Ahogy az várható volt, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal, 5,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Az inflációs folyamatok kedvező alakulása és az alacsony kockázati felárak miatt döntött a kamatvágás mellett. Varga Mihály jegybankelnök szerint az élelmiszer-árstop kivezetése nem okozna jelentős inflációs változást. Az Erste elemzői szerint azért ez nem annyira egyértelmű, főleg a jövő évi inflációs folyamatokat illetően, amelyeket erőteljesen befolyások újra az Irán elleni egyre komolyabb amerikai légitámadás-sorozat. A Wall Streeten jegyzett cégek nagyjából 10 százaléka jelentett idáig a második negyedévéről. A várakozásokat meghaladó beszámolókat tettek közé, ami viszont nem mindig járt a befektetők pozitív visszajelzéseivel.
Az év végéig egy-egy kamatemelést áraz a piac az európai és az amerikai jegybank esetében. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint az elmúlt hetekben az olajárak mozgása is érdemben befolyásolta a várakozásokat. A fejlett gazdaságok közül Japánban is módosulhat az irányadó ráta. Idehaza viszont az újabb, augusztusi 25 bázispontos kamatcsökkentést szinte mindenki biztosra veszi. Sőt, az Erste elemzői szerint ez szeptemberben is folytatódhat.
„A jelenlegi helyzetben, a Hormuzi-szorosban újraindult harci cselekmények miatt, emelkedtek a hazai költségvetési kockázatok is. Az energiaárak is emelkedtek, így elmondható, hogy júniushoz képest sokat változott a helyzet, és az inflációról ilyen szemüvegen keresztül bátor kijelentést tett a Magyar Nemzeti Bank. Úgy néz ki, hogy rövidtávon kitartanak a júniusban meghirdetett politika mellett, és a júliusi kamatvágást augusztusban egy újabb 25 bázispontos mérséklés követheti” – mondta el meglátásait Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője.
Bár a jegybankelnök szerint nem aggasztó a forint mostani gyengülése és az árrés-stopot is jelentős inflációs kockázat nélkül ki lehetne vezetni, erről már megoszlanak a piaci elemzői vélemények.
„Az élelmiszerekre vonatkozó árrés-stop a legjelentősebb. Ez lényegesen kedvezőbb lehetőségek mellett vezethető ki, mint amire esély lett volna 1 évvel vagy akár fél évvel ezelőtt. Az erős forint is támogatná ezt a folyamatot. Pozitívum, hogy a piaci szolgáltatásoknál, például a közműszolgáltatóktól az előző kormány által kért, úgynevezett önkéntes ármérséklés már nincs, ennyivel tisztul majd a kép júliustól. Várjuk a fejleményeket, mert nincs tervben az árrés-stopok kivezetése” – mondta el meglátásait Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője.
A jövő évi infláció az Erste szerint 3 százalékot meghaladó lesz. Erőteljesebb a várakozásuk, mint a Magyar Nemzeti Bank 2,3 százalékos inflációs várakozása 2027-re.
A következő hónapokban fölfelé mehetnek a kamatok, akár a FED-nél, akár az Európai Központi Banknál, ez pedig a forintgyengüléssel együtt jelenthet növekvő inflációs kockázatot.
„Az erős forint és az emelkedő reálbérek a munkáltatókra olyan nyomást helyeznek, ami a szolgáltatási árak erőteljes emelkedésével járhat. Ennek azért van egy további, jelentős inflációs kockázata” – összegzett Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője.
Donald Trump: ha nyár, akkor újra indulhat a vámháború – túl drága az amerikai tőzsde?
Az elmúlt 1 évben 20 százalékot emelkedett az S&P 500 tőzsdemutatója. „Ha ránézünk az idei és a jövő évi tőzsdei eredményvárakozásra, akkor azt látjuk, hogy idén eddig 10-15-20 százalékos nyereségnövekedésük volt a gyorsjelentő vállalatoknak. Gyorsulhat is a tőzsdei növekedés. Mindez annak ellenére, hogy az indexre jutó egy részvényre jutó nyereség nem nőtt jelentős mértékben” – mondta el meglátásait, Miró József, az Erste vezető elemzője.
„Mindez úgy, hogy mindkét tenger-átjárónál komoly problémák vannak a kőolajszállítással, és hát ez igaz a Fekete-tengerre is. Ehhez képest a korábbi 21-ről 20-ra csökkent az egy részvényre jutó nyereségvárakozás, ami mérséklődés, de bizonyos értelemben ez még mindig magas. Nem olcsó az amerikai piac, de olcsóbb, mint 2 hónappal ezelőtt volt” – összegzett Miró József, az Erste vezető elemzője.
Szóba került az is, hogy az IBM egy napon belüli 25 százalékos részvényzuhanása annyira történelmi, hogy az 1987-es fekete hétfőnek nevezett tőzsdei napon sem szenvedett el ekkora veszteséget, mert akkor „csak” 21 százalékot zuhant.
Az interjúkban elhangzott még:
- A közel-keleti konfliktus főleg a gázárakon keresztül hathat negatívan az inflációs folyamatokra
- A magyar szolgáltató cégek újra erősen árazhatják magukat, ez pedig újra meglökhet az inflációt
- A költségvetési kiigazítás nyár végén a gazdasági növekedést foghatja vissza
- Némileg kozmetikázhatja a gyengébb költségvetést az uniós pénzek lassú beáramlása
- A hagyományos költségvetési módosításokhoz képest gyengébb lehet az inflációs hatása az új kormány büdzséfaragásának
- 40 százalékot meghaladó nyereségnövekedés az eddig gyorsjelentő amerikai vállalatoknál
Nagy Jánost, az Erste makrogazdasági elemzőjét és Miró Józsefet, az Erste vezető elemzőjét Nagy Károly kérdezte a Trend FM Reggeli Monitor című adásában.
Az erstemarket.hu a Reggeli Monitor, a Trend FM reggeli hírműsorának kiemelt szakmai támogatója.
Szakértőink rendszeresen tájékoztatják a hallgatókat a legfontosabb gazdasági és piaci eseményekről és információkról, a folyamatok hátteréről, hogy megalapozottabb befektetési döntéseket hozhassanak.
A podcastban foglaltak kizárólag az előadó személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
