Nem csak mi vagyunk válaszút előtt. Európa többi országa is új stratégiai irányokat keres agráriumában. Egyrészt, tanulhatunk egymástól, másrészt viszont versenyben vagyunk. A kézenfekvő előrelépési irányok terén nem olyan széles a választék. Amikor körképet készítek az EU tagállamok agrárpolitikai elképzeléseiről, nem titkolt szándékom irányítani a gondolatok a mi agrárstratégiánk kialakítása során. Meggyőződésem ugyanis, hogy soha vissza nem térő alkalom a mostani a gyökeres változtatásokra. Ekkora kényszer és nyitottság még sosem volt, de jobb a fokozódást elkerülni.
Az EU-tagállamok jelenlegi agrárpolitikájának alapját a 2023-2027-es Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Tervek adják. Minden tagállam saját nemzeti tervet készített (Belgium külön flamand és vallon tervvel), amelyek a helyi adottságokra épülnek, de közös EU-célokat követnek: versenyképesség, jövedelembiztonság, környezet- és klímavédelem, generációváltás, valamint vidéki fejlődés. Az éppen most élesbe fordult vita a következő pénzügyi-kifizetési ciklus agrárpolitikájáról még sok bizonytalanságot rejteget, de a forrásszűkülés, a finanszírozási alapok önállósáságnak szűkülése, a támogatási plafon, a nemzeti mozgástér növekedése bizonyosnak tűnik.
Tegyünk tehát egy rövid körutat az EU agrárországaiban, s nézzük meg merre látják az előre vezető utat!
Az agrárstratégiák alapján az EU-ban öt nagy trend, súlyozás figyelhető meg:
- Klímaadaptáció és vízgazdálkodás (különösen Spanyolország, Portugália, Olaszország, Görögország).
- Környezetvédelmi és biodiverzitási célok erősítése (Ausztria, Németország, Dánia, Svédország).
- Élelmiszer-szuverenitás és versenyképesség (Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Románia).
- Digitalizáció és precíziós gazdálkodás (Hollandia, Észtország, Dánia, Litvánia).
- Generációváltás és fiatal gazdák támogatása valamennyi tagállamban.
Franciaország
A francia stratégia alapvető célja, hogy az ország megőrizze vezető szerepét az EU agrártermelésében. Fő célok: a gabonaexport versenyképességének fenntartása; az állattartás megőrzése; a generációváltás és az agroökológiai átállás. A franciák szerint Európa túlzottan függ a külső fehérje- és műtrágyaellátástól, ezért erősen támogatják a stratégiai önellátást.
Németország
Németország messze a leginkább környezetorientált nagy agrártermelő. Fő céljok: a nitrogénkibocsátás csökkentése; az állatjólét; az ökológiai gazdálkodás bővítése és a szénmegkötés és biodiverzitás. Az állattartás leépülése folyamatos, a szántóföldi technológiai átállás gyorsuló fázisban van.
Spanyolország
A spanyol stratégia gyakorlatilag a vízgazdálkodás köré épül. Fő célok: az öntözésfejlesztés; a víztakarékos technológiák; a klímaadaptáció és a mediterrán kultúrák támogatása. Amennyiben ezek megvalósításában sikeres lesz, fennmaradhat Európa legnagyobb zöldség- és gyümölcsexportőre és tovább nőhet a sertéshús-export.
Olaszország
Az olasz stratégia lényegesen eltér az északi országokétól. Nem a mennyiség, hanem a hozzáadott érték a kulcsszó. Ennek megfelelően fő céljaik: az eredetvédett termékek; a borászat; a prémium élelmiszerek és a feldolgozóipar. Az olasz mezőgazdaság termelési értéke gyorsabban nőhet, mint a volumen. Premizálódni szeretnének.
Lengyelország
Lengyelország az elmúlt húsz év legnagyobb agrársikertörténete. Céljaik: a családi gazdaságok fejlesztése; az állattenyésztés; a feldolgozóipar és az exportpiacok bővítése. Az jelzem elkőre, hogy kommersz baromfiban, tejtermékben, feldolgozott élelmiszerekben növekedni fog exportja. Ez csak részben a német és nyugat-európai termelés kiváltását jelenti, nálunk is bővülni fognak.
Ami mindebből számunkra nagyon fontos üzenet
- A nagy agrártermelőknél kiemelt téma a kibocsátási szerkezet változtatása, az új növényfajok piacára való belépés. Ez számunkra továbbra is a legnagyobb lehetőség. Új piaci szegmensek, amelyek a modern táplálkozási igényekre válaszolnak, esetleg generálják őket.
- A másik az önellátás. Európa gazdasági, társadalmi környezete, a naponta sűrűsödő válsággócok azt mondatják velem, hogy első helyre kell helyeznünk az élelmiszer önrendelkezést mennyiségben és minőségben egyaránt. Ez egy olyan összetett kérdés, amire a teljes jövőképünk alapozható.
- Premizálódás. Nem. Nem fogunk nemzetközileg bevezetett magyar márkákat tudni felépíteni. Viszont, egyet mindenképpen szükséges: Hungarian Food.
- A fenti kép az sugallja, hogy az EU gabona- és olajosmag-termelésének súlypontja fokozatosan keletre tolódhat, miközben a magas hozzáadott értékű élelmiszer-előállítás továbbra is Nyugat- és Dél-Európában marad koncentrált. Nos, ennek kell ellene mennünk.
Álljon itt az EU tagállamok agrárstratégiai prioritásaik gyűjteménye!
| Ország | Fő stratégiai prioritások |
| Ausztria | Ökológiai gazdálkodás, hegyvidéki térségek támogatása, biodiverzitás |
| Belgium (Flandria) | Precíziós gazdálkodás, nitrogénkibocsátás csökkentése |
| Belgium (Vallónia) | Extenzív állattartás, környezetvédelem |
| Bulgária | Gazdaságszerkezet modernizálása, öntözési beruházások |
| Horvátország | Fiatal gazdák, vidéki népességmegtartás |
| Ciprus | Vízgazdálkodás, aszálykezelés |
| Csehország | Nagyüzemek hatékonysága, talajvédelem |
| Dánia | Klímasemleges mezőgazdaság, metáncsökkentés |
| Észtország | Digitalizáció, erdő- és talajvédelem |
| Finnország | Élelmiszer-önellátás, szélsőséges időjáráshoz való alkalmazkodás |
| Franciaország | Élelmiszer-szuverenitás, generációváltás, agroökológia |
| Németország | Ökoszisztéma-szolgáltatások, állatjólét |
| Görögország | Víz- és talajgazdálkodás, mediterrán kultúrák |
| Magyarország | Feldolgozóipari fejlesztések, öntözés, generációváltás, exportképesség |
| Írország | Kibocsátáscsökkentés állattenyésztés mellett |
| Olaszország | Magas hozzáadott értékű termékek, öntözés, minőségpolitikák |
| Lettország | Gabona- és tejágazat versenyképessége |
| Litvánia | Gazdaságok modernizációja, digitalizáció |
| Luxemburg | Fenntartható termelés, rövid ellátási láncok |
| Málta | Vízfelhasználás hatékonysága |
| Hollandia | Nitrogénkibocsátás csökkentése, innováció |
| Lengyelország | Családi gazdaságok, feldolgozóipar fejlesztése |
| Portugália | Vízhiány kezelése, ültetvények versenyképessége |
| Románia | Infrastruktúra, öntözés, birtokmodernizáció |
| Szlovákia | Hatékonyságnövelés, öntözés |
| Szlovénia | Hegyvidéki gazdálkodás fenntartása |
| Spanyolország | Vízgazdálkodás, klímaadaptáció, öntözés |
| Svédország | Klímaalkalmazkodás, innováció, állatjólét |
Higgy magadban és indíts Erste Future befektetést!
Címlapkép: Canva
