Napjainkban, amikor járványtól, aszálytól, romló jövedelmezőségtől hangos a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, nem árt néhány pénzügyi adatot is mellé tenni a képnek. Az, hogy az EU tagság első 20 évében mintegy 10 ezer milliárd forintnyi támogatás érkezett a szektorba Brüsszelből, és további mintegy 4 ezer milliárd a hazai kasszából, már önmagában is sokat mondó adat.
A támogatási rendszer nagyon megnöveli a mezőgazdaság és az élelmiszeripar stabilitását. Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint, az előző évi 1409 után tavaly 1256 milliárd forintot fizetett ki a Magyar Államkincstár agrár és vidékfejlesztési támogatásokra. Ennek az összegnek 64 százaléka érkezett az EU-ból. Mind az összeg, mind azon belül az EU aránya csökkent tavaly.
Forrás: AKI
- A 2021–2022-es átmeneti évek után 2023. január 1-jén hatályba lépett a 2023–2027-es időszakra szóló közös agrárpolitika. Ezzel párhuzamosan tart még a 2014–2020-as ciklus lezárása.
- Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások között a vidékfejlesztési és halászati programok kifizetései és a közvetlen támogatások domináltak (46,6 és 43,3%), összegük 586,0 milliárd és 544,6 milliárd forint volt. A nemzeti támogatások a kifizetések 7,8 százalékát képezték, 97,7 milliárd forint kifizetésére került sor 2024. december 31-ig. A piaci és egyéb támogatásokra együttesen 28,2 milliárd forintot folyósítottak.
- Az egyes ágazatok támogatottságát vizsgálva elmondható, hogy a szántóföldi növénytermesztők kapták a támogatások 36,5 százalékát, az állattenyésztők a támogatások 17,3 százalékát használhatták fel, a kertészet részesedése pedig csupán 4,1 százalék volt.
- A nemzeti agrárkárenyhítési rendszer keretében (I. pillér) a 2023. évi időjárás okozta károk kompenzálására 2,9 milliárd forintot folyósítottak 2024-ben a jogosult termelők számára.
A támogatások mérséklődése azzal függ össze, hogy a pályázati rendszer olyan ütemben volt, hogy kevés volt a megvalósítási szakaszban lévő beruházás. Az ősszel több nagy pályázat is megjelent, több közülük ötszörös túligényléssel. Ezek bírálata éppen zajlik. Kisebb programokban már elindultak a támogatói okiratok, de a nagyokból inkább ősszel fognak megérkezni. Ez pedig azt jelenti, hogy 2026-ban és 2027-ben lesz jelentős hiteligény-növekedés a szektorban. Ennek fényében kell megítélni azt, hogy tavaly a mezőgazdaság és az élelmiszeripar hitelállománya - az év végén – mindössze 1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez az én olvasatomban határozottan siker. Azt jelenti, hogy - a soha nem látott mennyiségű és súlyú kihívások ellenére – a mezőgazdaság és az élelmiszeripar csak megtorpant a fejlesztések terén. Meggyőződésem - hogy a választások ellenére – jövőre elkezd majd egy burok leválni a szektorról. Ezek azok az üzemek, akiket a támogatások tartanak lélegeztetőgépen, termelésük gerincét pedig a tömegcikkek adják. E termelői kör az elmúlt években jelentős jövedelemkiesését szenvedett el. Az Erste Agrár Központ előrejelzése szerint, a gazdaságok száma a mezőgazdaságban csökkenő pályán marad. A szektor versenyképességét - a beruházások mellett - ez a tényező is erősíteni fogja.
Forrás: KSH + *Erste Agrár előrejelzés
- A mezőgazdaság hitelállománya 0,8 százalékkal 1048,2 milliárd forintra mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a kedvezményes hitelek aránya 63,7 százalékot, a piaci hitelek részesedése pedig 36,3 százalékot tett ki 2024. december 31-én.
- A mezőgazdaságban tevékenykedő egyéni gazdaságok hitelállománya 0,6 százalékkal 375,8 milliárd forintra nőtt. Az egyéni gazdaságok hitelein belül a legnagyobb hányadot kitevő (66,3%) beruházási hitelek 2,4 százalékkal 249,1 milliárd forintra mérséklődtek. A hitelek zöme a szántóföldi növénytermesztőket finanszírozta. A mezőgazdaságban tevékenykedő egyéni vállalkozások újonnan felvett hiteleinek összege 11,7 milliárd forinttal volt kevesebb az egy évvel korábbinál.
- A mezőgazdasági társas vállalkozások hitelállománya 1,6 százalékkal 672,4 milliárd forintra csökkent, amelyben a hosszú lejáratú forgóeszközhitelek játszották a legfőbb szerepet. A hitelállományból legnagyobb mértékben az állattenyésztési ágazat részesedett. A mezőgazdasági társas vállalkozások újonnan felvett hiteleinek összege 44,3 milliárd forinttal volt kevesebb az egy évvel korábbinál.
- A mezőgazdaság garantált hitelállománya dinamikusan nőtt.
- A lízingcégek szerződésszáma és a tőkekintlévőség összege is mérséklődött.
- Az élelmiszeripar hitelállománya 0,9 százalékkal 756,0 milliárd forintra nőtt 2024 negyedik negyedévének végére. Az ágazat hitelállományában a kedvezményes hitelek aránya 44,6 százalékot tett ki, amely jóval kisebb volt, mint a mezőgazdaságban.
- Az egyéni vállalkozások hitelállománya 9,2 százalékkal 5,4 milliárd forintra bővült, a társas vállalkozásoké 0,8 százalékkal 750,6 milliárd forintra nőtt. A rövid lejáratú hitelek aránya 2024 negyedik negyedévében a teljes egyéni hitelállományból 44,0 százalékot, a társas hitelállományból 29,5 százalékot tett ki. A társas vállalkozások hitelállományának legnagyobb részét, a kiemelt szakágazatok közül, az egyéb gyümölcs-, zöldség-tartósítás szakágazatban tevékenykedő vállalkozások adták (15,1%), ezt követte a baromfihús feldolgozása, tartósítása szakágazat (9,0%-kal).
- Az élelmiszeripari társas vállalkozások újonnan felvett hiteleinek összege 15,1 milliárd forinttal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. Az ágazat garantált hitelállománya 7,7 százalékkal csökkent 2024 negyedik negyedévében.
- Az ágazati csődrátát emelkedő trend jellemezte, azonban mértéke mind a mezőgazdaságban (3,5%), mind az élelmiszeriparban (5,0%) alacsonyabb volt a nemzetgazdasági szintnél (6,2%) a vizsgált időszak végén.
- A mezőgazdasági hitelportfólió minősége romlott 2024 negyedik negyedévében.
- A nemteljesítő hitelek aránya (NPL-ráta) a mezőgazdaság szinte minden alágazatában és szinte minden hiteltípusnál javult (csökkent). Az élelmiszeripari alágazatok túlnyomó részében szintén enyhe javulás volt megfigyelhető az előző év azonos időszakához képest.
- Az értékvesztéssel való fedezettség mindkét szektorban mérséklődött, a mezőgazdaságban 2,7 százalék, az élelmiszeriparban 5,7 százalék volt a vizsgált időszak végén. A mezőgazdaságban szinte minden hiteltípus értékvesztéssel való fedezettsége csökkent.
Forrás: AKI
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: Shutterstock Inc.
Higgy magadban és indíts Erste Future befektetést!
