Bár az ukrán-orosz konfliktus már eddig is jelentős csökkenést hozott a piacokra, de a ma reggel kitört háború még további komoly esést generált. Ez alapvetően azon korábbi általános vélekedésnek köszönhető, hogy „nem lesz háború”. Így a vételi pozícióval rendelkezőket ismételten negatívan érintette a bekövetkező esemény.
Mire számíthatunk az orosz támadás után? Mi lehet Putyin célja? Nagy valószínűséggel gyors háborút szeretne (amire jó esély is van), és minél hamarabb „bábkormányt” állítana fel, ami garancia lenne a jövőben arra, hogy Ukrajna ne lépjen be a NATO-ba. Ebben bizonytalanságot hozhat egy esetleges ukrán gerilla háború, amit a hatalmas felhalmozott, elsősorban kézifegyverekből álló készlet lehetővé tesz. Azt valószínűsíthetjük, hogy a jelenlegi szituáció nem fog rövidtávon megoldódni, viszont a NATO nagy valószínűséggel nem fog katonailag beavatkozni. Az oroszok nem fognak egyéb államokat, például a Baltikumot megtámadni.
A legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy az oroszok vagy komfortosan, vagy kevésbé komfortosan berendezkednek Ukrajnában, s a nyugati hatalmak az eddigieken felül további szankciókat vetnek ki Oroszországra. Ezt jelenleg még nem tudni pontosan, ami további kockázatot jelent, de napokon belül ki fog derülni. A piaci konszenzus szerint a földgáz- és kőolaj kereskedelmet ezek a szankciók nem érintenék közvetlenül. Ugyanakkor a folyamatos feszültség miatt mind a kőolaj, mind a földgáz esetében magas árakra számíthatunk. Az előbbi tekintetében segíthet az iráni alku, amit akár napokon belül aláírhatnak, s így néhány millió hordó olaj a piacra kerülhet, ami nem tudná ugyan helyettesíteni az olajexportot, de valamelyest csökkentheti a feszültségeket. A földgáz tekintetében a cseppfolyós földgáz importján keresztül Európa el tudja látni magát a következő télig. Ugyanakkor a jövő telet nem lehet orosz gáz nélkül megoldani, ebben az EKB (Európai Központi Bank) és az IIF (Institute of International Finance) tanulmánya is egyetért. Tartalékot képeznek a jelenleg rendelkezésre állási pénzt kapó szenes erőművek, amelyek végszükség esetén átvehetik az elektromos áram termelés egy részét a gáztüzelésű erőművektől, így csökkentve az esetleg kialakuló további feszültséget a földgázpiacon. Mindenesetre a magas energiahordozó árak növelik az inflációt és csökkentik a GDP növekedési kilátásokat. Ez pedig a stagfláció felé való mozgás, ami az egyik legveszélyesebb gazdasági állapot, legalábbis a kezelhetőségét tekintve.
Ha egyes konkrét kitettségeket vizsgálunk, akkor — a teljesség igénye nélkül — az alábbi megállapításokat tehetjük:
Az OTP tőke kitettsége Oroszország és Ukrajna felé rendre 224 és 147 milliárd forint, ami 1325 forint részvényenként. Ha profit oldalról vizsgáljuk a dolgot, akkor a tavalyi év első kilenc hónapjában a nettó eredmény rendre 6,5 és 7,7 százaléka jött a két országból, miközben a részvényárfolyam eddig több mint 30 százalékkal csökkent.
A Raiffeisen orosz, ukrán és belarusz tőke kitettsége 2,4, 0,3 és 0,4 milliárd euró, ami együttesen a teljes tőke mintegy 25 százaléka. Ugyanakkor a profit 31 százaléka jön Oroszországból, 9 százaléka Ukrajnából és 3 százaléka Fehéroroszországból. A háborús feszültség hatására a részvény eddig 40 százalékot esett.
A MOL-nak mára csak egy kitermelési területe maradt Oroszországban. A Baitex-ben 51 százalékos részesedése van, s a cég teljes szénhidrogén kihozatalának mintegy 4 százalékát jelenti, miközben a profithoz körülbelül 1 százalékkal járulhat hozzá. A kőolaj szállítás esetleges leállását 99 napig tudja fedezni a stratégiai készletekből az ország, és az adriai JANAF kőolajvezetéken (amelyben közvetve a MOL is tulajdonos) Rijekából évi mintegy 10 millió tonna kőolajat tud a régiónkba szállítani. Ez a mennyiség Magyarországnak elég lenne ugyan, de nagy valószínűséggel más országokkal kellene osztozkodnunk rajta. Másrészt a szállítási és a feldolgozási költségek is magasabbak lehetnek, de ahogy az imént már írtuk, ennek a kockázata viszonylag pici. Így a MOL részvények mintegy 15 százalékos zuhanása meghaladni látszik a potenciális kockázatokat. A magas olajárak mellett a május közepéig érvényben lévő üzemanyagár befagyasztás egyre nagyobb veszteséget okoz itthon a kiskereskedelmi tevékenységen.
A Richter valószínűleg nem érintett közvetlenül, a kereskedelmét csak kismértékben érinti a konfliktus, legalábbis ami a potenciális szankciókat illeti. Ugyanakkor a rubel árfolyam csökkenés negatívan, míg a dollár árfolyam erősödés pozitívan érinti. Ezeknek az együttes hatása nyilván a keresztárfolyamok mozgásának függvénye, de az amerikai értékesítés árbevétele mintegy 40 százalékkal nagyobb volt, mint az Oroszországba irányuló, euróban számítva, a tavalyi év első kilenc hónapjában. Ugyanakkor a rubel jelenleg mintegy 5 százalékkal van alacsonyabban, mint a tavalyi átlagárfolyam a forinthoz képest, miközben a dollár esetében ez 10 százalékos emelkedés. Azaz ezen a fronton a Richter nyerésre áll. Ugyanakkor az ukrán értékesítés, ami a teljes árbevétel 2,2 százalékát adja, jelentősen csökkenhet.
Számos cég jelentett be eddig teljes vagy részleges üzleti leállást Ukrajnában. Az ArcelorMittal például beszüntette a kitermelést a bányákban és, és a technikai minimumra csökkentette a termelését Ukrajnában. Mindeközben az orosz határtól 500 km-re levő Ferrexpo folytatja a kitermelést és a működést.
A nagy félvezetőgyártók egyelőre nem látnak komolyabb fennakadásokat az ellátási láncban, amiben a felhalmozott készletek és a diverzifikált beszerzési források is segítenek. Ugyanakkor 90 százalékos piaci részesedésével Ukrajna a félvezetőgyártáshoz és a chipgyártáshoz nélkülözhetetlen lézerekhez szükséges megfelelő minőségű neon legnagyobb exportőre.
A Coca-Cola a mai nappal bezárta ukrajnai palackozó üzemét.
Szinte végeláthatatlanul lehetne folytatni a sort. Az elkövetkező napokban lehet majd csak felmérni a tényleges kárt és a tényleges lehetőségeket. Nyilván lesznek olyan vállalatok, amelyeknek a részvénye túlreagálta az eseményeket, s lesznek olyanok, amelyek alulreagálták azt. Néhány nap múlva ennél pontosabban láthatunk majd.
