Ha az időjárási kockázatok, az érzékelhető felmelegedés nem lenne elég, egy sor politikai és gazdasági tényező is csatlakozott a gabonapiaci árbefolyásoló tényezőhöz. Elsőként a régi-új amerikai elnök teszteléseit kell említeni. Nyilvánvalóan a reakciókat próbálja felmérni, keresi a falat, ameddig elmehet. A bizonytalanságokra az élelmiszer importőröknek reagálniuk kell.
- Egyrészt úgy, hogy növelik saját termelésüket, ahogy teszi azt például Kína. Szeme előtt ott van Oroszország példája, aki az elmúlt két és fél évtizedben nemhogy önellátó lett, de meghatározó világpiaci eladóvá is vált egy sor élelmiszerből. Ezen az úton az EU embargós politikája indította el, ha valaki még emlékszik rá. Kína is ezen az úton halad - bár adottságai miatt nem lesz sosem önellátó gabonából és húsból - de már az emelkedő termelése, átalakuló fogyasztási szerkezete, és csökkenő importja is átrendezi a világ élelmiszerpiacait. Ennek jelenleg legnagyobb vesztese Ausztrália, ahol az új búzatermés export-esélyei romlanak, pedig a termés igen jó lett. Erre még rátesz egy lapáttal az is, hogy Kína függetlenedni próbál az amerikai termékektől (ennek nyertese elsősorban Brazília). Az EU romló versenyképességével leginkább magának köszönheti kiszorulását a kínai piacról.
- A másik reakció az importőröknél a rövid távú, a vásárlások növelése. Amivel maguk is felfelé hajtják az árakat.
- Kedden, február 11-én jelenik meg az USDA friss piaci jelentése. Ez minden hónapban látványosan befolyásolja az árakat. Ezt a hetet Európában enyhe emelkedéssel, az USÁ-ban csökkenéssel kezdték a gabonaárak. Ez utóbbi éppen a jelentés várható hatásaihoz való alkalmazkodást jelenti.
- Jelenleg aggodalmakat okoz a dél-amerikai aszály. A csapadékhiány okozta stressz csak fokozódni fog, mivel az elkövetkező időszakra sem mondanak esőt.
- Az amerikai farmerek egyrész aggódnak a vámok miatt esetleg elvesző piacaikért, másrészt a tavaszi búza felől egyre inkább mozdulnak el a kukorica felé a vetésszerkezetben, ami a globális búzakínálat további csökkenésével fog járni.
- Ezzel ellentétes hatás, hogy zsugorodik az importigény, ami gátat szab az árak emelkedésének. E mögött a lassuló gazdasági növekedés is ott van a fentiekben már említetteken kívül.
- Az európai gabonaárakat azonban rövid távon támogatja az euró/dollár paritás csökkenése, amely 1,0350 alá esett.
- Az Európai Unióból származó lágybúza-export a 2024/25-ös szezon kezdete óta mindössze 12,5 millió tonnát ért el, 37 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában.
- Egy kis hab ennek a tetején, hogy az időjárás okozta terméskiesések minden nagy termelő térségben egyre gyakoribbak. Ennek minden időtávon van és lesz árfelhajtó szerepe. A jó minőségű és piaci léptékű árunak egyre jobb piaci lehetőségei lesznek. Erre kell építeni a magyar agrárstratégiát.
Mindebből az következik, hogy azok az áremelkedések, amelyeket itthon például a kukorica, a búza vagy a napraforgó piacán látunk, kitarthatnak az elkövetkező hónapokban is. Arra azonban nyomatékkal felhívom a figyelmet, a napraforgóból az egész kelet-európai térségben jelentősen nő a vetésterület. Emiatt túlkínálat várható. Ahogy közeledünk majd a betakarításhoz, úgy eshet vissza az ára.
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: Shutterstock Inc.
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
