Nem lehet már érzelmi alapon döntéseket hozni – a mezőgazdaságban sem. Pedig sokan továbbra is hitre, érzelmekre és nem a valóságra alapítva vetnek. Ebbe ma már könnyedén tönkre lehet menni. Az aszály, mint fájóan aktuális téma, ezt fényesen (és forrón) bizonyítja. Nem tudok könnyű nyári olvasmánnyal szolgálni.
Ahogy évről-évre arról számolok be, hogy a világ gabonatermelése újabb csúcsot döntött, úgy immár az átlagos középhőmérsékletről is ezt tudom elmondani. De tényleg! Szóljon, akit a meglepetésként ért, hogy aszály lesz, hogy júniusban nem esik az eső, és egyre több és hosszabb a hőhullám! Egyébként a kutatók évtizedek óta jelzik, hogy ez fog történni, és hogy ez csak a kezdet. A felmelegedés gyorsuló szakaszában vagyunk. Sajnos, nem vettük komolyan a figyelmeztetést. Védekezni kell. Ehhez minden tudás és eszköz, támogatás rendelkezésre áll. Csak tudni kell, hová nyúljunk. Nem szabad halogatni. Ezt nem tudjuk úgy kimozogni, ahogy szoktuk a válságokat. Minden késedelem veszedelem.
Sokkalhatnék a teljesen vörös aszálytérképekkel, terméskilátásokkal, de azt hiszem, csak rontanék a helyzeten. Mivel pedig sokkal inkább javítani szeretnék, ezért inkább piaci vonatkozásokról szólok.
Ehhez persze mégis kell egy európai térkép, mivel fontos üzenete van a termés- és árkilátásokra vonatkozólag. Minél sötétebb a szín, annál szárazabb a kontinens.
Forrás: Európai Bizottság
Június végén az aszályos körülmények Közép- és Észak-Európa nagy részét, valamint Észak-Afrikát, a Földközi-tenger keleti részét és a Közel-Keletet érintik. A folyók alacsony vízhozama leginkább Kelet-Európában, a Balti-tenger térségében és Törökország egyes folyóiban figyelhető meg. A szezonális előrejelzések a szokásosnál melegebb 2025-ös nyárra utalnak, száraz körülményekkel egy nagyon nagy régióban, amely az Egyesült Királyságtól a Fekete-tengerig terjed. Ebből nem nehéz levonni a következtetés: súlyos terméskiesések és minőségromlás várható térségünkben, és a tőlünk északra lévő területeken. Nálunk csak évtizedes, de néhol évszázados mezőgazdasági struktúrák kezdenek emiatt megváltozni, fájdalmas átalakulásra kényszerülni.
Mi fog történni?
A megváltozott gazdálkodási körülmények nagyon eltérő reakcióidővel kerülnek lereagálásra a termelők részéről, de már kialakultak az irányvonalak. Ezek jól érzékelhető jele a földárak alakulása. Míg a déli megyékben már tavaly elkezdtek csökkenni a földárak, addig a Dunántúl középső vármegyéiben még jelentősen emelkednek. Így az országos átlag még pozitív. Egyre több azonban az eladó terület, ami ugyan élénkíti a földpiacot - ahogy az állami 13 ezer hektár is – de az ország ketté szakadása ezen a téren is egyre látványosabb. Mégiscsak az időjárás a legfontosabb termelési tényező a mezőgazdaság számára. Pedig sok-sok évtizede minden technológiai fejlesztés része e kitettség mérséklése.
Integrálódsz, vagy…
Szándékosan túlzó a megfogalmazás, de így talán átmegy. Szóval, dolgozhatunk a magunk individualista módján tovább, és akkor kártyavárként omlik a fejünkre az, amibe évtizedek munkáját fektettük, vagy pedig belátjuk végre, hogy egyedül nem megy, és csatlakozunk valamely integrációhoz, vagy éppen létrehozunk egyet. Nem kell feltétlenül tulajdonosi alapon koncentrálódni. Lehet azt a stratégiai együttműködések széles palettájáról választva is. Mindenki lát már jó példákat arra, hogy nagyobb termelők, termelői csoportok, kereskedők hogyan alakítanak ki maguk körül integrációt. A magam részéről egyéni gazdának nem is adnék támogatást, csak integrációkon keresztül. Persze ezek meghatározása fontos definíciós kérdés. Látjuk ugyanis, hogy piaci alapon csak nagyon lassan szerveződnek a termelői csoportosulások, együttműködések. Több motivációra van szükség. Márpedig, jól ismert támogatás-függésünknél erre nincs jobb eszköz. Számszerűsítve az AKI mérése alapján: a mezőgazdaság átlagában az adózás előtti eredmény csaknem fele (48%) az első pilléres támogatásnak köszönhető. Ezen belül a húsmarha és a juhtartás 103 százaléka, és a hajtatók alig néhány százaléka között nagy a szórás, de szántóföldi növénytermesztők 53 százalékos értéke önmagában is ijesztő, figyelmeztető.
Az I. pilléres agrártámogatások aránya az adózás előtti eredményből
(2020-2023 évek átlaga)
Forrás. AKI
Kisarkítva ennek üzenetét: ez azt jelenti, hogy nem olyat és úgy termelünk (Tisztelet a kivételnek!) amit a piac megfizet és megfelelő jövedelmezőséget biztosít. Újra kell tehát tervezni a kibocsátás szerkezetét, a termelési módokat.
Ami az aszály aktuális piaci hatásait illeti: jelenleg csekélyek. A piac nem élénk, és rövid távon sokkal erősebben hat rá a vámháború és a háborúk befektetőket elbizonytalanító vagy éppen a fegyvernyugvás lelkesítő hatása. A globális terméskilátások ugyanis nem rosszak egyik tömegcikkből sem. A kérdés az, számíthatunk-e arra, hogy betárolva, pár hónap múlva többet kapunk a terményeinkért. Véleményem, illetve jelenlegi tudásom szerint, az év második felében, a jó minőségű áru értéke emelkedni fog. Jelentős, ugrásszerű emelkedésre viszont nem számítok. Napraforgóból viszont olyan túlkínálat lehet a térségben, ami nyomás alatt fogja tartani az árát.
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: Shutterstock Inc.
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
