljesen kiesett számára. Oroszországba zavartalanok a szállítások. Itt a rubel gyengülése lehet a nagy kockázat a következő időszakra.
Főként a német cégek osztalékfizetései is eléggé bőkezűnek számítanak. Kevés volt az a cég, amelynél befolyásolta a háború a részvényesi juttatásokat. „Ez alól kivételt jelent a német Raiffeisen Bank. A háború miatt visszavonta osztalékajánlatát, mert ennek a pénzintézetnek a bevétele 40 százalékból az orosz piacról származik, ehhez jön a fehérorosz és az ukrán piac kiesése” – hangsúlyozta Nagy András. Az autógyártók egyébként még a nagy osztalékfizetők a 2021-es üzleti év után.
A beszélgetésben szóba került még, hogy:
- Mi várható az Európai Központi Bank ülésén monetáris szigorítás terén
- Az 5,9 százalékos februári infláció hogyan alakítja át az üzleti terveket
- Az emelkedő inflációs és lassuló növekedési környezet mely szektornak kedvezhet
- Hogyan oldja meg Európa az orosz földgázról és kőolajról való leválást, mely cégek lehetnek ennek a nyertesei
Nagy Andrást, az Erste Befektetési Zrt. részvényelemzőjét Nagy Károly kérdezte a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában.
Az erstemarket.hu a Reggeli Monitor, a Trend FM reggeli hírműsorának kiemelt szakmai támogatója.
Szakértőink rendszeresen tájékoztatják a hallgatókat a legfontosabb gazdasági és piaci eseményekről és információkról, a folyamatok hátteréről, hogy megalapozottabb befektetési döntéseket hozhassanak.
Ez a podcast a műsor vágott, szerkesztett változata.
A podcastban foglaltak kizárólag az előadó személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
