Miután az OTP-nek sikerült operációját visszaterelnie a rendes kerékvágásba, folyamatosan terítéken vannak az akvizíciós várakozások, főleg, hogy az OTP tőkemegfelelése kiemelkedően magas, 13,7% volt a harmadik negyedév végén. Ehhez képest csak...
Miután az OTP-nek sikerült operációját visszaterelnie a rendes kerékvágásba, folyamatosan terítéken vannak az akvizíciós várakozások, főleg, hogy az OTP tőkemegfelelése kiemelkedően magas, 13,7% volt a harmadik negyedév végén.
Ehhez képest csak néhány relatíve kisebb tranzakciót láthattunk az elmúlt időszakban, például Romániában, vagy legutóbb Szerbiában (Vojvodjanska banka), de ezek csoportszinten nem okoztak igazán jelentős növekedést.
Nagy ígéretekkel vágott neki az OTP az idei évnek. Csányi Sándor még tavaly októberben nyilatkozta azt a Bloombergnek, hogy a következő két évben legalább 5 bankot szeretnének megvásárolni és azzal számol, hogy a külföldről származó bevételek aránya a jelenlegi 45%-ról 70%-ra emelkedik.
Mit lehet sejteni?
Az OTP jellemzően könyvszerinti érték alatt, vagy legalábbis ahhoz közel szeret bankokat vásárolni. Így főleg olyan szereplők jöhetnek szóba, melyek valamilyen szempontból eladási kényszer alatt vannak.
- Például gyenge likvidítási/tőkehelyzetben lévő anyabank, ilyen volt nemrégiben a görög National Bank of Greece szerb és román leányvállalatának a megvásárlása.
- Vagy az anyabank stratégiája miatt megválik kevésbé fajsúlyos, nem core piachoz tartozó bankjaitól. Ilyen volt például a horvát Splitska Banka megvásárlása a Societe Generale-tól.
A jelenlegi környezetben inkább a második eset tűnik valószínűbbnek, vagyis, hogy stratégiai átalakítás miatt eladó sorba kerülő bankokra pályázhat az OTP.
Az OTP valószínűleg a régióban terjeszkedne, de Magyarország a később részletezett okok miatt nem tűnik reálisnak, Lengyelországban pedig meglehetősen magasan értékeltek a bankok, ráadásul a pénzügyi felügyelet sem piacbarátságáról ismert, így ez sem tűnik reálisnak.
Árulkodó lehet Wolf László, az OTP vezérigazgató-helyettesének nyilatkozata, aki idén januárban az EuroMoney konferencián beszélt az albán és a moldáv bankpiac kedvező kilátásairól.
Mivel két éven belül legalább 5 bank megvásárlása kimondottan ambiciózus célnak tűnik, ezért valószínűnek tartjuk, hogy ezek egy része nem független tranzakció lesz, hanem egy tranzakció keretében egyszerre több leánybankot is megvehetnek. Ez pedig azt sugallja, hogy valamelyik nagy, nemzetközi bankcsoporttól vásárolhatnak egyszerre több bankot is.
Intesa Sanpaolo leánybankok, mint lehetséges célpontok
A régiós bankpiaci körkép áttekintése után arra jutottunk, hogy az egyik lehetséges célpont az Intesa Sanpaolo néhány régiós leánybankja lehet.
Az Intesa Sanpaolo csoport nemrég tette közzé 2018 és 2021 közti stratégiáját, melyben a jövedelmezőség növelése és a nem teljesítő hitelek kezelése kapta a központi célt. A stratégia szerint „újrafókuszálják” az albán, a moldáv, a román és az ukrán leánybankot is. A mi értelmezésünk szerint ebbe beletartozhat a leánybankok értékesítése is. A román és az ukrán terjeszkedés abszolút beleillik az OTP portfoliójába, de az albán és a moldáv sem lóg ki belőle, ráadásul pont ezekről a piacokról nyilatkoztak nemrég optimistán.
Így egy megállapodás keretében egyszerre 4 bankot is vásárolhatna az OTP, ezzel közel kerülve a legalább 5 bank megvásárlását célzó tervhez.
A moldáv leánybankról kevés információ lelhető fel, de a másik három leánybank főbb mutatóit a lenti táblázatban foglaltuk össze. A 2016-os adózott eredményük és az Intesa Sanpaolo 7-es P/E hányadosa alapján ez egy közel 200 millió eurós tranzakció lehetne.
A tőkeköltség és a tőkearányos jövedelmezőség alapján készített egyszerűsített becslésünk szerint a leánybankokat meg lehetne venni könyvszerinti érték alapján. Ez a fajta megközelítés szintén 200 millió euró körüli tranzakciót sugall.
Forrás: Bloomberg, egyedi beszámolók, Erste
Reális lehet a hazai terjeszkedés?
Valószínűleg nem, bár eladó bank éppenséggel lenne, két nagybankot is kötelező jelleggel értékesíteni kell a következő két éven belül.
A Budapest Bankot ugyanis az államnak el kell adnia, mivel 2015-ben, amikor a magyar állam megvásárolta a hitelintézetet az amerikai General Electrictől, azt vállalta, hogy három éven belül túlad rajta. A Budapest Bankot 200 milliárd forintért vásárolta meg az állam 2015-ben.
Szintén nemzetközi vállalás miatt tőzsdére kell mennie az MKB Banknak. A Portfolio.hu-nak adott nyilatkozat alapján 2018 második fele és 2019 között történhet meg a tőzsdei bevezetés. Az Európai Bizottság felé tett vállalás értelmében két nyereséges év után, de legkésőbb 2019 végéig tőzsdére kell vinni az MKB Bankot.
Azonban valószínűleg egyik esetben sem az OTP lesz a vevő. Már csak versenyjogi aggályok miatt sem, nem valószínű, hogy a GVH jóváhagyná egy nagybank megvásárlását az OTP, mint piacvezető számára. Esetleg kisebb portfoliók érdekesek lehetnének, viszont úgy tudni, hogy a bankokat egyben kívánják eladni. Ráadásul a Budapest Banknál az árazás is gondot jelenthet, hiszen saját tőkéje 130 milliárd forint körül van, míg 2016-ban 10% körüli ROE-t ért el a bank. Az OTP jellemzően nem szeret könyvszerinti érték fölött vásárolni, az államnak pedig kellemetlen lehet vételár alatt értékesíteni a bankot. A 10%-os ROE első közelítésben szintén könyvszerinti értéket indokolhatna. A politikai érintettség miatt a Budapest Bank esetében csak a választásokat követően várható bármiféle döntés.
Elvileg még felmerülhet kisebb bankok, például a Sberbank akvizíciója is. Itt viszont a mérethatékonyság nem érvényesül, ugyanúgy fellépnek akvirálással, összeolvadással kapcsolatos költségek, viszont a portfolió csak kismértékben nőhetne, így ezek felvásárlása nem tűnik racionálisnak.
A hazai terjeszkedés ráadásul szembemenne Csányi Sándor azon céljával is, hogy a külföldről érkező bevételek aránya 70%-ra emelkedjen.
