Kitekintő: EUR/HUF - 2026/37M - havi

 

A devizapiacokon nagyobb idősíkokon ritka az impulzív mozgás, a piac általában olyan, mintha egy végtelen korrekcióban mozogna az árfolyam. Az EUR/HUF esetében egy folyamatosan gyengülő forintot láthattunk az elmúlt évtizedekben, az emelkedős csatornában két jelentősebb forinterősödésre volt példa, az egyik 2009 márciusában, a másik 2022 októberében indult.

Elliotti oldalról a csatornában emelkedés szerkezetének jelenleg két megoldása van, melyek közül a biztos választást csak jóval később lehet megtenni. Sajnos a két lehetséges mozgás a folytatásban egymással teljesen ellentétes irányba mutat, azonban, ha megértjük az egyes verziók esélyét, azok kritikus szintjeit, ahol az esélyek fordulnak, akkor még ebben az esetben is támogatást tud nyújtani a jövőbeli mozgások előrevetítésében.

A két verzió közötti különbséget a 2011 és 2017 közötti mozgás többféle értelmezési lehetősége adja.

A használt chart logaritmikus, mely elméletben a nagyobb időtávokon alkalmasabb a hullámelmélet használatára.

Impulzus verzió (kékkel jelölve a charton):

Az egyik lehetőség, hogy az emelkedés egy impulzus hullám, amelynek most egy déli irányú korrekciós szakaszában vagyunk.

Ami az elképzelést gyengíti, hogy a felfelé körben a kereszt árfolyama nem viselkedett az impulzusoknak megfelelő módon, azaz nem jelent meg az impulzusokra jellemző erős, momentumos hullámsorozat, még akkor sem, ha a 261,88-as mélypontról 434,54-ig igen jelentősnek tekinthető (a hazai fizetőeszköz gyengülése 65,9% volt a csúcson).

Az általánosan hüvelykujjszabályként számon tartott korrekciós csatorna törése sem valósult meg, mely a legtöbb impulzus esetében megtörténik. A mozgás során kevés volt az olyan gyertya, melyek testét nem fedte át egy másik gyertya, pedig az impulzusok középső, azaz harmadik hullámára ez nagyon jellemző karakterjegy. A lassú mozgás (forintgyengülés) során nem távolodott el a csatorna középvonalától, pedig impulzus esetén a harmadik hullámban rendszerint ezt megteszi, ritka az olyan impulzus ahol ez nem következik be, sőt impulzusok esetében az esetek legnagyobb százalékában a csatorna tetőt is átviszi a momentumos mozgás a harmadik hullám közepén.

Természetesen a csatorna középvonalához illeszkedő emelkedésre vonatkozóan a fundamentális oldal ésszerű érvet tud felhozni (politika, gazdaságpolitika, lassú forint leértékelődés), azonban technikai oldalról ez inkább arra utal, hogy a felfelé való mozgás egy nagyon nagy korrekciós szerkezet lehet.

Érdekesség, hogy a kékkel jelölt Primary 1. és Primary 3. hullám nagysága pedig pontosan illeszkedik az ilyen arányosságok tekintetében  a legjellemzőbb FIBO 161,8-as szinthez.

Miért fontos ez?

A jövőbeni mozgás meghatározásához nagyon fontos, hogy tudjuk korrekciós hullám közlekedett, vagy pedig egy gyenge impulzus. Amíg előbbi esetében akár egy új trend kibontakozását is láthatjuk déli irányba, addig a második esetben a délre tartó korrekciós hullám befejezését követően visszatérhet a trend, ami hosszú távon (néhány év) új történelmi csúcsot hozhat majd (abban az esetben, ha a déli irányba valóban egy 4. hullám haladt).

Korrekciós verzió (pirossal jelölve a charton):

Amennyiben korrekció közlekedett északi irányba, akkor akár egy trendfordulatnak lehetünk tanúi, ami azt eredményezheti, hogy a bő másfél évtizedig folyamatos forintgyengülést, akár hasonló időtávban forinterősödés válthatja fel.

Mi szólhat a korrekció mellett?

A charton jelölt háromszög (amennyiben valóban az volt), elliotti értelemben mindig egy szerkezet utolsó előtti hulláma, az utolsó hullám teljesülését követően nagy fordulat következik be. A charton jelölt számozás esetében a Primary A hullám és a Primary C hullám mérete megegyezik, ami a korrekciók esetében a leggyakrabban előforduló arány egy A és egy C hullám között (ezt mutatja a piros téglalap és a hozzá kapcsolódó jelölés).

Ebben az esetben az is elképzelhető, hogy déli irányba nem egy korrekciós hullám közlekedik, hanem egy impulzus, amely a havi támasznál nem áll meg, hanem egy hosszantartó forinterősödést láthatunk majd a következő években és jelenleg olyan szinteken tartózkodik az árfolyam, amelyre akár egy évtizedig nem fog visszatérni. A hetes charton látható pirossal ennek a lehetőségnek a számozása, amely az előttünk álló időszakban egyben azt is jelenti, hogy nagyjából a 200 havi mozgóátlag szintjéig (332) esik gyorsuló tempóban az árfolyam, amely minden bizonnyal nem várt meglepetést hozna a piaci szereplők jelentős hányadának.

2009-ben az RSI felszúrt a fenntartható bull zónába és a déli irányú mozgások folyamatosan elakadtak a bull támasz zónájában, arra utalva, hogy a déli irányú mozgás mindig csak korrekció. Habár a május hónapnak még nagyon az elején vagyunk, az utolsó gyertya még nem zárt, az RSI a fenntartható bear zónában van, amire 20 éve biztosan nem volt példa. Végignézve az elmúlt 20 év indikátorképét az látható, hogy 2023-ban történt valami (illetve egy picit korábban), mert az utolsó csúcs után kialakuló bullish csúzli már nem vitte új csúcsra az árfolyamot, az RSI pedig a fenntartható bull zóna tartománya előtt elakadt és lefordult. Mindez felvetheti a fordulat lehetőségét, amely a korrekciós mozgás verzióval mutat párhuzamot.

Természetesen tudjuk, hogy a keresztben egy esetleges emelkedés a hónap végére a mostani képet gyökeresen megváltoztathatja, de fel kell hívni a figyelmet arra, hogy adott esetben a forintnak nem folyamatosan gyengülő, hanem folyamatosan erősödő pályája is lehet.

A legnagyobb kérdés, hogy hogyan lehet a két verzió között választani.  A charton (havi) pirossal jelölt zónában van a legnagyobb esélye, hogy véget ér a korrekciós hullám, ott ahol a két eső szakasz mérete egyelő. Amennyiben ezt a sávot sikeresen letöri az árfolyam, akkor már nagyobb esélye lesz annak, hogy impulzus hullám közlekedik déli irányba és az árfolyam a következő támaszig (320 környékéig) is lefut hosszabb távon.

További fontos adat, hogy kialakult egy alacsonyabb tető, ami egy folyamatos High – Higher Low – Higher High szintén utalhat egy trendfordulatra.

Az MACD 2009 óta először esett a nulla vonal alá (a 2011-es marginális mozgástól eltekintve), eladási jelzést létrehozva.

Az emelkedő csatorna alja (vastag kék szaggatott vonal), az eső (korrekciós) csatorna alja és a támaszzóna nagyjából egy szintre esik, amennyiben ez a havi idősíkon letörik, akkor nagy eséllyel trendfordulatot könyvelhetünk el és az új csúcsra futás verziója jelentősen csökken.

Az írás elején említettük, hogy a devizapiacok állandó korrekcióban vannak nagyobb idősíkon. A kritikus szint fontos, mert törése esetében egy impulzus hullám fut déli irányba (egy nagyobb korrekciós alakzat belső hulláma, ami impulzus), azonban az elakadás és fordulat esetében sem biztos, hogy hosszabb távon új csúcs mellett teszi majd le a voksát a forint. A két korrekciós mozgást követően ismét érkezhet egy korrekciós alakzat, azonban ez a verzió, illetve a verzió alapján a kereszt várható mozgása hosszú ideig követheti majd az impulzus verzióval szemben támasztott elvárásokat.

Amennyiben a délre tartó hullám egy korrekciós hullám utolsó impulzus alhulláma, akkor az 5. hullám erős megnyúlásban van és nagy eséllyel a fordulat, legalább napos idősíkon egy eladási klimaxszal fejeződik majd be.

Egyelőre a chart alapján további esésre van kilátás. Nagyon is reális elképzelés, hogy az árfolyam még ebben az esetben is benéz a 350-es szint alá. Napos idősíkon ehhez azonban előtte egy lassulásra, pár nap korrekciós oldalazásra van szükség.

Végül egy nagyon fontos információ: Elliotti értelemben vett harmadik hullámok, a charton a pirossal jelölt verzió, esetében a megindulás jelentős fundamentális támogatottsággal jár, azaz ilyen hullámok indulásakor rendszerint a mozgás irányába mutató fundamentális események is megjelenek. Amennyiben a piros verzió fut, akkor a forinterősödés irányába mutató híreket komolyan kell venni.