A BUX 150 ezer pont körüli értéke vajon hogyan arányul az S&P 500 7000 pontos értékéhez? Mi alapján számolják ezeket a tőzsdei mutatókat? A Trend FM Reggeli Monitor adásában a hosszú hétvége előtt ezt is körbejárta M. Szűcs Péter műsorvezető Miró Józseffel, az Erste vezető elemzőjével, de az is szóba került, hogy meddig emelkedhetnek még a fejlett piaci kötvényhozamok, és hogy ez miért nem kedvező a tőzsdék számára.
„Tetszőleges értékekről indulnak alapításkor a tőzsdemutatók, és úgy változtatják a matematikai képletet, vagyis az egyes részvények arányait, hogy azok sem részvényaprózódáskor, sem pedig osztalékfizetés esetén ne változtassák meg a tőzsdemutató összetett értékét” – adott némi ízelítőt a haladó matematikából Miró József, az Erste vezető elemzője.
A részvénysúlyozás többféle lehet. A New York-i tőzsdemutatóknál például az S&P 500 a részvények kapitalizációja, vagyis tőkeértéküknek megfelelően súlyoz, de a Dow Jones híres arról, hogy ott minden részvény csak 1 darabbal szerepel. Ársúlyozásúnak kell tekinteni az ipari Dow Jones indexet. Ennek megfelelően, nagy is a különbség a két amerikai tőzsdemutató abszolút értéke között.
„Az, hogy egy tőzsdemutató 7 ezer ponton áll vagy éppen 150 ezren, igazából nincs jelentősége. Az a fontos, hogy éppen új csúcsra megy-e, és hogy, például a BUX esetében nagy kérdés, hogy fog tovább emelkedni, vagy pedig nem” – mondta el meglátásait Miró József.
A magyar tőzsde forgalmi adatai is nagyot emelkedtek, de ez sem annyira egyszerű, mint amennyire első ránézésre tűnik. A részvényárak emelkedése miatt ugyanis a forintértékű tőzsdei forgalomemelkedés sem mindig ad pontos képet, van, amikor az aznap kereskedett részvénymennyiség a jobb mérőszám.
„Vegyük az OTP-t vagy a Magyar Telekomot, mindkettő esetében nagyon nagy, 5-6-szoros volt a tőzsdei árfolyam-emelkedés. Ezért is fontos, hogy mekkora részvénymozgás volt. Régen 10 milliárd forint volt a napi forgalom, ma pedig egy átlagos nap is lehet 20-30 milliárd forintos kereskedési érték a megemelkedett részvényárak miatt. A Mol ára is duplázódott, de a Richter is nagyot emelkedett az elmúlt években” – részletezte a vezető elemző.
Sok tőzsdén van részvénydarabolás, hogy a kisbefektetők is tudjanak papírokat vásárolni, ha már „túl nagyot emelkedett” egy tőzsdei cég ára.
„Nagyjából 120-130 eurót kell adni az OTP-ért. Ez az a kategória, ahol érdemes egy papírt tizedelni. A pár eurós és dolláros részvényeket nem szeretik a befektetési alapkezelők, de a 20-30 dollár már jó ár. Nagy kérdés az is, hogy vajon jó árazású-e a BUX-index. (…) Mindegyik cégnél van tér egy további moderált profitnövekedésre. Pont ezért azt látjuk, hogy a jelenlegi célárak 163-164 ezer pont közötti érték jönne ki a BUX-nál. Ez egy 12 hónap távlatában megadott cél” – mondta el a befektetői piac rejtelmeit Miró József. Az Erste vezető elemzője az elvárt hozamot is megemlítette a főbb magyar részvényeknél, amely most 12 százalék. Szerinte már nem alulértékelt a magyar tőzsdeindex.
A kötvénypiacon most emelkednek a hosszú távú hozamok
„A 2008-as hitelválság után a jegybanki beavatkozások miatt nagyon nagy pénzbőség volt. Ez még mindig igaz, de azért a nagy költségvetési hiányok miatt már egyre több helyről szipkázzák el a pénzt. Magyarország is küzd például a jelentős államháztartási hiányával, de Európa számos országa is küzd ezzel. Az Egyesült Államokban is folyamatosan nő az államadósság, ami már a GDP 100 százaléka feletti, és 130 százalékra is emelkedhet. A probléma most az, hogy megjelentek a mesterséges intelligenciára alapuló cégek, és ezek óriási összegű beruházásokat igényelnek. Csak az Egyesült Államokban erre 7-800 milliárd dollárt költhetnek” – adott némi hátteret a szűkülő pénzügyi lehetőségekre Miró József.
Szerinte egyre nagyobb a kereslet a befektetők pénze iránt. Ez pedig növeli a termelékenységet. Donald Trump háborús és vámháborús tevékenysége sem tudja megállítani a digitális gazdaság fejlődését. Ezt jól jelzi, hogy több évtized után megjelent az infláció Japánban is.
Az amerikai cégek 50 százalékos profitbővülése és a németek 35 százalékos nyereségbővülése is mutatja, hogy milyen rendkívüli időszakot élünk. A befektetők viszont elkezdtek arra is koncentrálni, hogy ennek a növekedésnek a fenntartásához mekkora beruházási boomra van szükség, és azt számolják, hogy ez fenntartható-e.
Az interjúkban elhangzott még:
- Az elmúlt években nagyokat ugrottak a magyar tőzsdei profitok a blue chipeknél
- Most jólárazott a BUX-index
- Több évtizedes csúcsokon a kötvényhozamok
- Még Donald Trump gazdasági baklövései sem tudják elrontani az amerikai gazdaságot
- A részvénypiacok elől szívják el a pénzt a kötvénypiacok
- Idehaza viszont egyelőre csökken az infláció, és a hozamszintek is az új kormány tevékenysége miatt
Miró Józsefet, az Erste vezető elemzőjét M. Szűcs Péter kérdezte a Trend FM Reggeli Monitor című adásában.
Az erstemarket.hu a Reggeli Monitor, a Trend FM reggeli hírműsorának kiemelt szakmai támogatója.
Szakértőink rendszeresen tájékoztatják a hallgatókat a legfontosabb gazdasági és piaci eseményekről és információkról, a folyamatok hátteréről, hogy megalapozottabb befektetési döntéseket hozhassanak.
A podcastban foglaltak kizárólag az előadó személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
