Irán es Törökország: két gyenge láncszem

A globális olajpiac egyik kevésbé figyelmet keltő témája két közel-keleti, fejlődő piaci ország kálváriája. Irán vagy Törökország gazdasági összeomlása az egyik legnagyobb durranás lehet a világban a következő 12 hónapban és messze túlmutató hatásai lehetnek.

Törökországban egyelőre jól hasít a gazdaság, hiszen az elmúlt két negyedévben év/év alapon 7% feletti volt a GDP növekedés. A turizmus is komoly lökést kapott az idén, hiszen 40% feletti növekedést regisztrált az ország a gyenge tavalyi évhez képest. A felszín alatt azonban komoly gondok vannak: a vállalati szféra adóssága a GDP 70%-át teszi ki és jórészt amerikai dollárban denominált. Ez az adósság egyre nagyobb terhet jelent a vállalatoknak, mivel időközben a török líra mélyrepülésbe váltott az alacsony líra kamatok és a folyó fizetési mérleg hiánya miatt. Az erdogani politika ráadásul óvatossá tette a szereplőket, aminek hatására a belföldi és külföldi befektetők csak kiemelkedő hozam mellett hajlandóak beruházni és finanszírozni a hiányt. A politika elszálló inflációhoz, alacsony beruházási aktivitáshoz és végeredményben gazdasági lassuláshoz vezethet. A kérdés, hogy az ország lakossága, aki többségében támogatta Erdogant, miképp reagál ezekre a negatív változásokra. Az elnöknek sikerült annyira bebetonozni a hatalmát, hogy az elmozdítás szinte lehetetlennek tűnik békés, demokratikus eszközökkel, a rendszer felborulása viszont jelentős instabilitást hozhat a régióra, sőt a migránsválságon keresztül egész Európára.

Törökország vállalati adóssága (belső és külső, a GDP százalékában)
Forrás: Financial Times

A TRY/USD árfolyam alakulása az elmúlt másfél évben
Forrás: Bloomberg

Törökország fontos szereppel bír az olajpiacon is. Egyrészt önmaga is napi 1 millió hordó kőolajat fogyaszt, ami jelentős mennyiség. Másrészt fontos szerepe van az országnak a közel-keleti erőviszonyok fenntartásában. Végezetül arról sem szabad elfelejtkezni, hogy fontos kőolajipari útvonalak szelik ketté az országot: iraki Kurdisztán olaja vagy Oroszország mediterrán piacainak elérése szinte kizárólag török területek való áthaladás során jut el a külső piacokra.

A másik gyenge láncszem Irán, melynek problémái sem ma kezdődtek. Az iráni gazdaság 2015-ben lendületet kapott, miután sikerült megegyezni a nemzetközi közösséggel a nukleáris program felfüggesztéséről. Azonban az állami irányítású gazdaság 2017-re újabb komoly problémákba ütközött: a nemzetgazdasági aktivitás lassult, a munkanélküliség 11%-ra ugrott, miközben a helyi deviza, a riál zuhanórepülésbe kezdett a dollárral szemben. Ráadásul az USA felmondta egyoldalúan 2015-ös nukleáris megállapodást és szankciók bevezetését kezdte a perzsa állam ellen. Ezek közül az olajexportra vonatkozó szankciók a legerősebb hatásúak: ezek idén novembertől lépnek életbe.

Az iráni riál árfolyamalakulása az USA dollárral szemben a hivatalos és a feketepiacon
Forrás: financialsense.com

Az iráni vallási vezetés pontosan tudja, hogy az USA mindenképpen a rezsim váltását szeretné elérni, ezért bármilyen eszközhöz folyamodhat a túlélés érdekében. Az USA ráadásul egységes: még a demokraták nagy része is erősebb fellépést sürget Irán ellen összhangban a teljes republikánus képviselői körrel.

Irán szerepe mindenképpen lényeges a világ olajpiacán. Az ország közel napi 4 millió hordó nyersolajat termel, amiből 2,5-2,6 millió hordót exportál, főleg India, Kína, Törökország és az EU felé. A 2012 és 2015 közti nemzetközi szankciók 3 millió hordóra szorították le a napi olajtermelést. A mostani szankciók hatásairól megoszlanak a vélemények: a Trump kormányzat egyrészt szeretné egyértelműen megdönteni a vallási rezsimet Iránban, viszont arra is figyelniük kell, hogy a kőolaj ára ne emelkedjen túlságosan magasra a szankciók és Irán politikája miatt. Ezért várhatóan az Egyesült Államok ideiglenes több iráni kőolajat vásárló országnak is mentességet is fog adni a szankciók és az elszámolhatóság alól.

Egy sarokba szorított iráni rezsim több meglepetéssel is szolgálhat. Egyrészt még több kőolajat adhatnak el Kínának, aki várhatóan kivonja magát a perzsa ország ellen szankciók alól, ha csak nem állapodnak meg külön az USA-val mondjuk a kereskedelmi háború során. Másrészt fenyegetőzhetnek a hormoszi szoros lezárásával, amin az Arab Öbölben termelt exportolaj többsége áthalad, és aminek a lezárása drasztikus kőolajár emelkedést okozhat a világban. Valószínű, hogy ha ezt a lépést megteszi Irán, akkor a katonai csapás is a reális opciók közé emelkedik az USA részéről a rezsim ellen. Végezetül pedig felgyorsulhat az ország nukleáris fegyver programja, ami szintén a világ többsége által nem kívánt pozícióba emelheti az országot.

Az iráni kőolajtermelés alakulása 2008-tól
Forrás: financialsense.com

Hasonló tartalmak

08:56 | jún. 16.Research Blog

Mibe fektessünk: a legkisebb rossz kiválasztása

Az elmúlt napokban sokat töprengtem azon, hogy mi lehet a következő pár év slágerterméke a befektetési piacon. Valószínűleg szelektált módon elsősorban reáleszközt (ingatlant, aranyat, földet és minőségi cégeket/részvényeket) lehet érdemes venni, de az időzítés szerepe fontosabb, mint valaha.

16:32 | jún. 4.Research Blog

Mitől gyengültek ekkorát a finomítói árrések Európában májusban?

A rendkívül erős április után a válság májusban utolérte a finomítói szektort is Európában. A MOL áprilisi 9,1 dollár/hordó marzsa májusra 0,4 dollár/hordó szintre esett. A csökkenés főleg a magasabb olajáraknak és az eddig sztártermék, a dízel túlkínálatának köszönhető. Sajnos a rövidtávú kilátások sem kedvezőek, de az év második felében lehet némi enyhülés.

10:13 | máj. 18.Research Blog

Finomítói marzsok: most jött el a várt összeesés?

Az olajfinomítói szektort egyelőre nem sújtotta annyira a járvány okozta válság, mint a termelőket. Ha rápillantunk a finn Neste cég által számított marzsra, akkor látszik, hogy az elmúlt két hét során változott a helyzet:

16:31 | máj. 14.Research Blog

Megszűnt a félelem, hogy elfogynak a kőolajtárolói kapacitások

A globális kőolajpiacon az elmúlt két hétben látványosan csökkent az aggodalom, hogy elfogynak az olajtárolói kapacitások. Még április végén mindenki arról beszélt, hogy néhány héten belül a termelők kénytelenek lesznek erőszakosan lefojtani a termelésüket, mivel nem lesz hol tárolni a kibányászott fekete aranyat. Mára drasztikusan megváltozott a helyzet. Ennek az oka a kereslet látványos...

Gazdasági naptár

teljes naptár
Hétfőjúl. 6.
Hétfőjúl. 6.
08:00
Ipari rendelésállomány (év/év) (GE)
Időszak: máj., előző: -36.6%, várt: -26%
09:00
Kiskereskedelmi forgalom (év/év) (HU)
Időszak: máj., előző: -10.2%, várt: -4%
10:00
Értékesített autók száma (UK)
Időszak: jún., előző: -88.98%
11:00
Kiskereskedelmi forgalom (év/év) (EMU)
Időszak: máj., előző: -19.6%
15:45
Beszerzési menedzser index (US)
Időszak: jún., előző: 46.8
15:45
Szolgáltatóipari beszerzési menedzser index (US)
Időszak: jún., előző: 46.7, várt: 47
16:00
ISM szolgáltatóipari index (US)
Időszak: jún., előző: 45.4, várt: 50
Keddjúl. 7.
08:00
Ipari termelés (év/év) (GE)
Időszak: máj., előző: -25.3%, várt: -21.2%
09:00
Ipari termelés (év/év, igazított) (HU)
Időszak: máj., előző: -36.64%, várt: -23.8%
Szerdajúl. 8.
09:00
Fogyasztói árindex (év/év) (HU)
Időszak: jún., előző: 2.2%, várt: 3%
13:00
Jelzáloghitel igénylések (US)
Időszak: júl., előző: -1.8%
Csütörtökjúl. 9.
01:50
Magánszektor gépipari rendelésállománya (év/év) (JP)
Időszak: máj., előző: -17.7%, várt: -17%
03:30
Fogyasztói árindex (év/év) (CHN)
Időszak: jún., előző: 2.4%, várt: 2.5%
08:00
Külkereskedelmi mérleg (milliárd euró) (GE)
Időszak: máj., előző: 3.6
08:00
Külkereskedelmi egyenleg (GE)
Időszak: máj., előző: -24%
08:00
Gépipari rendelésállomány (év/év) (JP)
Időszak: jún., előző: -52.8%
08:00
Folyó fizetési mérleg (milliárd euró) (GE)
Időszak: máj., előző: 7.7
09:00
Külkereskedelmi mérleg (millió euró) - előzetes (HU)
Időszak: máj., előző: -561.24
14:30
Friss munkanélküli-segély kérelmek (ezer fő/hét) (US)
Időszak: júl., előző: 1427
14:30
Tartós munkanélküli-segély kérelmek (ezer fő/hét) (US)
Időszak: jún., előző: 19290
15:45
Bloomberg fogyasztói elégedettség (US)
Időszak: júl., előző: 43.3
ism.
Delta Airlines (US)
Időszak: 2020 Q2, előző: 2,35, várt: -4,36
MegnevezésUtolsó árVált.Vált.%Napi min.Napi max.ForgalomDeviza 
BUX35 931.52-291.06-0.8035 760.6236 492.207 078.99M
DAX12 508.06-100.40-0.8012 476.1312 649.981 619.92M
ATX2 271.08-17.25-0.752 257.142 296.2237.82M
MegnevezésUtolsó árVált.Vált.%Napi min.Napi max. 
EURHUF353.33+1.89+0.53351.10353.37
CHFHUF332.61+1.80+0.54330.13332.64
USDHUF314.19+1.52+0.48312.25314.45
EURUSD1.1249+0.0010+0.091.12201.1254
EURCHF1.0624-0.0001-0.011.06211.0638
EURGBP0.9015+0.0002+0.020.90010.9028
MegnevezésUtolsó árVált.Vált.%Napi min.Napi max.ForgalomDeviza 
CIGPANNONIA182.0+7.0+4.00170.0182.038.33M
BIF304+4+1.333043040.58M
MTELEKOM385.0+4.5+1.18380.5386.0158.01M
AUTOWALLIS80.0-1.9-2.3279.882.92.87M
RICHTER6 795-100-1.456 7756 935784.65M
OTP10 760-140-1.2810 67010 9804 925.28M
MegnevezésUtolsó árVált.Vált.%Napi min.Napi max.ForgalomDeviza 
EBRCHTL132 626+305+13.612 6262 62618e
EBSPTS51587+59+11.1751360030.82M
EBOTPTS443 446+305+9.713 4363 4460.41M
EBOTPTL55905-178-16.448431 14343.24M
EBOTPTL541 414-200-12.391 3441 60419.66M
EBOTPTL531 926-210-9.831 8862 1363.7M

Saját watchlist létrehozásához be kell jelentkeznie.
Ha nincs még fiókja, regisztráljon most.