Közhely ugyan, de attól még fájdalmasan igaz, hogy korunk felgyorsult gazdasági, társadalmi változásai mindannyiunkat próbák elé állítanak. Az elmúlt hetek az állattartók számára hoztak újabb kihívást. Miközben a baromfi- és sertéstartók már harcedzettnek számítanak, a marhatelepeken gyors, azonnali szemléletváltás történik éppen. A profik higgadtságára van szükség a bankokban, de az értékláncok minden tagjánál is. Igen, a fogyasztóknak és a hangadóknak is. Rengeteg a tanulság.
Lefelé a hullámvölgybe vagy fölfelé?
Az állattartók számára a piaci hullámzás életük megszokott része. A mögöttünk hagyott évtizedek másról se szóltak. Erre, amikor végre elérkezett egy kiegyensúlyozottabb gazdálkodási környezet - mint volt például az elmúlt évben - akkor a betegségek újra megkérdőjelezik a jövőt. De tényleg megkérdőjelezik? Teher alatt nő a pálma. A jelenleg működő állatartók sok válságon vannak már túl, rengeteget fejlesztenek, és most is erre készülnek. Beszéljenek erről a számok!
Az ősszel lezárult beruházási pályázatokra igen nagy számban érkeztek be igények. A „nagy ÁTK” keretét 5,1-szeresen, a „kicsiét” 1,9-szeresen jegyezték túl. A kiemelkedő érdeklődés azt jelzi, hogy volt pozitív jövőkép. A nagyra 438, a kicsire 1419 kérelem érkezett be. Persze, ezek még a ragadós száj- és körömfájás (továbbiakban rszkf) esetek megjelenése előtt történtek, de olyan gazdasági környezetben, ahol a piaci kihívások és lehetőségek egyaránt az előre menekülésre ösztönöznek.
Ami most történik, az a konszolidáció vadul száguldó időszakának kezdete. A rszkf csatlakozott azokhoz az állatbetegségekhez – mint az afrikai sertéspestis, baromfiinfluenza, a kiskérődzők pestise, és sajnos még sorolhatnám – amelyek mindennél erősebben bizonyítják, hogy az állattartás szakmai, technológiai színvonalát tovább kell emelni. Állataink egészséges fejlődése, genetikájukban rejlő adottságaik magasabb szintű kiaknázása érdekében olyan erős védelmi hálót kell köréjük szőni, amely leginkább a honvédelem területén jellemző. Ehhez többek között képzésekre, eszközökre, szakemberekre és persze szigorú ellenőrzésekre van szükség. A dolog súlyát hangsúlyozandó, említsük meg, hogy Magyarországon a tejelő marhatartás területén a világ élvonalába tartozó genetikai munka folyik. A teljesítményvizsgálatok, a genetikai értékelés terén elért színvonalunk, átlagos nagy telepméretünk a tenyészállat exportunkban kap igen pozitív visszajelzést.
Az említett védőháló része kell legyen az, hogy megvédjük a politikai, fogyasztóinak, állatvédelminek álcázott támadásoktól is az állattartókat, és az egész értékláncot. Ehhez az együttműködések még sokkal magasabb és erősebb szintjére van szükség. Most jó alkalom van arra, hogy minden – még egyszer mondom MINDEN – állattartó együttműködjön, kutatások történjenek, kommunikációs stratégiák készüljenek, harcos kiállás történjen európai szinten is, vagy leginkább ott. Nagyon fontos az indulatok, a hangulat kezelése. Nem szerencsés érzelmi alapon kezelni a történteket. Ezeket szigorúan szakmai kommunikációval kell ellensúlyozni.
A bekezdés címében feltett kérdésre tehát a válasz az, hogy attól függ, lesz-e újabb kitörés, vagy sikerül továbbra is kordában tartani a vírust/vírusokat. Ha – reményeim szerint- nem, akkor felfelé indulhatunk és hullámhegyre juthatunk.
A piaci kilátások kedvezőek
A fejlesztési igény nem véletlenül csúcsosodott ki. Kissé leegyszerűsítve a dolgot, akár melyik állati termékünket nézzük, a piaci lehetőségek javulnak. A kontinens igényei nőnek, kibocsátása csökken. Legyen az sertéshús, csirkehús, tej, bárány, vagy éppen nyúl, galamb, kacsa, van tér a kivitel növelésére. Az ezt tükröző árak motiválják egyik oldalról a fejlesztéseket. Ehhez kapcsolódott az elmúlt két évben a takarmányárak – mint legnagyobb költségelemek - kedvező alakulása. A másik oldal a már emlegetett fenntarthatósági feltételrendszer, és az ezekhez kapcsolódó támogatási lehetőségek kihasználása.
A bank stratégiai partner
A bank hitelezési megközelítése egyszerre szakmai és konzervatív. A szakmaiság nálunk a pénzügyi egészségre épül. Befektetőink pénzének biztonsága és ügyfeleink érdeke egyaránt ezt követeli meg. Emellett az agrárszakmai szűrő is előkerül, sőt felértékelődik. A bank agrárpiaci felkészültsége, tisztánlátása, nem csak a saját kockázatainak pontos felmérése szempontjából fontos, hanem az ügyfél számára is olyan hozzáadott érték, amire partneri kapcsolatuk épül. Az agráriumot finanszírozó bankok hozzáállása, eszközrendszere sokat változott az elmúlt évtizedben. Ma már az agrárügyfelek bankválasztásában komoly súllyal esik latba agrárpiaci felkészültségünk. Ha egy bank érti, tudja - vagy mint estünkben egyenesen előre jelzi - a piaci trendeket, támogatja ügyfele döntéshozatalát, piaci mozgását, stratégiáját, az olyan hozzáadott érték, amire a kapcsolat hosszú távon épülhet, de különösen válsághelyzet esetén.
Ismerjük az állattartás hitelezésének evolúcióját. Amíg a szántóföldi növények piaca stabil és jól jövedelmező volt, az állattartóknak nehezebb dolguk volt a külső forráshoz jutás során. Pontosabban, voltak pénzintézetek, akik a könnyebb utat szívesebben választották. Ismét a szakmai felkészültségre utalok, hiszen a vegyes gazdálkodású üzemek, a magasan integrált szervezetek stabilabb működést mutattak már akkor is. Az állatok és állati termékek piaca sokkal ingadozóbb, eszközigényük magasabb, munkaerőgondjaik súlyosabbak, megtérüléseik lassúbbak. Ezek a paraméterek ma is igazak, de a szántóföldi növények pozíciója megváltozott. A számok a növénytermesztők mellett jobban mutattak, ezért népszerűbb hitelezési célpontok voltak a bankok számára, de a beszállítók is lelkesebben hajkurászták őket. 2020 után a kocka fordulni kezdett. A klíma változásának kézzel foghatóvá válása a piac átrendeződésével karöltve megkérdőjelezte agrárgazdasági modellünk fenntarthatóságát. Olyannyira, hogy a szántóföldi növénytermesztésben elkezdődött egy szerkezetváltás. Ez egyrészt a termelők számában, másrészt a termelési szerkezetben is egyre látványosabb. Az, hogy ebben az évben várhatóan a kukorica és a napraforgó közel azonos területen kerül a földbe, ennek jó példája. De emlegethetném azokat a kezdeményezeséket, amelyek a szója, a cirok, vagy éppen a prémium búza előállítás növelésére irányulnak.
Zártkapus mérkőzés
Az állatartók jelenleg zárt kapus mérkőzést játszanak. A legnagyobb gondban az a négy üzem van, akiknek állománya kiirtásra került. Ott – a teljes, az újratelepítésre, bérekre, egyéb károkra is kiterjedő kártanítás ellenére – súlyos létkérdések merülnek fel. Ilyen helyzetben a tulajdonosok és a bankok együtt gondolkodása elengedhetetlen. Közösen kell módot találni arra, hogy a kibocsátás nélküli időszakot áthidalják, finanszírozzák. Ennek azonban nagyon fontos alapja, hogy a védekezési rendszer továbbra is kimagasló hatékonyságot mutasson, s ne eszkalálódjon a helyzet.
A következő fokozat a szállítási korlátozásokkal sújtott ügyfélkör. Náluk a költségek emelkednek, az átvételi árak mérséklődnek. Bedugulnak a piacok, sajnos egy részük el is veszik, és gond lehet a tenyészállatok behozatalával is. Hasonló mondható el a kiviteli tilalommal küzdőkre is, aki a megfigyelési és védőkörzeteken kívül vannak.
Összességében ezt az állatbetegségektől sújtott időszakot sajnos nem tekinthetjük úgy, mint ami véget ér egyszer. Lehet, hogy egyes kórokozókat háttérbe tudunk szorítani, de a klímaváltozás és a globális utazások, ember, állat és árumozgások, egyre nagyobb valószínűséggel hoznak magukkal betegségeket. Itt a szándékosságról még írni sem merek. A tanulság viszont egyértelműen az, hogy fokozni kell a felkészültséget, javítani a tudást, a szemléletet, és új protokollokat kialakítani az állattartó telepek biztonságos működtetése érdekében. Ezt a szemléletet pedig haza is kell vinni. Az ember sem mentes ugyanis ugyanezen veszélyektől, sőt.
A száj és körömfájás új kihívásokat hozott. Amennyiben a jelenlegi helyzet marad és nem lesz újabb kitörés, a várható kereskedelmi korlát feloldása: május 26. Az ország mentes státuszának visszanyeréséért az utolsó fertőzött telep végleges fertőtlenítése után 21 nappal folyamodhatunk, amit 3 hónap mentes időszak után kapunk majd meg. Eközben a sertéseket Pápán és Csurgón vágják, keményen küzdve a túlsúlyos példányokkal, a raktárhiánnyal és egyes kereskedelmi láncok elzárkózásával.
Apropó! A tejszektor is keményen érintett a száj és körömfájás által, ami csak tetézi azt, hogy - az árréstopra való reakcióként - lendületet vett a tejtermékimport. Ez fokozza a tej-túlkínálatot a belföldi piacon. Az év ezen szakaszában amúgy is sok a tej, de most ugye a nyerstej kivitele is jelentősen visszaesett, s erre jött az import-bővülés. A szektor sorsa ismét a fogyasztó kezében van. Persze hamarosan indul a fogyasztást élénkítő marketing kampány, de a vásárlók még mindig nem értik, miért kell hazait vásárolni a tudatosan olcsóbban adott importtal szemben. Megjegyzem, több EU tagállamban jelenleg is fogyasztói bojkottok vannak a kereskedelmi láncok üzletpolitikája elleni tiltakozásképpen.
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: Shutterstock Inc.
a biztonságos befektetések
kedvelőinek.
