Az arany idén az egyik legjobban szereplő eszközosztály volt. Az év eleje óta 28%-kal nőtt a nemesfém ára, így jobb hozamot hozott, mint a S&P500 index, mely 21%-kal emelkedett az idén dollárban számolva.
Az arany áremelkedése a következő tényezőkre vezethető vissza:
- A jegybankok aranyvásárlásai. A jegybankok az elmúlt években nettó aranyvásárlók voltak. Ennek részben diverzifikációs okai voltak, részben pedig az, hogy az orosz-ukrán háború kitörése után a nagy keleti jegybankok (Kína, Törökország), látva, hogy a dollártartalékokat lefoglalták a nagy nyugati jegybankok, inkább az aranyba fektették a jegybanki tartalékokat. A World Gold Council elemzése szerint az idei első félévben 483 tonna arany vettek a jegybankok, ami 5%-kal több, mint 2023 első félévének kereslete. Ez volt az elmúlt 10 év legnagyobb első féléves aranyvásárlása.
A jegybankok negyedéves aranykereslete (száz tonnában)
Forrás: World Gold Council
- A negatív reálkamatok idején erősödik az arany. Az arany hosszútávon véd a reál leértékelődés ellen, legalábbis az elmúlt 7000 év aranytörténelme erre tanította a befektetőket. Emiatt különösen felértékelődhet az eszköz, ha negatív reálkamatok alakulnak ki a gazdaságban, vagyis a nominális kamatok alacsonyabbak mint a fogyasztási javak értékvesztése. Ilyenkor egy államkötvény befektetés esetén a lejáratkor kapott tőke és felhalmozott kamat értéke kisebb, mint az eszköz reálértéke a befektetés kezdetén. Az arany esetében tapasztalati tény, hogy az értékemelkedés legalább annyi, mint az infláció, vagyis hosszútávon az arany reálértéke változatlan. A stagflációs időszak – alacsony gazdasági növekedés, magas infláció – különösen, ha ez magas államadóssággal jár együtt, előtérbe hozza az arany befektetéseket.
- A világban lévő geopolitikai feszültségek. Az arany jelentősége megnő, ha geopolitikai feszültség van a világ valamelyik részén. Az arany ugyanis menedékeszköz is, kis helyen viszonylag jelentős értéket tudunk belőle tárolni. A globális gócpontok terjedése, a helyi háborúk ezért növelik az aranykeresletet.
- A reálkamatok mellett a nominális kamatszint is fontos. Az alacsonyabb nominális kamatszint segíti az arany áremelkedését, mivel ebben az esetben az arany tartásának költsége, vagyis az állampapírokon megkeresett kamat kisebb lesz. Emiatt a csökkenő kamatszint az arany irányába tereli a befektetőket.
Az utóbbi pár hétben azt tapasztaltuk az aranypiacon, hogy a Fed 50 bázispontos vágása kellemes meglepetést okozott. Ez lendületet is adott a nemesfémnek, hogy új, nominális csúcsot érjen el, majdnem 2.700 dollárig emelve a jegyzésárat. Az utóbbi néhány hét amerikai makrogazdasági adati azonban némileg csökkenték a lelkesedést. Kiderült ugyanis, hogy az infláció magasabb, mint a várt, a gazdasági aktivitás pedig szintén erősebb, amit leginkább a munkaerőpiaci adatokban lehet tetten érni. Vagyis az USA gazdaságának kevésbé van szüksége kamatvágásra, mint korábban. Amig 3-4 hete a piacok 75 bázispontos kamatvágást áraztak, ez most már csak 50 pontra esett vissza – egy novemberi és egy decemberi 25 bázispontos lépés képzelhető el. Rövidtávon ezek a Fed lépések azok, melyek meghatározzák az arany áralakulását, miközben a nagy trendek – jegybankok vásárlásai, negatív reálkamat szint – továbbra is támogatói a drágulásnak. És persze nem szabad elfeledkezni a geopolitikáról sem – a közel-keleti feszültség és az orosz-ukrán háború bármikor még intenzívebb fázisába léphet, ami ismét lendületet adhat az arany vásárlóknak.
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
