Legendák szólnak az ukrajnai földek minőségéről, nagyságáról, de arról nem tudunk milyen állapotban vannak. A háború előtt Ukrajna a világpiac legnagyobb szereplői közé tartozott az alapvető szántóföldi növényekből, kukoricából, búzából, napraforgóból. Ez a fény azóta halványult, de más következmények is vannak. Ukrajna talaja például sürgős beavatkozás nélkül már nem képes fenntartani a termelési színvonalat. Ennek pedig olyan következményei lehetnek, amelyek messze túlmutatnak a határain.
Látlelet a földpiacról
Ukrajnai földpiac 2021 júliusi megnyitása óta több mint 330 ezer földvásárlási szerződést kötöttek. Ebben az időszakban több mint 636 ezer hektárt adtak el, összesen 30,4 milliárd UAH értékben, és az átlagos hektáronkénti ár 60 százalékkal emelkedett — 2025 júniusára elérve átlagosan a 60,7 ezer UAH-t. (1 UAH=7,87 Ft)
A mezőgazdasági földek piaca 2021. július elsején nyílt meg, miután az ezt szabályozó törvény életbe lépett. Ekkor csak ukrán állampolgárok vásárolhattak, maximum 100 hektárt. A következő évben a háború miatt a földpiac befagyott, csak kisebb helyi tranzakciók voltak. 2023-ban aztán újraéledt, mivel az elektronikus nyilvántartások iránti bizalom emelkedett. 2024 elejétől aztán az ukrán jogi személyek számára is engedélyezték a termőföld vásárlást, egyenként 10 ezer hektárban maximálva. Azóta jelentősen élénkült a földpiac, az árak emelkedtek. Sok befektető lépett a piacra. 2025-ben az ukrajnai mezőgazdasági földek átlagos hektáronkénti ára meghaladja az 55-60 ezer UAH-t hektáronként, de a nyugati és középső régiókban eléri a 100 ezret is.
Kimerült földek
A háború előtt Ukrajna mezőgazdasága akár 400 millió ember ellátására is képes volt. Mára ez jelentősen lecsökkent, és a jövőt illetően sem derűs a kép. A háttérben ugyanis egy mélyebb válság is kezd kibontakozni: azon tápanyagok kimerülése, amelyek az ukrajnai földeket oly termékennyé teszik.
Egy nemrégiben megjelent, 40 évet átfogó kutatás szerint, a szovjet korszakban Ukrajna mezőgazdasági területeit túlzottan megterhelték. Az olyan tápanyagokat, mint a nitrogén, a foszfor és a kálium olyan mértéken jutottak be, amelyek jóval meghaladták a növények igényeit. Ez a levegő és a víz szennyezéséhez vezetett. Az 1991-es függetlenné válás utáni tápanyaghiány után a műtrágyahasználat 2000 és 2021 között nőtt, de a 2022 eleji invázió után jelentősen csökkent. 2021-re az ukrajnai talaj már a nyomás jeleit mutatta. A gazdák sokkal kevesebb foszfort és káliumot szórtak ki, mint amennyit a növények felvettek, körülbelül 40–50 százalékkal kevesebb foszfort és 25 százalékkal kevesebbet káliumot A talaj szervesanyagtartalma a függetlenség óta majdnem 9 százalékkal csökkent. Jelenleg is drámai tápanyagszint-visszaesést tapasztalhatunk. Ezek a tápanyag-egyensúlyhiányok nem csupán nemzeti problémák. Veszélyeztetik Ukrajna hosszú távú mezőgazdasági termelékenységét, és ezzel együtt a globális élelmiszerellátást, amely rá támaszkodik.
A háború megzavarta a műtrágyaellátási láncokat és rongálta a tárolóhelyeket. A műtrágyaárak az egekbe emelkedtek. Sok gazda szándékosan csökkentette a trágyahasználatot 2022-2023-ban a pénzügyi kockázatok csökkentése érdekében, tudva, hogy termésük elpusztulhat, ellophatják vagy eladatlan maradhat az exportútvonalak elzáródása miatt. Ráadásul, bár az állatállományok száma jelentősen csökkent az elmúlt évtizedekben, a termelt szerves trágya mintegy 90 százaléka nem hasznosul.
A kutatás szerint, például 2023-ban, a betakarított növények akár 30 százalékkal több nitrogént, 80 százalékkal több foszfort és 70 százalékkal több káliumot vettek a talajból, mint amennyit trágyázással, talajmikrobákkal és levegővel kaptak (beleértve az esővel érkező és a levegőből a földre kerülő mennyiséget). Ha ezek a trendek folytatódnak, Ukrajna híresen termékeny talaja tartós romlással nézhet szembe, veszélyeztetve az ország képességét a helyreállításra és a globális élelmiszerpiacok ellátására.
A talaj termékenységének helyreállítására van megoldás. Ahogy az Magyarországon is történik - bár sajnos nem teljeskörűen – számos eszköz áll rendelkezésre a precíziós trágyázástól, a szervestrágyák komplettálásán, vagy a hüvelyesek vetésforgóba illesztésén keresztül, a talajbaktériumok alkalmazásáig. Egészséges talaj nélkül nincs egészséges növény, a gyenge immunrendszerű növény pedig kevésbé tud ellenállni a klímaváltozásnak. A sor végén pedig ott az ember.
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: Shutterstock Inc.
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
