A lenti ábra azt mutatja, hogy miként alakul a magyar üzemanyagpiacon az együttes kiskereskedelmi és nagykereskedelmi árrés (=kiskereskedelmi ár – ÁFA - jövedéki adó - CIF Mediterrán termék ár), vagyis a bruttó árrés forint/literben, havi bontásban, 2019 januárja óta a dízel és 95-ös benzin üzemanyag termékre.
A bruttó üzemanyag árrés alakulása (=kiskereskedelmi ár – ÁFA - jövedéki adó - CIF Mediterrán termék ár) forint/literben, havi bontásban, 2019 január – 2023 augusztus
Forrás: KSH, MNB, holtankoljak.hu, Reuters
A következő megállapításokat vontam le:
1) A vizsgált időszakban nőtt a termékek bruttó árrése. Míg 2019-ben ez jellemzően 50-60 forint volt literenként, 2023-ban már 130 forint az átlag árrés.
2) Ez persze nem feltétlenül jelent nettó szinten magasabb nyereséget a szereplőknek. A kérdéses időszakban ugyanis nőtt a) a rezsi és a fuvarköltség a magasabb energiaárak és infláció miatt b) a bér a bérinfláció miatt c) az adótartalom, mivel a kormány bevezette, majd megemelte a kiskereskedelmi különadót, maradt a Robin Hood adó, illetve megjelent az EKR.
3) A magasabb árrést magyarázza a magas elvárt hozam is, ami köszönhető a) magasabb kockázatmentes hozamoknak b) a magasabb elvárt hozamnak a kormány beavatkozásai miatt. Mondhatnánk úgyis, hogy a csökkenő verseny és a magasabb elvárt hozam eredménye is a magasabb bruttó árrés.
4) Érdekes, hogy volt egy jelentős megugrás 2022 júliusa körül az árrésekben – ekkor zárta ki a kormány a hatósági ár alól az egyes szereplőket, mint a nagyfuvarozókat vagy a külföldieket. A 2021. november 15 és 2022. július 1-ei kiskereskedelmi árak fiktívek, mivel ebben az időszakban lényegében szinte mindenki hatósági áron (480 forint/liter) tankolhatott a magyar kiskereskedelemben. Ahogy ez az árplafon megszűnt, a kereskedők jóval magasabbra kezdtek árazni, mint ami korábban indokolt volt a fenti tényezők miatt.
S mi az ábra tanulsága? Az, hogy előbb-utóbb a fogyasztó fizeti meg a magasabb adók és költségek árát. Egy piacgazdaságban csak ideig-óráig lehet eltorzítani a viszonyokat. Utána az inga visszaleng és akár egy rosszabb egyensúly is kialakulhat. Ma ott tartunk, hogy 70-80 forinttal (átlag 50 literes tankolás esetén 3.500-4.000 forinttal) többet fizetünk literenként az üzemanyagért, mint 4 éve csak azért, mert magasabb az adó, nagyobb a kockázati felár és nőttek a költségek. A piaci önszabályozásnál nincsen hatékonyabb. Egy állami szabályozás akkor optimális, ha minél kevesebbszer és kevésbé meglepetésszerűen nyúl bele a hatóság a rendszerbe, azt is inkább a szereplőkkel egyeztetve és felmérve a következményeket.
a biztonságos befektetések
kedvelőinek.
