Annak kapcsán, hogy a KSH közzétette a tavalyi földpiacról szóló jelentését, érdemes áttekinteni a föld értékének alakulását. Meggyőződésem ugyanis, hogy a földpiac élénkülése mögött időzített bomba ketyeg. Ahhoz, hogy előrejelzéseinket alátámasszuk, sajnos sok statisztikai adatra van szükségünk.
Forrás: KSH
Az ábrákon fényesen látszik, milyen verseny volt a termőföldkért az elmúlt években, évtizedekben. De jól érzékelhető a 2022 utáni lassulás, ami a mai napig tart. A megelőző évek 9-11 százalékos éves átlagos áremelkedése tavaly a felére mérséklődött, ahogy a földbérletek díjak emelkedése is. Az ok egyértelmű: ezek az árak egyre nehezebben termelhetők ki. Mi több, meggyőződésem, hogy már ebben az évben tetőzni fognak az árak. Egyre többen adnak vissza bérelt területeket, és a vásárlásokat is jobban megfontolják. Korábban mindenki fejében ott volt az, hogy ha eladóvá válik a szomszédos terület, esetleg egy vállalkozás hosszú lejáratú bérletekkel, akkor azt meg kell venni. Ma már ez messze nem így van. Előkerül a számológép.
A szántóföldi növénytermesztést leginkább sújtó, a jövedelmezőséget érintő tényezők hatása tavaly már érezhető volt a termőföldpiacon. A klímaváltozás miatti mennyiségi és minőségi problémákat, a piaci árak kedvezőtlen változását kell elsősorban kiemelni, de a támogatási rendszer jövőjével kapcsolatos bizonytalanság sem tesz jót az áraknak. Ezek a hatások ebben az évben is jelen vannak. A földpiac élénkül. 2024-ben 12 százalékkal több föld cserélt gazdát. A mező- és erdőgazdasági területek ára átlagosan 4,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A legjelentősebb művelési ág, a szántó átlagára 2,4 millió forint volt hektáronként. A földbérleti díjak az előző évi stagnálás után újra emelkedtek: 2024-ben egy hektár szántót az előző évinél 5,1 százalékkal magasabb áron, 86 900 forintért lehetett bérbe venni. Az ország mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeinek 1,0 százaléka, összesen 73 ezer hektár cserélt gazdát. Ez az adat emelkedést jelent. Egyre többen válnak meg földjüktől.
A termőföldárak és az értékesített terület együttes emelkedése 19 százalékkal magasabb forgalmi értéket eredményezett az előző évinél. Az összes értékesített terület 71 százalékát a szántó tette ki, részesedése 3,8 százalékponttal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. Az erdő 15, a gyep 10, a szőlő és gyümölcsös 3,6 százalékos arányt képviselt a forgalomból. Gyümölcsösből 36, szántóból 18, szőlőből 1,5 százalékkal több, míg erdőből 3,3, gyepből 4,1 százalékkal kevesebb területet adtak el, mint 2023-ban.
2024-ben a vármegyék több mint felében nőtt az értékesített terület nagysága az előző évhez viszonyítva, leginkább Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron és Baranya vármegyében (60, 31 és 31%-kal). Ezzel szemben Veszprém és Komárom-Esztergom vármegyében a termőföldforgalom csökkenésének mértéke meghaladta a 20 százalékot.
A legtöbb termőföldet Bács-Kiskun vármegyében forgalmazták, ezután Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye következett (7100, 6800, 6000 és 5900 hektár). A többi vármegyében 2024-ben 5000 hektár alatt maradt a termőföldforgalom. Az értékesítés volumenének a vármegye teljes mező- és erdőgazdasági hasznosítású területéhez viszonyított aránya 2024-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt a legmagasabb, elérve a 1,5 százalékot. Komárom-Esztergom és Baranya vármegyében a mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeknek mindössze 0,5, illetve 0,7 százaléka cserélt gazdát.
Csak, hogy teljes legyen az adathalmozás: az ország mezőgazdasági területének 82 százaléka szántó, 15 gyep, 3 szőlő és gyümölcsös.
Merre tovább?
Az, hogy egyre több földet adnak el, a gyorsuló koncentrálódás kezdeti jele. Véleményem szerint idén hosszú távú trendek dőlnek meg a hazai földpiacon. Az árak emelkedése – várakozásaim szerint – idén tetőzni fog. Hogy mi emeli még mindig a földárakat: a beidegződés, a reflexek. De a józanodás már egyre inkább tetten érhető. Itt kell visszatérni a támogatásokra.
A támogatások szerepe az agrárium működése szempontjából jelentős, sőt az utóbbi években felértékelődött. Ahogy nehezülnek a gazdálkodás feltételei, úgy erősödik a támogatások szerepe a jövedelemben, a beruházások mértékében. A földpiacon is fontos értékmérő a gazdálkodással elérhető támogatások mértéke. A földművesek emellett persze számos szempontot vesznek figyelembe cég, illetve földvásárláskor. Ilyen például a jogosultsági sorrendben elfoglalt hely, az ár, a saját földjeihez való közelség, esetleg kapcsolódás, az együttműveléssel elérhető hatékonyság-emelkedés, a földek állapota, az öntözhetőség feltételei. Mindezek figyelembevétele egyre fontosabb a földpiacon, miközben a támogatási rendszer várható változásai a bizonytalanságot növelik.
A fenti statisztikai adatok átlagok, amelyek mögött meglehetősen nagy szélsőségek bújnak meg. Előrejelzéseim szerint, a termőföldárak változása földrajzilag egyre erőteljesebb lesz. A dél-alföldi megyékben fog leghamarabb megjelenni a csökkenő trend, miközben észak és nyugat felé haladva a növekedés fokozódhat. Ne feledjük, földpiaci szabályozásunk lehetővé teszi a túlzott mértékek megakadályozását!
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: Shutterstock Inc.
Higgy magadban és indíts Erste Future befektetést!
