Ugrás az oldal tartalmára
GYIK Kapcsolat
AGRÁR SAROK

Rántottás szendvics

AGRÁR
AGRÁRFórián ZoltánVezető agrárszakértő| 2026. november 16.   10:19

Amikor szembejött velem a hír, mi szerint egy bukovinai tojástermelő a hazai, a szlovák és a brit piac után belép Franciaországba és Csehországba is tojásaival, valamint kapacitásának jelentős bővítését tervezi, elgondolkodtam a világ dolgain. Ennek tojáspiaci részét osztom e héten meg olvasóimmal.

A tojástermelés egy hatékonyság-függő szektor. Hatalmas a verseny, komoly állatjóléti nyomás nehezedik rájuk, miközben termékük sok egészséges életmóddal kapcsolatos kérdésre kész válasz. De hadd kezdjem egy személyes történettel! Az egyik tojótelepen, ahol jártam, mielőtt beléptünk a tojóházba, megálltunk kicsit hallgatódzni. A tyúkok boldogan énekeltek. Jól érzik magukat, ami abból is kitűnik, hogy csúcsra jár a genetikájuk, évente 300-330 tojást adnak. Első tojóévükben mintegy 20 kilogrammot!

A nagy tartásmód paradoxon

Ma a magyar fogyasztók többsége elsősorban a tojás árát figyeli, miközben az uniós szabályozás egyre inkább a drágább alternatív rendszerek felé tereli a termelést. A következő évek kulcskérdése, hogy a fogyasztói fizetési hajlandóság képes lesz-e követni az állatjóléti költségek emelkedését.

Lefordítom: az igen szigorúan, tudományos alapon szabályozott, gazdaságossági és ökológiai lábnyom szempontjából is legkedvezőbb bővített, berendezett ketreces tartásból származó tojásra van szüksége a népnek, vagy az alternatívákra? 2013 óta ugyanis ilyen ketrecekben folyik az EU-ban a tojástermelés. Az ábrákon jól látszik a propagandagépezet hatékonysága. (1-3. ábra) Nem véletlen a felvezető gondolatom. Szerintem az állatok jólétére való hivatkozás e terelés során erősen sántít. Itt kötelezően jön a F1-es hasonlat: a csúcsgépek (genetikák) csak akkor tudják kifutni azt, ami bennük van, ha minden feltétel adott. Hogyan adna egy szenvedő tyúk évente több mint 300 tojást? A modern tojótyúk-tartás egyik legfontosabb feladata ezért nemcsak a megfelelő takarmányozás, hanem a természetes társas viselkedés igényeinek minél teljesebb kielégítése is.

Mi lehet a támadások célja? A legolcsóbb fehérjeforrás drágítása? A táplálkozási szokások megváltoztatása? Politikai tőke kovácsolása? Új telepi technológiák eladása? Van itt némi ellentmondás. A fenti előnyökön túl, járványügyi szempontból is messze a hármas kód a legelőnyösebb, mint ahogy a szennyezett tojások arányában is. Itt a legalacsonyabb a termelési költség és a legjobb a takarmányhasznosítás. A kereskedelmi láncok társadalmi, politikai nyomásra hivatkozva mégis ezeket a termékeket vezetik ki.

Akkor járunk el korrekten, ha adunk egy rövid globális áttekintést.

  • A tojásé különleges piac, mert a világtermelésnek csak nagyon kis része kerül nemzetközi kereskedelembe. A nemzetközi forgalom aránya mindössze körülbelül 2%, ezért a piacokat döntően a helyi termelés és fogyasztás határozza meg;
  • A világ tojástermelésének súlypontja Ázsiában van;
  • Ázsia adja a globális tojástermelés 62 %-át;
  • A tojóállomány 68%-a van Ázsiában;
  • Kína a globális termelés harmadát adja;
  • Az ázsiai és latin-amerikai térségben a termelési költség a fő prioritás – ketrec;
  • EU állatjólét-orientált, 2/3 alternatív;
  • Észak-Amerika gyors átállásban;
  • Afrika leginkább azért ketrecmentes, mert nem ruháznak be, padlós rendszereket használnak.

Érdekesség: Japán - a világ talán legigényesebb élelmiszerpiaca - 95 százalékban hagyományos ketreces tojást termel és fogyaszt. Állatjóléti szabályozásban jelentősen eltér az Európai Uniótól. Országos ketrectilalom nincs. Az átállás fő hajtóereje nem a szabályozás, hanem a fogyasztói elvárások, a multinacionális vállalatok beszerzési politikája és az exportpiaci követelmények. Japán a magas termelékenység és az alacsony tojásárak fenntartását helyezi előtérbe.

Tehát, miközben Európa az alternatív tartási rendszerek felé halad, a világ tojásainak több mint négyötöde ketreces rendszerekből származik. Magyarország jelenleg félúton helyezkedik el a globális és az uniós modell között.

Az EU-ban már nem az a kérdés, hogy lesz-e ketrecmentes tojástermelés, hanem az, hogy ki fizeti ki az átállás árát. Az EU célja jelenleg a ketreces állattartás fokozatos kivezetése, beleértve a tojótyúkok bővített ketreces tartását is, de a konkrét tiltási dátum még nem került véglegesen elfogadásra. Az End the Cage Age európai polgári kezdeményezés (nem a tudomány!) nyomán az Európai Bizottság vállalta, hogy jogszabályi javaslatot készít a ketrecek fokozatos megszüntetésére. Az EU már most többségében ketrecmentes termelésre épül. A tendencia országonként eltérő. A németek már szinte megszüntették a ketreceket (3% maradt), Ausztria is közel jár ehhez, Hollandia, Svédország és Dánia is nagyrészt alternatív rendszereket használ.

Várhatóan az EU először elfogadja a ketrecek kivezetését előíró jogszabályt, amit 10-15 éves átmeneti időszak követ majd. A beruházásokhoz pedig támogatási programok társulhatnak. Várakozásaim szerint, a teljes átállás valamikor a 2030-as évek második felében történhet meg, de ennek pontos menetrendje még nem végleges.

Mivel a magyar tojóállomány körülbelül kétharmada még ketreces rendszerben van, az átállás jelentős beruházást fog igényelni. A következő évtizedben a magyar tojóágazat számára nem a tyúk lesz a legdrágább, hanem a négyzetméter. Minden alternatív rendszer több helyet, több beruházást és magasabb termelési költséget jelent.

A magyar tojáspiac középtávon stabil növekedési pályán maradhat, de a versenyképességet egyre kevésbé a tojás mennyisége, hanem egyre inkább a járványbiztonság, a tartási rendszer, a feldolgozottság és a fenntarthatóság fogja meghatározni. Erre mutat gyorsuló ütemben javuló, de még negatív külkereskedelmi egyenlegünk.

Higgy magadban és indíts Erste Future befektetést!

A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.

Címlapkép: Canva
Felbolydult a piac - Mi jöhet ezután?

Felbolydult a piac - Mi jöhet ezután?

VIDEÓ

Az amerikai időközi választások után hogyan reagáltak a tőzsdék, és meddig tarthat a...

OTP: Stabilak voltak az alapfolyamatok a harmadik negyedévben

OTP: Stabilak voltak az alapfolyamatok a harmadik negyedévben

PIACI HÍREK

Az Erste elemzője november 11-én tette közzé az OTP harmadik...

Az Erste Befektetési Zrt. (székhelye: 1138 Bp., Népfürdő utca 24-26., 8. emelet; "az Erste") EZEN oldalon található adatkezelési tájékoztató ismeretében, a "Mentés" gomb megnyomásával egyértelműen és kifejezetten hozzájárulok ahhoz, hogy az Erste a jelen regisztráció során megadott valamennyi személyes adatomat kezelje abból a célból, hogy az Erste Befektetési Zrt. részemre az általa nyújtott befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatos gazdasági reklámot közvetlen üzletszerzés módszerével küldjön, az adatkezelési tájékoztatóban foglalt időtartamig.

A "Mentés" gombra való kattintással továbbá hozzájárulok ahhoz, hogy az Erste Befektetési Zrt. az Erste Bank Hungary Zrt. (1138 Bp., Népfürdő utca 24-26.; a „Bank”) részére a jelen regisztráció során megadott valamennyi személyes adatomat továbbítsa annak érdekében, hogy a Bank részemre az általa nyújtott pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos gazdasági reklámot közvetlen üzletszerzés módszerével küldjön a Bankoldalon található adatkezelési tájékoztatójában foglaltak szerint az ott meghatározott időtartam alatt.

Erste tájékoztatását elfogadom, miszerint Erste a személyes adataimnak feldolgozásával az Idealap Kft.-t bízta meg adatfeldolgozási szerződés keretében.

Ezen felül tudomásul veszem, hogy jelen hozzájárulásomat akár az info@ersteinvestment.hu címre küldött nyilatkozatommal, akár a 06-1-2355-151 telefonszámon az Erste ügyfélszolgálatán, akár személyesen bármelyik Erste bankfiókban bármikor korlátozás és indokolás nélkül visszavonhatom.

Rendben