Nagy örömmel élem meg, hogy az élelmiszergazdasági stratégia iránti igény, és főként a felé tett lépések egyre gyakoribbak. Én már évtizedes távlatban mormolom ezt a mantrát, és most végre oldódik a magányom. Amikor stratégiai jövőképről beszélünk, akkor alapvetően két jövőkép van előttünk. Az egyik az önellátás, a másik a fenntartható hozzáadott érték minél gyorsabb emelése. Ez utóbbi alatt leginkább a receptúrát rövidítését értem, nem kisebb ambícióval, mint a HUNBIO jövő. A potenciál érdekében szaladjunk ki a biopiacra egy gyors szemlére!
Az EU biopiacának fő trendjei
Az EU biofogyasztása gyorsabban nő, mint a bio termőterület bővülése, ezért az import várhatóan tovább emelkedik bizonyos termékkategóriákban. Ugyanakkor az EU agrárpolitikája a helyi és európai bioellátás növelését támogatja, ezért a hosszú távú cél az importfüggőség mérséklése.
- A tavalyi adatok még képlékenyek, de a 2024-esek szerint, a közösség bio élelmiszerpiaca 5 százalékkal, 49,5 milliárd euróra bővült tovább, a terület pedig egész pontosan 438447 hektár volt, ami egy százalékos éves bővülés. (Globálisan 100 millió hektár.) E piac méretét tekintve a másodikak vagyunk a világon az USA és Kína között. Az EU organikus piaca nagyon dinamikus, de a növekedési ütem országonként eltérő. A folyamatos pozitív fejlődése több tényező kombinációjának köszönhető: egyrészt, az organikus élelmiszerek és gazdálkodás innovatív jellege, másrészt, a növekvő politikai támogatás, harmadrészt, az európai állampolgárok növekvő igénye a magas színvonalú, fenntartható élelmiszertermelés iránt. Ez jól tükröződik az egy főre jutó biofogyasztás növekedésében, amely átlagosan elérte a 110 eurót. Általánosságban elmondható, hogy a fogyasztók évente többet költenek bioélelmiszerekre, bizonyos termékcsoportok pedig átlag feletti piaci részesedést érnek el. Például a friss zöldségek, mint a gyümölcsök és zöldségek, valamint a tojás azok közé tartoznak, amelyeket a fogyasztók leggyakrabban organikusnak választanak.
- Szóval, az európai bioélelmiszer-piac 2026-ban ismét növekedési pályán van, miután a 2022/2023-as inflációs időszak visszafogta a keresletet. A fogyasztók továbbra is hajlandók prémiumot fizetni az egészségesebb, fenntarthatóbb termékekért, különösen a magasabb jövedelmű háztartásokban. Néhány példa az átlagos felárakra:
- Ugyanakkor az infláció és gazdasági helyzet nyoma jól érzékelhető a saját márkás bio termékek növekvő keresletében. Ha ezen vonalon tovább haladunk, akkor érdemes megnézni, mi adja el a bio élelmiszereket. Ilyen például a vásárlói kör tudatossága, érzékenysége a fenntarthatóság iránt, a nyomonkövethetőség igazolásának igénye, a netes beszerzési és tájékozódási lehetőségek szélesedése, a kínálat szélesedése és a hagyományos élelmiszerek árának gyorsabb emelkedése.
- A friss termékek a bioforgalom közel kétharmadát adják. A legkeresettebb bio kategóriák:
1. Zöldség
2. Gyümölcs
3. Tojás
4. Tejtermékek
5. Bébiételek
- Az európai vásárlók háromnegyed részben a kiskereskedelemben szerzik be a bio termékeket. A szaküzletek aránya 10 százalék körüli, a többi közvetlen.
- Nem mellesleg, térségünk a régi tagállamokénál gyorsabb bővülést mutat, a fogyasztás színvonala még messze elmarad az övékétől.
- Az import aránya 12-14 százalék között van, stabilan. Ezen belül persze nagy eltérések vannak. Igen magas a banán, a trópusi gyümölcsök, a kávé, a kakaó, a tea, a rizs és egyes olajos magvak esetében. A legnagyobb bio beszállítók közé tartozik Ecuador (banán), valamint több latin-amerikai, afrikai és ázsiai ország.
- Az előttünk álló évek fő hajtóerői a bio piacon: maga a tanúsítás kezd háttérbe szorulni, helyére a magas minőség, az eredetet, a fenntarthatóságot, egészégügyi okokat, a természetességet és az életmódhoz illeszkedést tehetjük. A növényvédőszerekkel és ultrafeldolgozott élelmiszerekkel szembeni növekvő ellenállás kiemelt szemponttá vált.
Itthon megtorpanás
Legalábbis, ami a terület növekedését illeti. Nem tagadható, az elmúlt évek növekedése a támogatásokkal szorosan összefügg, de a cél szentesíti az eszközt. Ma úgy 9 százalékos terület-aránynál tartunk, ami messze van a 20230-ra az EU által kitűzött 25 százaléktól. Néhány buzdító arány: Ausztria 27 százalék, Olaszország 19 százalék, Csehország 17 százalék, Szlovákia 14 százalék. Mit kellene ennek érdekében tenni? Elsősorban támogatni, tanítani, szabályozni, szervezni, fogyasztást gerjeszteni. Itt van például az adminisztráció könnyítése, a közétkeztetés kényszerítése, vagy éppen az aratás utáni műveletek fejlesztése.
Nem mellesleg, a magyar biopiac jelenleg az EU egyik leggyorsabban növekvő piaca, bár mérete és az egy főre jutó fogyasztás még jelentősen elmarad Nyugat-Európától. A fő trend a kereslet gyorsuló növekedése, az online értékesítés térnyerése és a biotermékek relatív ár-hátrányának csökkenése. A növekedésben a modern értékesítési csatornáknak nagy szerep jut. Ilyenek például a házhoz szállítás vagy a netes piac. A piac ettől még kicsi. Az élelmiszerfogalom alig 1 százaléka. A fent említett 110 eurós átlag alig tizede.
Üzenetek:
- Hatalmas piaci potenciál
- Tiszta címke
- Biztonság
- Minimális feldolgozottság
- Tartós piacbővülés
- Jövedelmezőbb, mint a hagyományos (a magasabb értékesítési ár és a támogatások gyakran ellensúlyozzák a kisebb termést. Ugyanakkor ez erősen függ a terméktől, az országtól és az értékesítési csatornától)
- Végső soron: szinte az egyetlen hosszú távon fenntartható, előre vezető út.
Higgy magadban és indíts Erste Future befektetést!
Címlapkép: Canva
