A piacok mozgásban tartásának legfontosabb üzemanyaga az információ. Amikor egy adat napvilágot lát, arra kereskedők tucatjai reagálnak, és vesznek fel, vagy alakítják át meglévő pozícióikat annak függvényében, hogy az új információ milyen hatással lehet meglévő kitettségeikre.
A mindennapi hírek zaján túl a legkomolyabb piacmozgató erővel azok az események bírnak, amikor előre fixált időpontban – kvázi egy gazdasági naptár szerint – valamilyen egzakt és számszerű adat jelenik meg egy cégről, áruról, vagy valamilyen makrogazdasági mutatóról. Ilyenek például a vállalatok negyedéves jelentései, egy készletriport, kamatdöntés, inflációs, vagy GDP adat. Ezek jellemzően meghatározott időközönként, mindenki számára előre ismert időpontokban történő bejelentések útján jutnak el a kereskedőkhöz, hogy lehetőleg senkinek ne legyen előnye a többiekhez képest. Ha tehát ezeket az adatokat valamilyen módon képesek vagyunk megbízhatóan előre becsülni, azzal jelentős profitra tehetünk szert, különösen, ha valami olyasmire bukkanunk, amire a piac nem számít.
Itt jön a képbe a piacokon már jópár éve jelen lévő, de jelentőségében egyre nagyobb teret nyerő trend, az ún. alternative data kiaknázása. A főleg hedge fundok által használt módszer lényege, hogy mindenféle adatforrás felhasználásával, a lehető legkreatívabb módon találjanak olyan mintákat, összefüggéseket, amelyekből aztán a többi kereskedőt megelőzve következtetni lehet egy-egy bejelentés várható tartalmára, vagy komoly piacmozgató hatású jelenség kialakulására.
Az adatok feldolgozásán alapuló kereskedési stratégiák népszerűsége egyre nagyobb, ahogy a folyamatos digitalizációnak, és a mesterséges intelligencia egyre szélesebbkörű elterjedésének köszönhetően ma már akár az ezekre a technológiákra nyitott felhasználók számára is elérhetővé válnak olyan adatbányász megoldások, amelyek korábban az erre szakosodott cégek és szakemberek kiváltságai voltak.
Kihasználatlan adatvagyon
Mielőtt az adatok kereskedésben történő felhasználásáról beszélnénk, nézzük meg, hogyan lehet egyáltalán az adat önmagában érték. A vállalatok sokszor nincsenek is tudatában annak, hogy mennyi olyan nyers adaton ülnek, ami önmagában talán haszontalannak tűnik, de feldolgozva, más adatforrásokból származó adatokkal kiegészítve az azt felhasználni képes cégeknek vagyonokat érhet.
Erre a legkézenfekvőbb példa talán a bankkártyás tranzakciók. A kártyatranzakciók anonim adatbázisa önmagában nem jelent túl nagy értéket. Ugyanakkor, például földrajzi adatokat hozzájuk rendelve, egy Google, vagy Facebook kaliberű cég, aki a mobiltelefonok pozíciói alapján pontosan tudja, mikor melyik felhasználója hol tartózkodik, ezeket megvásárolva már képes trackelni a felhasználói offline költéseit is. Ebből aztán egyrészt képes validálni az online hirdetéseinek sikerességét (hiszen össze tudja kötni, hogy egy online keresést mikor követett offline, fizikai boltban történő vásárlás), másrészt képes tovább pontosítani a felhasználói vásárlási szokásairól felépített modelljeit, amivel még értékesebbé teheti saját hirdetési felületeit. Néhány évvel ezelőtt a fenti példából egyébként botrány robbant ki.
De nem kell kizárólag a nagy tech óriásokra gondolni, nyers adat minden nagyobb cégben tucatjával keletkezik, és a legtöbb ma még nem tud, vagy nem akar ezekkel mit kezdeni. Ugyanakkor a mesterséges intelligencia egyre szélesebb térnyerésével ezen adatok felhasználása egyre kézenfekvőbbé válik, és hosszú távon versenyhátrányba kerülhetnek majd azok a vállaltok, amelyek nem aknázzák ki a saját adataikban rejlő lehetőségeket.
Kreatív összefüggések és mintázatok a piacokon
Az adatalapú tőzsdei kereskedésben az adatok felhasználása ugyanilyen eszközökkel, de kicsit más szemlélettel történik, hiszen a cél nem egy-egy cégen belüli értékteremtés, hanem valamilyen mintázat felfedezése, amivel konzisztensen képesek lehetünk a kereskedésben hasznosítható, profitra váltható információk kinyerésére.
Az egyik legegyszerűbb módszer a különböző korrelációk keresése. Például, ha Brazíliában rossz az időjárás, akkor csökken a kávéültetvények hozama, tehát hiány alakul ki, ami fel fogja hajtani a kávé világpiaci árát.
Ennél eggyel tovább mehetünk, ha olyan jelenségeket keresünk, amik nem ilyen triviálisak, és valamilyen pénzügyi összefüggést is fel kell használnunk a kiaknázásukhoz. Például, amikor a kőolaj ára super-contangoban van, sejthető, hogy a rövid határidős long pozíciók és a hosszú lejáratra szóló shortok tárolási problémákat fognak okozni a kőolaj piacon. Ez rendszerint azzal jár, hogy a tankerhajókat is elkezdik ún. floating storage-ként használni, ami viszont megemeli a hajók iránti keresletet, ezáltal a bérleti díjakat, ami pedig rövidtávon extra marzsokat eredményez a tankereket tulajdonló társaságokban. Elég megnézni 2020 második negyedévét, hogy adott időszakban milyen eredményeket produkáltak a tanker részvények.
A WTI front és követő hónapja közötti spread (kék) és a Nordic American Tankers árfolyama. Megfigyelhető, hogy a részvényár változása időben leköveti a contango nagyságát.
Forrás: TradingView
A fentiek tanulsága csak annyi, hogy megfelelő piaci ismeretekkel és adatelemzéssel valójában csak a kreativitásunk, és az adatok rendelkezésre állása szab határt annak, hogy hol, milyen lekereskedhető összefüggésre lelünk. Mivel a világ folyamatosan változik, a piacok újra és újra szembe találják magukat valamilyen helyzettel, amire korábban még nem volt példa. (Vagy ha volt is, a piacok emlékezete időnként rövidebb, mint gondolnánk).
Mindent látó szem
De az alternatív adatok világa nem áll meg a számszerű információk feldolgozásánál. Ilyen például, amikor közel valósidejű műholdképek alapján próbálunk következtetéseket levonni. Amerikában az óriás parkolókról készített műholdképek alapján elég jól becsülhető például bevásárlóközpontok forgalma, vagy a tengeri szállítási útvonalak monitorozásával egészen nagy pontossággal becsülhető a világkereskedelem egyes szegmenseinek volumene jóval azelőtt, hogy bármilyen hivatalos összesítő adat napvilágot látna.
De ennél is érdekesebb példa, hogy a nagy olajtározó silók tetején a pontos földrajzi hely, időpont és a siló tetejének beeső árnyékából következtetni lehet a silóban raktározott olaj mennyiségére. Mivel a világon az olajtartalékok gyakorlatilag szinte mindenhol ugyanolyan technológiával vannak tárolva, a műholdképek alapján pedig könnyen megfigyelhető párhuzamosan több ezer ilyen helyszín, képfeldolgozó algoritmusok használatával, majd az adatok aggregálásával kinyerhető közel valós idejű információ az olajtartalékok mennyiségére vonatkozóan.
Napjainkban már cégek tucatjainak fő tevékenysége, hogy az elérhető műholdas képekből a lehető legtöbb értékes információt nyerjék ki, melyet aztán felhasználhatnak, vagy akár továbbértékesíthetnek.
Adat piacterek
Bár az alternatív adatok felhasználása potenciálisan valóban a fedezeti alapok játszótere, a valóság az, hogy ezen a fronton még bőven van helye a kreativitásnak, és ha egy befektetőnek van egy kiaknázható ötlete, valamint rendelkezik az adatok feldolgozásához szükséges ismeretekkel, bátran nekivághat adatalapú kereskedési stratégiák készítésének.
Minőségi, és megfelelően előkészített adatsorokat találni persze nem könnyű, és esetenként igen költséges lehet. Ugyanakkor rengeteg ingyenesen hozzáférhető nyers adat található a világban, még a Google is működtet erre szakosodott keresőszolgáltatást.
Sőt, létrejöttek különböző piacterek, ahová a cégek becsatornázhatják saját adataikat, akár szert téve ezzel egy extra bevételi forrásra. A Nasdaq Data Link, vagy leánykori nevén Quandl például külön piacot működtet az alternatív adatok számára, amit mind az azokra modelleket építő felhasználók (vevők), mind pedig az azokat generáló cégek (eladók) aktívan használnak.
Fair play?
Mondhatnánk, hogy az adatalapú, kvantitatív, mesterséges intelligenciát használó és egyéb „high-tech” stratégiák használatával bizonyos szereplők kiváltságává válik, hogy lefölözzék a hasznot, hiszen ezek a technológiák az átlagos befektető számára nem hozzáférhetőek.
Ez önmagában igaz, de ez nem elvi, hanem technikai kérdés. A piacok működésének nem az igazságosság, hanem a hatékonyság a fő célfüggvénye, ebbe pedig beleértendő a világ információinak minél átfogóbb értékelése, és annak minél gyorsabb lekereskedése. Az egyes információk ezáltal gyakorlatilag azonnal visszatükröződnek a pillanatnyi egyensúlyi árban, ami pedig valahol a piacok létezésének egyik alapvető értelme.
Másodsorban miért ne lenne igazságos, ha valaki tudást, energiát és pénzt szán arra, hogy profitra tegyen szert? A létező adatok kreatív kiaknázása még mindig sokkal nagyobb hozzáadott értékkel rendelkezik, mint mondjuk a nagyfrekvenciás kereskedés, ami aztán tényleg csak a piac valódi kereskedő által sosem látható mikrofluktuációiból termel profitot.
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: Shutterstock
Higgy magadban és indíts Erste Future befektetést!
