Javult tavaly az agrárkülkereskedelem egyenlege

Forrás: KSH

Összességében, az agrár külkereskedelem pozitív irányba mozdult tavaly, szerkezete nem mutat trendfordulatot, stabil a partneri kör is. Az agrár-külkereskedelmi forgalom 87 százalékát az uniós országokkal bonyolítottuk 2024-ben. Ennek növekedését (1,5%) azonban örvendetesen meghaladta a harmadik országokba irányuló kivitelé (8,3%).

A feldolgozottsági fok tovább emelkedik, de sajnos az importban is. Ez is jelzi, milyen nagy jelentőségű az, hogy a „kis élip” pályázat támogatói okiratai már elindultak a nyertesek felé, és hamarosan a „nagy élip” beruházói is kézhez kaphatják. Az élelmiszeripar hatékonyságának, versenyképességének javulása maga után húzza a beszállítókét is. Az értékláncon belüli együttműködések javítása, szélesítése stratégiai jelentőségű. Amikor a korszakváltásban lévő agráriumunk jövőképét keressük, abban a feldolgozott élelmiszerek lesznek a meghatározók. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ehhez a hazai fogyasztó magunk mellé állítása, a hazai élelmiszerek iránti elkötelezettségnek erősítése milyen fontos.

Ha az egyenleget a négy fő sor alapján nézzük, akkor a növényi termékek és az élelmiszerkészítmények növekedését, az állatok és állati termékek romló egyenlegét, valamint a zsírok és olajok szinten maradását látjuk.

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek export-volumenindexe 11,6 százalékkal nőtt, az importé 5,4 százalékkal esett 2024-ben. Az exportárindex 8,2 százalékkal csökkent, az importárindex 4,3 százalékkal emelkedett. A cserearány-mutató értéke 0,88, azaz az agrár-külkereskedelmi cserearány romlott 2024-ben.

Az agrárkülkereskedelem egyenlege, millió euró
Forrás: KSH

Az agrárkülkereskedelmi egyenlegben a gabonafélék képviselik a legnagyobb arányt (tavaly 38%-ot). Ennek hatása többrétű. Egyrészt, az export szerkezetében a másodlagosan feldolgozott élelmiszerek aránya 2024-ben 43 százalékra emelkedett, amihez a gabonaárak csökkenése, az alapanyagok exportértékének csökkenése is hozzájárult. A 2023. évi erős (38,9%-os) áresés után tavaly tovább csökkent a gabonafélék éves átlagára (-5,7%). Így maradt az alapanyagok aránya 26, és nőtt az elsődlegesen feldolgozottaké 31 százalékra az exportban. Az importban az irányok hasonlók, de a másodlagos feldolgozottságú élelmiszerek aránya még magasabb.

Másrészt, bár 2024-ben csak 12,6 millió tonna gabona termett (2,3 millió tonnával kevesebb az egy évvel korábbinál) a magasabb 2022/23-as átmenő készletek (és persze az alacsony bázis) miatt a kivitel meglendült. Búzából 29, kukoricából 63 százalékkal ment ki több, mint 2023-ban. A gabonafélék exportértéke 4,3 százalékkal, volumene 27,9 százalékkal nőtt, az import mennyisége és értéke azonban 63,2, illetve 46,8 százalékkal visszaesett a bázisidőszak szintjéhez képest. Fontos, hogy a kukorica 60, a búza 46 százaléka Olaszországba került. Mögötte Ausztria és Németország a legfontosabb gabona exportpartnerünk. Mindhárom desztinációban javítottunk korábbi pozícióinkon.

Az import bővülésében komoly szerepet játszik a kakaó világpiac drágulása. A kakaókészítmények importértéke 83,5 millió euróval nőtt. Ez volt a legnagyobb bővülés tavaly. Hozzáteszem, a kakaó tőzsdei jegyzései idén januárban erős korrekcióba kezdtek, aminek még nem látszik a vége. Ez némi remény a csokoládé fogyasztóinak arra, hogy az árak nem emelkednek rövid távon tovább. Középtávon ez sajnos nehezen képzelhető el. Nagyot emelkedett a dohánytermékek importértéke (77,6%), a legnagyobb visszaesést pedig a gabonaimport mutatta.

A kivitelben - a már említett gabonatúlsúly mellett - a takarmányok és az italok stabil építőköveink (2024-ben 17-17 %-os aránnyal), de az olajok és húsfélék is 10 százalék feletti aránnyal büszkélkedhetnek (13 és 12%).

Érdemes kitérni arra, hogy a sertésállomány emelkedése már látszik az élősertés import mérséklődésében. Ez ugyan továbbra is jócskán meghaladja a kivettek mennyiségét, de a rés szűkül. Az élőmarha kivitel stagnált, fő partnereink Horvátország és Ausztria. A sertéshús export mennyiségi növekedése tavaly szintén nagyobb volt (12,6%), mint az import bővülése (5,4%). Baromfihúsból a kivitel 6,2 százalékos növekedésével szemben 19,1 százalékos importcsökkenés áll. Csirkeszektorunk nemzetközi léptékben is kimagasló integráltsága, hatékonysága ebben is tetten érhető.

A tej, tejtermék, tojás, méz termékcsoport exportja is jobban tudott nőni az importnál. A tejtermék import azonban továbbra is nagyobb a kivitelnél, és tavaly jobban is nőtt. Ebben a sajt és a vaj behozatalának magas arányára kell felhívni a figyelmet. A nyerstej kivitele közel 500 ezer tonnára (+22,8%) ugrott. A tojás külkereskedelme zsugorodott, a mézé elkezdett felállni a mélypontról.

Tovább romlott viszont a zöldségek, a burgonya, a gyümölcsök külkereskedelmi egyenlege.
Az olajos magok külkereskedelmi egyenlege kedvezően alakult. A repce és napraforgómag dominálta export 9,6 százalékkal nőtt értékben. Az olajok, zsírok exportértéke csökkent ugyan, de az egyenleg nem romlott.

Az összkép tehát pozitív. Az agrár külkereskedelemben alapjaink stabilak. Erre lehet építeni azokat az értékláncokat, amelyek a jelen és jövő kihívásaira, fogyasztói elvárásaira méginkább építenek. A fejlett piacok fogyasztói a fenntarthatóságra, a természetes összetevőkre, egészséges életmódjukra lesznek a legnagyobb tekintettel, amikor élelmiszert választanak. A jó ár-érték arány, a versenyképes ár ott kell legyen a háttérben. A megváltozott klíma, a munkaerő-szűke, a gyülekező támogatás-politikai fellegek közepette ezek a célok csak az integráció jóval magasabb szintjén tudnak csak teljesülni.

A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.

Címlapkép: Shutterstock Inc.