Jöhetnek az EU-s pénzek? - Összefoglaló

Év végéhez közeledve ismét felpörögnek majd az események az EU-s támogatások kapcsán, ahogy tavaly is, így érdemesnek tartottuk áttekinteni, hogy mit lehet tudni az EU-s pénzek aktuális helyzetéről, illetve, hogy milyen időpontokat lesz különösen érdemes figyelni. Sajnos a folyamat a színfalak mögött zajlik, így nagyrészt különböző újságértesülésekre tudtunk csak támaszkodni.

Mi történt az elmúlt egy évben?

Tavaly az év végén sikerült az EU-val egy feltételes megállapodást elérni az RRF pénzek kapcsán. Ez egyfajta Mátyás-királyi megoldás volt. Magyarország elkerülte a forrásvesztést, azonban a támogatások befagyasztva maradtak, vagyis tényleges folyósítás nem történt. A tavaly év végi határidő elvétése automatikus forrásvesztést okozott volna.

Az idei év nagyrészt a háttérmunkáról, a szükséges jogalkotói tevékenységről szólt. Különösképpen az igazságszolgáltatási reformok kapcsán, mely nyárra lezárult, és a kormány azóta próbálja ezeket elfogadtatni az EU-val. Éppen ezek az igazságszolgáltatási reformok szabadíthatják fel most az EU-s támogatások egy részét.

Mennyi az annyi?

Az EU-s támogatásokról nem lehet egységesen beszélni, azokat legalább négy különböző részre érdemes bontani, ugyanis jelentősen eltér az ezekhez való hozzáférhetőség helyzete.

• A mezőgazdasági támogatások jelenleg is zavartalanul érkeznek, mivel ezek közvetlenül a gazdákhoz folynak be. A 2027-ig terjedő költségvetési ciklusban ennek teljes összege 11,9 milliárd euró.
• RRF támogatás: Eredetileg Covid újjáépítési támogatás, ma már inkább energetikai modernizációs alap. 2026 végéig teljes mértékben fel kéne használni. A kormányzati kommunikációban rendkívül kevés szó esik róla és például a MOL finomító átalakítása is inkább más forrásból fog történni. Pozitív meglepetésként értelmeznénk, ha ezt sikerülne lehívni. Ez 5,8 milliárd eurós támogatás lenne.
• RRF hitel: Nagyon kedvezményes 1% alatti kamatozású hitel, elsősorban energetikai célokra. Mivel csak hitel, így az EU-nak politikailag ezt a legkönnyebb odaadnia, azonban a rendkívül kedvező konstrukció miatt a magyar költségvetésnek jelentős támogatást jelentene. Ezt is 2026 végéig kell felhasználni, és az év végi határidő elmulasztása forrásvesztést okozhat. A kormány nem szándékozik a teljes lehetséges keretet lehívni, 3,9 milliárd eurós hitelt igényeltek. Abban, hogy a kormány nem szándékozik a rendelkezésre álló teljes keretet lehívni, az eddig elszenvedett csúszások és politikai alku is szerepet játszhat.
• 2027-ig tartó kohéziós támogatások: Az összesen 22,5 milliárd eurónak pozitív döntés esetén is körülbelül a fele szabadulhatna most csak fel. A kohéziós támogatásoknál gyakorlatilag folyamatos (éves) felülvizsgálat van, így a zárolás feloldása sem jelent tartós garanciát.
  • A kohéziós források egy részéhez (9,3 milliárd euró) mind a 27 szupermérföldkő teljesítése szükséges, így erre jelenleg még nincs esély. Főleg jogállamisági (korrupciós) aggályokat fogalmazott meg Brüsszel. Később még ezekről is születhet megállapodás.
  • A kohéziós források másik részét, 13,2 milliárd euró viszont „csak” az igazságszolgáltatási reformok zárolják, ennek feloldására van most lehetőség, ha az EU elfogadja a végrehajtott reformokat.
  • Valójában a 13,2 milliárd eurónak is csak egy részéhez, igaz egy nagyobb részéhez, mintegy 10,3 milliárd euróhoz férhetne hozzá Magyarország. Ugyanis a két összeg közti mintegy 3 milliárd euró olyan programokat érint, melyekkel további, konkrét kifogásai is vannak az EU-nak. Ilyen például az Erasmus támogatás, ahol, ha kerülőúttal is, de valószínűleg azért belátható időn belül lesz megállapodás. De vannak olyan programok is, melyeket a migrációs vagy a gyermekvédelmi (LMBTQ) törvények gátolnak, ezekben viszont politikai okokból valószínűleg nem fog engedni a kormány, és inkább vállalja a forrásvesztést.
  • Itt nincs automatikus forrásvesztést kiváltó határidő.

Forrás: Erste

Egy lehetséges menetrend

A magyar kormány nyáron jelentette teljesítettnek az igazságszolgáltatási reformokat. Innen kezdve az EU-nak 90 napja van a véleményezésre. Azonban az EU által feltett kérdések és az azokra adott magyar válaszok megérkezése közt eltelt napok többször is meghosszabbították ezt a határidőt. A háttérben zajló folyamatok miatt ennek pontos időtartama nem ismert, de november végi határidő tűnik reálisnak az értékelésre.

• Sajtóhírek szerint november 15-én foglalkozott volna az üggyel az Európai Bizottság, de mivel újabb tisztázandó kérdések érkeztek Brüsszelből, ez már nem tűnik reálisnak és a nyilvánosságra hozott napirendi pontok között sem szerepel már.
• Az újságok szerint november 21-22-én foglalkozhat a Bizottság a kérdéssel, de ennek egyelőre nem látszik nyoma a Bizottság napirendjében. Plusz ülés közbeiktatására viszont van lehetőség.
• November 30-ra van meghirdetve a Bizottság általános ülése, kimondottan a kohéziós támogatások kapcsán. A téma apropóján ebbe illeszkedhetne a magyar ügy is.
• A bizottsági jóváhagyást követően még magasabb szintű jóváhagyásra is szükség van az RRF hitel (és támogatás) esetében. Minimum a pénzügyminiszterek tanácsáéra, ami december 7-én fog ülésezni. Ha a legmagasabb szintre delegálják, akkor pedig az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács jóváhagyása is szükséges lehet. A Tanács december 14-15-én ülésezik.
• A folyamatot tovább bonyolíthatja, ha az Európai Parlamentben is vitáznak majd az ügyről, de az inkább csak politikai színtér, a tényleges döntés a Bizottságon keresztül születik. Illetve a háttérben folyó politikai alkuk is befolyásolhatják még a megállapodás időzítését.
• Pozitív döntés esetén is tényleges folyósítás legkorábban 2024-ben történhet. Mivel a kormány előfinanszírozott több EU-s pályázatot is (~800 milliárd forint), így a zárolás feloldása esetén a támogatások relatíve gyors lehívása várható.