A rendkívüli forróság és aszály miatt újra szárnyra kaptak az élelmiszerárakkal kapcsolatos aggodalmak. Több okból is helyére kell tennünk ezt a dolgot. Egyrészt, évtizedes tapasztalat, ha telesírjuk a sajtót az agrárkárokkal, gondokkal, akkor a kereskedő abból – a hangulat szárnyán - pénzt csinál, hisz ez a dolga. Másrészt, érteni kell az élelmiszerpiac mozgatóit ahhoz, hogy ne keltsünk feleslegesen hangulatot. Harmadrészt, az ilyen helyzetek ráirányítják a figyelmet a nemzetközi kitettségre, az önellátás felértékelődésére, az ellátási láncok szakadékonyságára, végső soron pedig az új agrárjövőkép iránti igényre. A magyarországi agrárium - meglátásom szerint – rossz lovon ül és rossz irányba megy. Felkészülés helyett a szerencsére bízza magát és a bizonytalanságra hivatkozva hárítja el magáról a felelősséget sorsát illetően. Sebezhető.
A magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar termékei a nemzetközi piacok alapján árazódnak. A hazai élelmiszerpiacon mintegy egyharmados a külföldi élelmiszerek aránya, tehát ez az árazás igen közvetlenül történik a boltokban. A nyersanyagok szintjén a nemzetközi árazás szintén kézzel fogható amikor a párizsi tőzsdére, vagy éppen a német sertésárakra hivatkozva történik a változás. Agráriumunk erősen integrált a nemzetközi piacokba. Ennél fogva, a hazai helyzet (legyen az terméskilátások, kínálat) nem érvényesül közvetlen formában az élelmiszer értéklánc árainak alakulása során. Időszakonként el tudunk szakadni rövid időre a világpiaci trendektől, de az akkor jellemzően hazai piaci beavatkozások miatt történik, de ezek árbefolyásoló hatását a fő trendek előbb-utóbb elmossák. Meg kell ugyanis érteni, hogy a fogyasztói élelmiszerárakat számos tényező alakítja a nemzetközi irányok mellett is. Üzletpolitika, adózás, szezonalitás, piaci hangulat, fizetőképesség, fogyasztói szokások, és még hosszan sorolhatnám. Így, ha csak ezek egyikéhez nyúlunk hozzá, az árhatás csak ideiglenes lehet. Soha ne tévesszük szem elől azt, hogy az élelmiszerpiacok igen könnyen befolyásolhatók érzelmileg. Igen könnyű hangulatot, pánikot kelteni. Emlékezzünk például a 2007/2008-as bizalmi válságra, az arab tavaszra, vagy a covidra!
Adottak az adatok
Májusban ugyan mindössze 0,2 százalékkal, de mégis csak mérséklődtek a globális élelmiszerárak. Ahogy az ábrán jól látható, ez az egy évvel ezelőttinél magasabb (2,9%-kal), de 2022 márciusi csúcstól 18,4 százalékkal elmarad. Úgy tűnik, hogy az év eddig eltelt időszakának emelkedő trendje megtört. Összességében, a gabonafélék és cukor árindexeinek emelkedését ellensúlyozta a növényi olajok és tejtermékek árcsökkenése, míg a hústermékek indexe szinte változatlan maradt.
Arra számítok, hogy ez a trendforduló az előttünk álló hónapokban erősödő csökkenést hoz majd mind a nemzetközi, mind a hazai élelmiszerárakban. Várakozásom szerint, a júniusi és júliusi nemzetközi adatok már erőteljesebb csökkenést fognak mutatni, mivel egyedül a cukorárak fognak felfelé mutató húzást biztosítani. Ez az év további részében annyiban fog változni, hogy a tej- és a sertésárak – ha késve és lassan is, de – trendet váltanak felfelé.
Itthon is lefelé mutatnak a jelek
Mindez segítségére van a hazai élelmiszeráraknak is abban, hogy lefelé húzzák az inflációt. Az elmúlt 10 évben ez mindössze kétszer történt meg. A csökkenésbe forduló nemzetközi árak és az erős forint importár-csökkentő hatása összeadódva hat ebbe az irányba, amit a kereslet gyengesége is megerősít.
Az év eddig eltelt időszakában a mezőgazdasági árak 9,6 százalékkal csökkentek, az élelmiszeripar belföldi árai 0,3, az élelmiszer fogyasztói árak 0,7 százalékkal nőttek, vagy inkább stagnáltak. Az elkövetkező hónapokban sem számítok érdemi élelmiszer áremelkedésekre.
Forrás: KSH
A jelenlegi hőhullám és aszály fentiek fényében csak közvetett hatással van a hazai élelmiszer fogyasztói árakra, amennyiben hatása nagy léptékű nemzetközi terméskiesés. Erről azonban nincs szó. A kontinens aszálytérképe a korábbi évekénél kisebb és csak a térségünkre korlátozódó aszályt mutat. Sokkal inkább az alacsony terményárak és az emelkedő költségek azok, amelyek a mezőgazdasági termelőket a termelés visszafogására ösztönzik, aminek a következő szezonban már lehet kínálat-mérséklő hatása.
A jelenlegi helyzetre a Hormuzi konfliktus okozta ellátási zavarok költségemelő hatása lehetne még hatással, de ezek is enyhülnek immár. A tavaszi műtrágyaigényeket a gazdák többsége időben beszerezte, így az áremelkedések kevésbé tudtak realizálódni. Nehezebb elkerülni a Kínából érkező takarmány-összetevők árának és szállítási idejének emelkedését. Ezek viszont az alacsony állat és állati termék árak miatt nem jutnak el a fogyasztókig.
Higgy magadban és indíts Erste Future befektetést!
Címlapkép: Canva
