Változik a banki extraprofit-adó

Változik a bankok extraprofit-adója az idei adóévre vonatkozóan, amit a tavalyi eredmények alapján kell fizetni. Egyrészt az eredetihez képest a felére csökken az árbevétel alapján fizetett adó alapja, s annak 8 százalékát kell befizetni. Másrészt az adó másik fele a módosított tavalyi adózás előtti eredmény alapján számítandó ki. A módosított adózás előtti eredmény 10 milliárd forint alatti részének 13, az a fölötti részének 30 százalék az extraprofit adó vonzata.

Vannak adóalapot növelő és csökkentő tételek, mint például a tavaly megfizetett tranzakciós illeték vagy a banki különadó 50 százaléka. Ezek pl. növelik az adóalapot.

Az OTP esetében az extraprofit-adóra korábban 80 milliárd forintot becsültünk a tavalyi 69 milliárd forint megfizetése után. Ez csökken most 40 milliárd forintra, s ehhez adódik hozzá a módosított adó utáni eredmény után fizetendő adó, ami becslésünk szerint mintegy 25 milliárd forintra rúg. Ez azt jelenti, hogy az OTP-t idén a törvénymódosítást követően mintegy 15 milliárd forinttal kevesebb extraprofit-adó terhelheti, mint a korábbi becslésünk szerint. Ez mintegy 50 forint részvényéneként, ami pozitív.

Ugyanakkor ezek az ad hoc változások is jelzik, hogy semmi sincs kőbe vésve. Vagyis a bizonytalanság, az előre nem kommunikált hirtelen változások megint rámutatnak a magasabb magyarországi kockázatokra. Így a mostani relatív pozitív hír sincs hatással a részvényárfolyamra.

Különben a kormány a teljes bankrendszer tekintetében csak egy adóátrendezést hajtott végre, vagyis a teljes teher, s így a költségvetési bevételek sem változnak a tegnap éjjel megjelent kormányrendelet módosítás által.

A nemzetközi piacokon enyhe negatív hangulatot láthatunk ma délelőtt. Így a DAX enyhén csökken, s a BUX index is.

A spanyol Banco Santander 2,57 milliárd eurós adózott eredményt ért el az első negyedévben, felülmúlva a 2,4 milliárd eurós elemzői várakozást. A bevételek 17%-kal bővültek, elsősorban az európai, azon belül is a spanyol üzletágnak köszönhetően, miközben a működési költségek csak 11%-kal emelkedtek. A bank CET1 tőkemegfelelése a december végi 12,0%-ról 12,2%-ra emelkedett.

A lassú átalakítás miatt kapott kritikák okán távozik a Thyssenkrupp eddigi vezérigazgatója, Martina Merz. Helyet június 1-től Miguel Ángel López Borrego veszi át, aki jelenleg a német Norma Groupot vezeti.

Hétfőn 376-nál nyitott a forint az euró ellenében, majd némi gyengülés után 375-ig jött vissza az EURHUF jegyzése. Ma a hazai monetáris hatóság döntése kerül a középpontba. Kedd reggel 376-nál várta a kamatdöntést a forint.

Hétfőn némi dollárerősödéssel indult a nap a nemzetközi devizapiacon, de az IFO-index és a vártnál héjább EKB-s megszólalások fordítottak a meneten. Ezek eredményeként az EURUSD kurzusa még délelőtt átlépte a bűvös 1,10-es határt, és még fél százalékot ment. Kedden délelőtt 1,105-nél járt a jegyzés. Ma főként a bizalmi indexek mozgathatják meg a legfontosabb devizapárt.

A WTI hordónként 78,7, a Brent pedig 82,8 dollár volt ma reggel a júniusi leszállításra, míg az Ural azonnali európai ára 63,9 dollár volt. A piacon főleg a kínálati félelmek erősítették a kőolaj árát: egyrészt az észak-iraki kurd kőolaj továbbra sem érkezik a török kikötőkbe, másrészt erősödik a bizonytalanság az orosz olaj körül is. Az utóbbi exportja a szankciók ellenére még nőtt is márciusban, Oroszország napi 8 millió hordó feletti mennyiségben adott el olajat és olajterméket a világpiacon. Az USA palaolaj termelői sem indították be a rakétákat, a várakozás az, hogy alapvetően csak napi 1-2 százezer hordóval nő az USA kihozatala 2023-ban. Másik oldalról a kínai kereslet egyelőre nem indult be olyan mértékben, mint amire a piac számított. Ez némi reményt adhat az olcsóbb olajárban hívő befektetőknek.

Az arany jellemzően a 2.000 dolláros szint körül mozgott ma reggel, ami némi erősödést jelent tegnaphoz képest. Az arany árfolyamának emelkedésében kulcsszerepe van a gyenge dollárnak. A 10 éves dollár állampapír hozam 11 bázisponttal esett a múlt héten, ami növeli a kamatot nem fizető nemesfém vonzerejét. A piac a hét közepétől az Egyesült Államokban napvilágra kerülő gazdasági adatokat figyeli. Ezek meghatározók lehetnek a Fed kamatpolitikájára, a soron következő kamatdöntő ülésre júniusban kerül sor az amerikai monetáris hatóság részéről.