Villogó sárga

Tény mi tény, a repce vetésterületi ábrájára nézve elfacsarodik a termelők szíve. A múlton, a repce régi dicsőségén rágódni azonban nem érdemes. A növény fontos tagja a vetésforgónak, igen jó előveteménye a kukoricának és a kalászos gabonaféléknek egyaránt. Ugyanakkor, termesztése a szerkivonások és az időjárási körülmények miatt egyre nehezebb. DE! Mi könnyű ma már? Minden növény napi figyelmet, tennivalót, egyre nagyobb kihívást jelent. Ebből a szempontból tehát a repce nem lóg ki a sorból. Ha pedig már keményebben kell megdolgozni a jövedelemért, többet kell tanulni, küzdeni, akkor olyan növénnyel foglalkozzunk, amihez értünk, és a piaci igény iránta erős. No, de az érvek és ellenérvek sora még hosszú, mielőtt ítéletet hirdetnénk a repcetermesztés magyarországi jövőjéről. A megszokott Erste Agrár Előrejelzés most sem marad el.

Forrás: KSH

Ahogy csökken a terület, úgy tendálnak felfelé az átlaghozamok, hiszen csak a legjobbak tartanak ki a repce mellett.

Lassan az agrárium szereplői számára is rutinná válik az, hogy minden tevékenységüket a piaci lehetőségekhez mérve tervezik meg. Ez korábban – a támogatások, a piaci lehetőségek és a kontinentális klíma kényeztető ölelésében – nem volt reflexszerű. Mivel azonban minden termelési, gazdálkodási körülmény egyszerre változott meg, méghozzá tartósan, a józan paraszti ész is új értelmet nyert. Ma már látványosan változik a szemlélet. Annak ellenére is, hogy továbbra is nagyon magas, mintegy kétharmados a bérelt területek aránya (persze ebből a tulajdonosoktól bérelt arányt nem tudjuk, pedig fontos lenne az agrárstratégia szempontjából) a talajélet, a termőképesség romlásának megállítása a központba került. Ez pedig mindennek, még az egész emberiség jövőjének (és múltjának, jelenének) is az alapja. Az élelmiszerek bizalmi jellege, ami szintén az emberi társadalom alapja már évezredek óta, mára megkopott. Ahhoz, hogy régi fényét visszaszerezzük, hatalmas fordulatot kell elérnünk a gazdák felkészültsége, az élelmiszer értéklánc minden tagjának szemlélete oldalán. Ilyen nagy léptékű témák veszik ma körül az agráriumot. Minden mindennel összefügg, egymásra épül. Ebben az építményben pedig fontos elem a repce. Jó példa erre az, hogy a repce igen kedvező hatással van az utóveteményekre. Az utána vetett növényeknél számottevő a hozamnövekedés, kedvezőbbek a művelési és növényvédelmi költségek, érdemi a tápanyag- megtakarítás.

A jövő firtatásakor induljunk ki a piaci kereslet oldaláról! Ez alapvetően európai, de még inkább német lépték. A németek ugyanis a világ legnagyobb repceimportőrei. A német gyárak évente mintegy 9,5 millió tonna repcét dolgoztak fel az elmúlt években, amiből bizony 60 százalék importból származott. A repcetermelést értintő problémák (főként az eu-s szerkivonások) ott is a termelés csökkenését okozták, ami pedig magas árakhoz vezetett. Éppen akkor, amikor a felhasználás is visszaesett. Ez elsősorban a biodízel bekeverése arányának visszaesést jelenti. A tendencia a második generációs bioüzemanyagokra való átállás. Nevezetesen, egyre inkább hulladékolajokra és -zsírokra építik a bioüzemanyagok gyártását. Ezen áttérés üteme határozza meg a repcekeresletet az elkövetkező években. Ebben azért van adminisztrációs elem is. A Német Szövetségi kormány ezeket az új alapanyagokat kétszeres szorzóval számolja be a megújuló energiaforrásokról szóló irányelvbe.

Németország Európa legnagyobb biodízelgyártója. A Német Bioüzemanyag-ipari Szövetség (VDB) adatai szerint a 2024-es naptári évben összesen mintegy 3,6 millió tonna biodízelt ter-meltek Németországban. Az évre nézve ez 100 ezer tonnás növekedésnek felel meg. Ennek fele (51%) repcemagból készült. A negyede (24%) sütőzsiradékokból, 15 százaléka szójából. Ezen kívül van 2 százaléknyi állati zsír, amit csak 2021 óta használnak ilyen célra. Illetve fon-tos tudni, hogy a pálmazsírt nem használják már, 2023 óta ugyanis már nem számít bele az üvegházhatású gázok kvótájának teljesítésébe. A német biodízelipar tehát a hazai repceter-mesztés legfontosabb vevője. Az üzemanyag-előállításhoz használt repceolaj iránti kereslet így mintegy 2,2 millió tonna repceliszt előállítását is biztosítja, amely ma messze a legfontosabb GMO-mentes fehérjeforrás a tejelő szarvasmarha-takarmányban. Ez az értéklánc a piaci poten-ciállal rendelkező, hálózatba kapcsolt biogazdaság kiváló példája, hiszen a repceolaj és a metil-észter a jövőben a vegyipar úgynevezett molekuláris fordulatában is nagyobb szerepet játszhat.

Összességében: a német repcetermelés ugyan az előző évben valamivel növekedni tudott, a kedvező áraknak köszönhetően, de tendenciájában csökkenést mutat. A fordulat esélye évre-évre csökken, ahogy változik az üzemanyaggyártás alapanyagok köre. Márpedig ez piac a ma-gyar repcetermés számára is a legfontosabb.

A kedvező árak nem csak a németeknél hozták meg a termelési kedvet. Romániában rekord területen, 702 ezer hektáron kezdik aratni. Termésük várhatóan 1,5–1,6 millió tonna körül várható.

Az aktuális eu-s helyzetről az mondható el, hogy az európai termésbecsléseket az őszi aszály és a tavaszi fagyok miatt erősen 2,7 millió tonnára módosították. A javuló májusi időjárás miatt valószínűleg jobb termést jeleznek, ami felhígítja az ellátási félelmeket, bár a végső kimenetek továbbra is nagymértékben időjárásfüggőek. A kereslet oldalán a vonzó helyi olajos magárak ösztönzik a terület megtartását. A repceliszt és az olaj iránti kereslet továbbra is szilárd, külö-nösen az EU-ban mind az élelmiszer-, mind a biodízel-ágazatnak köszönhetően. Az importő-rök figyelemmel kísérik az időjárási kockázatokat, és az uniós termésjelentéseket a regionális egyensúlyra vonatkozó jelek érdekében.

Az előrejelzések szerint, a készletek szűkülni fognak, az árak továbbra is magasak maradnak.
A kilátások viszont a repcefeldolgozás zsugorodását jelzik. Mind a bioüzemanyagok fel-használása, mind a termelés szűkíteni fogja a piacot. Ukrajna beszállítói pozíciója tovább fog erősödni. A kérdés, hogy a kínálat vagy a kereslet fog gyorsabban csökkenni. Ettől függ ugyanis az árak alakulása. Jelenleg a kínálat a szűkösebb, az árak magasak. Ez még évekig így maradhat. Ahogy nő az elektromos autók aránya, úgy csökken a kereslet a dízelek iránt. Ez lassú, de tartós piacszűkülést jelent. Az európai repcepiacon nem va-gyunk fontos szereplők, csak trendkövetők. Sőt, nem is vagyunk éppen olcsó beszállítók. Még tovább színezi a képet, hogy a kínai használtolaj trükkös beszállítását a kontinensre dömpingvámokkal próbálja az EU korlátozni a függés csökkentése érdekében.

Forrás: DG Agri

Honi himi humi

Itthon a repce lejmenete aligha megállítható. A napraforgó termesztése olcsóbb, jobban bírja a szárazságot. Bár itt le kell szögezni, hogy a repce hamar lekerül a földről, így a nyári hőhullámok kevésbé érintik. Ha hüvelykúj szabályt kellene mondani, akkor 3,5 tonnás hektáronkénti hozam alatt veszteséges lehet a repcetermelés. Ráadásul ez egy érzékeny, igényes növény, tápanyagigénye, növényvédelme nagy kihívás. Ugyanakkor a vadak nem kedvezik, így nem is károsítják úgy, mint a többi a többi olajost.

Az idei termésben a kora tavaszi fagyok okoztak ugyan kárt, de még így is közepesnek várható, átlagosan 2,0-2,5 t/ha. A népi megfigyelés, mi szerint, ahány hét virágzás, annyi tonnás termés is ezt üzeni idén.

A fentiek fényében az árak stabilitása szembetűnő. Az export pedig a terméssel párhuzamosan változik.

Forrás: AKI

A jövőt illetően érdekes jel, hogy mekkorát nőtt az AKG, ÖKO támogatásra pályázók köre. Ők jellemzően nem gondolkodnak repcében, hiszen azt erősen kell permetezni. Úgy vélem, ebben az évtizedben még sokat fogunk beszélni a repcéről. Területe tovább fog zsugorodni, az évtized végére jóval százezer hektár alá. Mindez annak ellenére, hogy az árak kedvezőek lesznek.

 

A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.

Címlapkép: Shutterstock Inc.