Az elmúlt egy hónapban drasztikus áremelkedés volt az európai gázpiacon. Ez a szárnyalás számos ok miatt következett be, a meleg nyári idő miatti extra kereslet mellett ki kell emelni, hogy strukturálisan is nő a gázigény, miközben a marginális szállítók csökkentették a szállításokat. A legnagyobb nyertese a fejleményeknek az orosz Gazprom lehet.
Az alábbi ábra jól mutatja, hogy miként alakultak a holland TTF gáztőzsde 1-napos árai. Jól látható, hogy a július végén még 22 EUR/MWh lévő árak a hónap végére 26 EUR/MWh fölé emelkedtek szinten zsinórszerűen.
TTF 1-napos árak alakulása (EUR/MWh) az elmúlt 6 hónapban
Forrás: Bloomberg
Az áremelkedés több ok miatt is bekövetkezett:
- Alacsonyabb Gazprom import Európa felé. Az alábbi ábra jól szemlélteti, hogy a mező – és vezeték karbantartások és az erősebb hazai igények miatt a Gazprom kevesebb gázt küldött Európába, mint korábban. Ez várhatóan javulni fog szeptembertől kezdve.
Az orosz export Európa felé (milliárd köbméter/nap)
Forrás: Energy Aspects
- Távol-keleti LNG árak robbantak. A távol-keleti LNG árak felrobbantak, ezért egyre kevesebb LNG áramlik Európa felé. A távol-keleti hőhullám és az erős kínai kereslet miatt a japán importárak 10 USD/MMBTu fölé emelkedtek, ezért az európai kereskedők is számos hajót Ázsia felé irányítottak.
- A rendkívüli meleg miatt fennakadások az európai áramtermelésben. A rendkívüli európai meleg, az alacsony csapadékmennyiség és az alacsony szélmozgás fennakadásokat okozott az európai áramtermelésben is, aminek hatására a gáz szerepe nőtt, a kereslet legalább 10-15 milliárd köbméterrel ugrott meg. Európában az alacsony csapadék miatt a skandináv vízenergia termelés visszaesett, a Rajna alacsony vízszintje pedig a szénszállítást korlátozta. Emellett alacsony volt a szélenergia termelés is, a tavalyi harmadát érte csak el, valamint hűtési problémák miatt a nukleáris energiatermelést is csökkenteni kellett. Ezek a hatások mind az európai gázfogyasztás növelték.
- Alacsony betárolási szintek Európában. A tavalyi hideg tél miatt alacsony szinten voltak a tárolói kapacitások Európában, emiatt most igyekszik mindenki magasabb betárolási szintet elérni, mint tavaly. Az alábbi ábra mutatja az augusztus közepén lévő állapotot. Érdekességképp elmondható, hogy tavaly július végén 56.7% volt az európai betárolási arány, ami augusztus végére 72.1%-ra nőtt. Most augusztus közepén ez 63.9% volt, tehát arányosan a tavalyi érték körül van Európa.
Európai gázbetárolási adatok augusztus 18-án
Forrás: Naftogaz Ukrainy
Európában a marginális árakat egyébként elsősorban két forrás határozza meg, ezekből is az alacsonyabb áru játszik szerepet. Ez a két tényező az LNG import költség, illetve a Gazprom take or pay (vidd és fizess) szerződéseiben rögzített mennyiségek feletti volumen költsége. Mivel mind az LNG határára, mind a Gazprom minimális volumenei feletti árai emelkedtek, ezek együttesen is az árak emelkedését okozták. Valószínűleg az utóbbi lehetett inkább a magasabb. Ehhez járult még az időjárás miatt megnövekedett kereslet. És persze még egy tényező, hogy Európában strukturálisan is nő a gázigény: 2014 óta folyamatos emelkedést látunk a szén és nukleáris energia visszaszorulása és a megújuló energia háttértároló (backup) kapacitásigényei miatt.
EU gázellátás alakulása (milliárd köbméter)
Forrás: Timera Energy
Ezeknek a változásoknak nagy nyertese lehet az orosz Gazprom (OGZD LI), mely az egyik legnagyobb európai szállító. Marginális többletkapacitása is neki van elsősorban a cseppfolyósított földgáz mellett. A következő években ezért jó eséllyel továbbra is fennmarad a kép, mely szerint a Gazprom marginális árai és a távol-keleti LNG árak lesznek meghatározóak az európai földgáz árakra.
